Mezőgazdaság termékek, tevékenységek kompenzációs felára a forgalmi adó rendszerében

ÁFA 2024-08-25

Nyomtatás

Forrás: Önadózó 2024/06 | Szerző: Vira Sándor

A mezőgazdasági termelők egy része a vételáron felül úgynevezett kompenzációs felárra is igényt tarhat a felvásárló cégektől. E kompenzációs felár gyakorlatilag egy állami támogatás. E támogatást oly módon fizeti ki az állam, hogy a felvásárló az általa kifizetett kompenzációs felárat levonható adóként érvényesítheti a fizetendő adójával szemben, így végül is a forgalmi adó bevételek terhére kerül kifizetésére a termelőnek a kompenzációs felár.

Hogy pontosan mit is kompenzál a felár, azt csak az Európai Uniós döntéshozók tudhatják. Hosszasan keresgéltem a kompenzációs felár logikáját meghatározó dokumentumot a cikk írása előtt, azonban nem leltem rá. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs egy logikusan indokolható válasz a kérdésre. Végül is a kompenzációs feláras rendszer egyfajta átalányadózást tesz lehetővé, amelynek alapvetése, hogy a költségek magasabb adókulccsal jelentkeznek, mint a bevételek után számítandó adó, illetve talán feltételez egy némileg veszteséges gazdálkodást is.

A kompenzációs rendszer szerinti adózás szabályait az Áfa tv. XIV. fejezete tartalmazza.

A szabályok alkalmazása kötelező amennyiben az adóalany megfelel a személyi feltételeknek. A személyi feltételek akkor teljesülnek, ha a gazdálkodó a KKV jogszabály alapján mikro és önálló vállalkozásnak minősül. A minősítést minden év július 1 napján kell vizsgálni. Ha az adott időpontban nem felel meg a követelményeknek a vállalkozás, úgy a következő évben nem alkalmazhatja a különös szabályozást, vagyis év közben nem veszti el a jogosultságát. További feltétele a különös szabály alkalmazásának, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel volumene meghaladja az egyéb bevételek volumenét, vagy ha nem haladja meg, akkor az egyéb bevételek volumene az alanyi adómentesség értékhatára alatt maradjon. Mint említettem kötelezően alkalmazandó adózási módról van szó azonban helyette választható az általános szabály szerinti adózás is. E döntést a megelőző év végéig kell bejelenteni a NAV-nak. Ha az adózó elveszti a kompenzációs rendszer szerinti adózásra való jogosultságát, vagy úgy dönt, hogy nem kívánja alkalmazni, akkor két éven keresztül nem térhet vissza a kompenzációs feláras rendszerbe. Az adózási mód alkalmazása nem személy függő, vagyis alkalmazhatja az őstermelő, az egyéni vállalkozó, vagy a gazdasági társaság is. Az adatbejelentő lapon lehetőség van két féle bejelentésre egyik bejelentés arra irányul, hogy alkalmazza a különös adózási szabályt az adóalany, a másik viszont annyi kiegészítést tartalmaz, hogy mellette alanyi adómentességet választ. Ez utóbbi javasolt az adóalanyoknak. Látható, hogy annak ellenére, hogy kötelező adózási mód, szükséges ennek bejelentése, ha az adott tevékenységet végzi az adóalany.

A magyar adójogban egy különös képződmény található, ez pedig az ŐCSG, vagyis az őstermelők családi gazdálkodása. Az ŐCSG-ben rendre több adóalany (magánszemély) is munkálkodik. Elvi lehetősége a tagoknak, hogy külön-külön határozzák meg, hogy milyen módon fognak az Áfa-ban adózni. Vagyis lehet, hogy az egyik tag a kompenzációs rendszert alkalmazza, a másik tag viszont az általános szabályok szerint állapítja meg az adóját. Azért okoz problémát a rendszer, mivel visszaélésre ad lehetőséget a forgalmi adó területén. Ha az általános szabályok szerint gazdálkodó vásárolja meg a gazdálkodás eszközeit, anyagait, akkor ő levonhatja az adót a beszerzésnél. Ha a gazdálkodás produktumát viszont a kompfelárra jogosult tag értékesíti, úgy neki nem kell áfa-t fizetnie, sőt még felárra is igényt tarhat. Vagyis a jelenlegi rendszerrel meghekkelhető a forgalmi adózás alapelve (az vonhat le adót, aki fizeti az adót az adóhalmozódás elkerülése érdekében). E cikkben a rendszert nem tudom megreformálni. A fiskális döntéshozók és a hatóságok előtt ismert a probléma, sőt a probléma ismeretében alkották meg az adott módon a szabályokat. Tekintsük adottságnak, hogy az ŐCSG nem kiskaput talált az adózáson, hanem kitárták előtte szándékosan a nagykaput.

Mely termék értékesítésére mely tevékenység (szolgáltatás nyújtásra) alkalmazandó a kompfeláras rendszer?

A jogszabály a tevékenységeket a kompenzációs felár mértéke alapján kategorizálva sorolja fel a következők szerint:

12 százalék az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában meghatározott termékekre, például burgonya; étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók; szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; fűszernövények; gabonafélék; különféle magvak; ipari és gyógynövények; mákgubó, takarmánynövények; feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, szőlőtörköly.

7 százalék az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott termékekre, például ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes méz.

7 százalék az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatásokra, például talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és előkészítése piacra; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés, öntöző-, illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása

A felsorolásból látható, hogy a 12%-os mérték a növények és termények értékesítésére vonatkozik (itt hívom fel a figyelmet a sok korábbi kérdés miatt, hogy a tűzifa értékesítésére nem vonatkozik). A 7%-os mérték viszont az állatokra állati termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozik. Fontos, hogy csak olyan ügyletre alkalmazható a kompfelár rendszer, amely felsorolásra került az előzőekben, pontosabban az Áfa tv. 7. sz.-ú mellékletében. További fontos kritérium, hogy a terméket a saját gazdaságában kell, hogy előállítsa a termelő, illetve a nyújtott szolgáltatásnak saját teljesítmények kell lennie, vagyis a közvetett szolgáltatást nem értjük ide.

Vizsgáljuk meg, hogy milyen módon értékesíti a terméket, illetve a szolgáltatást a kompfeláras rendszerbe bejelentkező adóalany annak függvényében, hogy ki a vevője! Látható lesz az alábbi felsoroláson, hogy csak az esetben tarhat igényt kompenzációs felárra az adóalany, ha másik olyan adóalany vásárol tőle (felvásárló), aki nem tartozik a kompfeláras rendszerbe. Egyéb esetben az adóalany oly módon értékesít, mint minden más adóalany.

Belföldi adóalany vevő (felvásárló) esetében felvásárlási jeggyel kell bizonylatolni az értékesítést. A felvásárlási jegyet a vevő állítja ki. Az eladó a vételáron felül 12%-os vagy 7%-os kompfelárra is jogosult.

Belföldi másik kompfeláras rendszerbe tartozó vásárló esetében a szintén kompfeláras rendszerbe tartozó eladó számlát állít ki. A számla áfa-tartalmaz kivéve, ha az eladó választotta az alanyi adómentességet a kompfelár mellett (lásd előzőekben).

Belföldi magánszemély vevő esetében számla kerül kiállításra. A számla áfa-t tartalmaz kivéve, ha az eladó választotta az alanyi adómentességet.

Külföldi felvásárló esetében a kompfeláras rendszerbe tartozó magyar adóalany számlát állít ki. A számlán feltünteti a kompfelár mértékét is.

Külföldi kompfeláras rendszerbe tartozó vevő esetében számla került kiállításra, közösségi adómentes értékesítés megjegyzéssel.

A felvásárlási jegyen szereplő kompenzációs felárat a felvásárló előzetesen felszámított adóként veheti figyelembe abban az időszakban mikor teljes mértékben kifizette a kompfelárral növelt árat. A felvásárlási jegy nem számla, azt a számla adatszolgáltatásban nem kell szerepeltetni.

A kompenzációs felár az eladó bevétele, azt külön bevallani, arról adatot szolgáltatnia nem kell. A kompfeláras rendszerbe tartozó eladó adólevonási jogot nem gyakorolhat. A kompfeláras bevétel nem tartozik bele az alanyi adómentesség értékhatárába.

Szót kell ejtenünk a fordított adózás alkalmazásának lehetőségéről a kompenzáció feláras rendszerbe tartozó adóalany esetében. Alapvetően elmondható, hogy az olyan adóalany, aki a kompenzáció feláras rendszer alkalmazása mellett alanyi adómentességet is választott, úgy sem értékesítői sem beszerzői oldalon nem alkalmas a fordított adózásra, vagyis a vele kötött ügyletek nem adózhatnak fordítottan.

Szofisztikáltabb az adózási mód meghatározása, ha a kompfeláras rendszert alkalmazó adóalany áfa kötelezettséget is választott az olyan értékesítéseire, amely értékesítések nem tartoznak a kompfeláras rendszerbe. Vagyis, ha az említett adóalany felvásárlónak értékesíti a gazdaságában megtermelt -egyébként fordítottan adózó- gabonát, úgy az ügyletnél kompenzációs felárat érvényesít, vagyis fordított adózás nem jöhet szóba. Azonban, ha az említett adóalany a korábban megvásárolt (vagyis nem általa termelt) vetőmag feleslegét értékesíti olyan adóalanynak, aki vevői oldalon alkalmas a fordított adózásra (rendre 2-es áfa kóddal rendelkezik), úgy a fordított adózás szabályai szerint jár el. Amennyiben az adóalany vásárol gabonát, vagy olyan más terméket vagy szolgáltatást, amely fordítottan adózhat a személyes feltételek teljesülése setén, úgy felé fordított adózással kell kiállítani a számlát.

Összefoglalva a 2-es áfa kóddal rendelkező kompfeláras termelő az általa megtermelt és értékesített mezőgazdasági termékek esetében nem alkalmazhatja a fordított adózást (mivel arra kompenzációs felárat kell, hogy kapjon). És minden más esetben az értékesítéseinél és beszerzéseinél is lehet a fordított adózás szereplője vevői és értékesítői oldalon is.

Vira Sándor

***

Őstermelők és családi gazdaságok kézikönyve (2024)

Kiadványunk összefoglalja az őstermelői tevékenységhez és a családi gazdaság alapításához és működéséhez kapcsolódó jogi, szervezeti teendőket, adózási, bevallási, könyvelési feladatokat és határidőket. A lehetséges adókedvezményeket és mentességeket is számba vesszük, ezzel az olvasó jelentős adóforintokat takaríthat meg. Kiadványunk segítségével kialakítható a saját őstermelői ügyvitel helyes rendje. Kiadványunkkal áttekinthetők az őstermelőket, családi gazdaságokat terhelő ügyviteli, adózási, jogi, szervezeti feladatok és kialakítható a saját ügyvitel helyes rendje. ● Ez egy rendes nyomdai könyv, amelyet automatikusan adunk e-könyv (pdf) formátumban is. Megrendelés és további infó: Önadózó Webáruház

***

Agrárgazdaságok átadása és adózása

Kiadványunk az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény magyarázatát, kapcsolódó adózási szabályainak ismertetését, továbbá a gazdaságátadási adásvételi, -ajándékozás, -tartási és -életjáradéki szerződés mintáit tartalmazza - ezeket szerkeszthető Word formtumban is küldjük. Megrdendelés és további infók: Önadózó Webáruház

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/