Mi tartalmaz az Önadózó februári száma?

ART 2009-02-17

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2009. ÉVI VÁLTOZÁSAI * FEBRUÁRI BEVALLÁSI AKTUALÍTÁSOK * MINIMÁLBÉR 2009 * SZÁMLAMÓDOSÍTÁSOK, ENGEDMÉNYEK * TÕZSDEI ÜGYLETEK SZJA TÖRVÉNY SZERINTI ADÓZÁSA - AZ ADÓKIEGYENLÍTÉS * INGATLANÉRTÉKESÍTÉS SZJA * CÉGALAPÍTÁS, MUNKAVÁLLALÁS, ADÓZÁS SZLOVÁKIÁBAN * SZLOVÁK-MAGYAR KETTÕS ADÓZTATÁSI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN * A GOODWILL ELSZÁMOLÁSA * MI A TEENDÕ, HA NYERT A PÁLYÁZATUNK? * BE NEM JELENTETT ALKALMAZOTT FOGLALKOZTATÁSA * FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK ÉS KÖZTERHEI 2009 * ADÓINFO FEBRUÁR

_________________________________

20 ÉVES AZ ÖNADÓZÓ - fizesse elõ Ön is!

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2009. évre 15.120,-Ft (1-12. hó). Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010. Elõfizetés: info@onadozo.hu

_________________________________

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2009. ÉVI VÁLTOZÁSAI

A 2008. évi adótörvény-módosításokkal a Számviteli törvény is változott. A módosítások nem eget rengetõek, van szigorítás, van enyhítés is, ás pontosításokat is tartalmaz a törvény.

MUNKAADÓI, MUNKAVÁLLALÓI ÉS A VÁLLALKOZÓI JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG VÁLTOZÁSAI 2009

2009. január 1-jéig a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói, munkavállalói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte. 2009. január 1-jétõl mindkét közteher alapját a Tbj. rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelõ társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelmûbb lesz.

FEBRUÁRI BEVALLÁSI AKTUALÍTÁSOK

Írásunkban áttekintjük az adóbevallások általános szabályait, az adóbevallási gyakoriságra vonatkozó rendelkezéseket és az aktualitás okán a kizárólag a február hónapban beadandó éves bevallásokat is részletezzük.

MINIMÁLBÉR ÉS GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2009

Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács hosszantartó, de sikeres tárgyalásait követõ megállapodás alapján 2009. január 1-el havi 71 500 forintra nõtt a kötelezõ legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér. Ez a 3,6 százalékos növekedés, havi 2500 forintos többletjövedelmet jelent a 2008-as minimálbérhez képest.

SZÁMLAMÓDOSÍTÁSOK, ENGEDMÉNYEK

Egy éven keresztül noszogatott az Önadózó fõszerkesztõje, hogy a számlamódosításról és az engedményekrõl írjak egy cikket, egy éven keresztül elhárítottam a megtisztelõ felkérést mondván, hogy várjuk meg, míg az adóhatóság közzéteszi állásfoglalás keretében a véleményét a tárgykörben. Sajnálatosan ez a mai napig nem történt meg, igaz több az adóhatóságnál dolgozó szakértõ elõadásokon elmondta a véleményét (mondhatni szûk körben), de e vélemények néhány ponton nem fedték egymást teljes körûen, ráadásul a vélemények az idõ múltával rugalmasan változtak. A keretjogszabálynak „meghirdettet” törvényt az idõ elõrehaladtával, egyre inkább nyelvi (szószerinti) alapon kezdi értelmezni a hatóság, ahol pedig nem felel meg a nyelvi értelmezés vagy pontatlanságot eredményezne, ott elõveszik a „EU bíróság gyakorlata” kifejezést és szabadon értelmezik az elõírást. A számla módosítások technikájának, és elszámolásának azért van kiemelt jelentõsége az adóhatósági ellenõrzések során, mivel ezen alaki, elszámolás technikai szabályokból adódóan könnyûszerrel állapíthatnak meg adókülönbözetet és szankciót. A kialakult magyarországi szokások szerint a bérkönyvelõ felelõsség tekintetében egy kvázi második ügyvezetõ, így a hibásan kiállított, vagy elfogadott számlákból adódó megállapítást, pontosabban azok szankcióját a gazdálkodók igyekeznek a könyvelõ irányában érvényesíteni.

TÕZSDEI ÜGYLETEK SZJA TÖRVÉNY SZERINTI ADÓZÁSA - AZ ADÓKIEGYENLÍTÉS

Az adókiegyenlítés egy különleges, adóval kapcsolatos kedvezmény, melyet legelõször a 2008. évrõl szóló adóbevallásban lehet majd érvényesíteni. Az adókiegyenlítés ugyanis arra szolgál, hogy a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerinti tõzsdei ügyletbõl és a csereügyletbõl származó, az adott években elszenvedett veszteségek a más években elért jövedelmekkel szemben elszámolhatóak legyenek.

INGATLANÉRTÉKESÍTÉSBÕL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA

Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem és adójának megállapításról a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 59-63. §-ai rendelkeznek. Az említett paragrafusok 2008. január 1-jétõl jelentõs mértékben változtak. Ezen változások különösen érintik a lakás, lakóház értékesítésbõl származó adóköteles jövedelem meghatározásának szabályait. A következõkben az adózók gyakori kérdéseire tekintettel, példák segítségével kerül bemutatásra a jövedelem meghatározásának menete a jogszabályi változások tükrében.

CÉGALAPÍTÁS, MUNKAVÁLLALÁS, ADÓZÁS SZLOVÁKIÁBAN

Folytatjuk kitekintõ sorozatunkat, melynek célja a szomszédos országok adórendszerének bemutatása. A médiából szinte naponta kapunk híreket Szlovákiáról, melyek néha bizony eléggé megtévesztõen hangzanak, gyakran ellentmondást fedezhetnek fel bennük a szakértõk. A magyar vállalkozók felkapnak egy-egy hírt, mely azután futótûzként terjed, de nem biztos, hogy az állítás teljes mértékében megfelel a valóságnak. Írásunkban szeretnénk tisztázni a félreértéseket, és ismertetni a tényeket. Bemutatjuk tehát Szlovákiát, sokat emlegetett, szomszédunkat – adózási, munkavállalási és cégalapítási megközelítésben. Itt olvasható másik írásunkban a részletesen tárgyaljuk a szlovák-magyar kettõs adóztatási egyezményt is.

SZLOVÁK-MAGYAR KETTÕS ADÓZTATÁSI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN

Szlovákia mind közelsége, mind az ott található magyar kisebbség, és nem utolsósorban a kedvezõ adórendszerére tekintettel oda települõ harmadik országbeli és magyar vállalkozások miatt szoros kapcsolatban áll a magyar gazdasággal. Ráadásul 2004. május 1-je óta, amikor mindkét állam csatlakozott az Európai Unióhoz, mind a vállalkozások, mind a munkaerõ számára csak kisebb akadályt jelent az államhatár. Így a két állam között ingázók száma megnõtt, és a határ közelében letelepedett vállalkozások is könnyebben és szívesebben nyújtanak szolgáltatásokat a másik államban. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok azonban az adózási viszonyok bonyolultabbá válását is feltétlenül magukkal hozzák. Hiszen egyértelmû, hogy egy csak belföldi gazdasági kapcsolatokkal bíró vállalkozás vagy magánszemély számára elegendõ a belföldi adózással kapcsolatos szabályok részleges ismerete, sõt például egy munkáltatói adómegállapítást választó munkavállaló számára az ismeretek teljes hiánya is. Ezzel szemben a határon átnyúló adóügyek esetében érdemes tisztában lenni mindkét állam általános és a külföldiekre vonatkozó speciális adózási szabályaival, továbbá a két állam között fennálló, a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló nemzetközi egyezménnyel, és esetlegesen a kapcsolódó más nemzetközi, például Európai Uniós szabályokkal. Az alábbi cikk a magyar-szlovák kapcsolatokban érintett adózók számára próbál a fenti jogszabályok megértéséhez segítséget nyújtani, különös súlyt fektetve a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló nemzetközi egyezmény elõírásaira.

A GOODWILL ELSZÁMOLÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Konszolidált kimutatásokról szóló sorozatunkban eddig áttekintettük a konszolidáció alapelveit, a fõbb idetartozó fogalmakat, a mérleg és eredménykimutatás elkészítését, illetve egymás közötti tranzakciók elszámolását. Mindezt a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján tettük. Az eddig tárgyalt témák az IAS 27, „Konszolidált pénzügyi kimutatások és a leányvállalatokban lévõ befektetések elszámolása” standard fõbb elõírásait ismertették. Itt a goodwill elszámolásának gyakorlatát ismertetjük.

ÉRTÉKVESZTÉSEK ELSZÁMOLÁSA

Az év végi értékelés keretében az eszközök egyedi értékelése következtében értékvesztés elszámolására, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírására kerülhet sor. Mivel több olvasónkban felmerült az értékvesztések elszámolásával kapcsolatban számos kérdés, ezért az értékvesztés számviteli és társasági adóbeli elszámolását tekintjük át jelen írásunkban.

MI A TEENDÕ, HA NYERT A PÁLYÁZATUNK? - A TÁMOGATÁSI SZERZÕDÉS MEGKÖTÉSÉNEK ÉS AZ ELÕLEG IGÉNYLÉSÉNEK FELTÉTELEI, SZABÁLYOZÁSA, GYAKORLATI TUDNIVALÓK

Elõzõ számunkban a pályázat és a költségvetés elkészítéséhez szükséges tudnivalókat foglaltuk össze. Most arról igyekszünk hasznos információkkal szolgálni, hogy milyen teendõink vannak a támogatási szerzõdés megkötéséig és hogyan igényeljünk elõleget, majd hogyan is számoljunk el vele.

FOGLALKOZÁSA: HÁZTARTÁSI MENEDZSER

Zenemûvésznek készült, mérnök lett, ma pedig az egyik legnagyobb – Európában több székhellyel rendelkezõ – családi irányítású cég társtulajdonosa. Tevékenysége azonban nem szorosan köthetõ a vállalathoz, mégis ezer szállal kapcsolódik hozzá.

BE NEM JELENTETT ALKALMAZOTT FOGLALKOZTATÁSA MIATTI BÍRSÁG

Alkalmi munkavállalói könyvvel történõ foglalkoztatás szabályait ismételhetjük át az itt közölt jogesetben. A helyszíni ellenõrzés jegyzõkönyvének alá nem írása nem jelentette az együttmûködési kötelezettség sérelmét, és nem bírságolható.

TÉRMÓDOSÍTÓ ESZKÖZÖK AZ IRODAI TÉRBEN

Sokszor érezhetjük irodánkban tartózkodva, hogy valami zavar bennünket. Ezt gyakran az okozza, hogy rossz térarányú a helyiség. Építéssel természetesen mindez korrigálható, de apróbb fortélyokkal is látványos eredményt érhetünk el.

FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK ÉS KÖZTERHEIK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 2009

ADÓINFO 2009 FEBRUÁR

***

20 ÉVES AZ ÖNADÓZÓ - fizesse elõ Ön is!

Vissza az előző oldalra