Az alapítványok, egyesületek és más társadalmi szervezetek alapítása és mûködése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban: Etv.) rendelkezései szerint történik. A törvény értelmében az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mûködtethetnek.

A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt azzal, hogy társadalmi szervezet elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, illetve egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

A társadalmi szervezet megalakulását követõen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre [Etv. 2.§ (1), 3.§ (1), 4.§ (1) bekezdései].

Az egyesületek, alapítványok alapítása eltér az egyéni vállalkozás, illetve a cégbejegyzésre köteles társaságok alapításától, melyek az ún. „egyablakos rendszeren” keresztül az okmányirodánál, illetve a cégbíróságnál történõ bejegyzési eljárás során egyidejûleg adóalanyiságukat is elnyerik. Az adószám megállapítása ezen szervezetek számára feltétlenül indokolt, mivel tevékenységük alapvetõen és eredendõen bevételszerzésre irányul, melyhez mindenkor adófizetési kötelezettség párosul.

A társadalmi szervezet ezzel szemben - az egyesülési jogról szóló törvény idézett rendelkezései alapján - nem gazdasági célú vállalkozás, vagyona elsõsorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képzõdik. Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében folytathat, nyereségét a tagok között fel nem oszthatja [Etv. 19.§].

Kérdésként merül fel, hogy mely esetekben kötelezõ a társadalmi szervezetnek a bírósági bejegyzést követõen adószám megállapítása érdekében az állami adóhatósághoz fordulni, illetve hogy a kötelezõ eseteken túl, mely körülmények tehetik indokolttá az adószám kiváltását. Az adószám kiváltását alapvetõen az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályozza. Az Art. 16.§ (1) bekezdése értelmében adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkezõ adózó folytathat. Az „adóköteles tevékenység” mibenlétének meghatározásakor figyelemmel kell lenni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezéseire is.

Elsõként megjegyzendõ, hogy a személyegyesítõ típusú társadalmi szervezetek (egyesületek) bevétel elérésére irányuló vagy azt eredményezõ tevékenységei között megkülönböztethetõ a „belsõ” - a tagok javára kifejtett - tevékenység, illetve a „kifelé” ható, nem tagok részére nyújtott szolgáltatói tevékenység (ez utóbbi az alapszabály rendelkezésétõl függõen végezhetõ az egyesület célja szerinti vagy vállalkozási tevékenységként).

A tagok javára kifejtett tevékenységgel összefüggésben Áfa tv. 85.§ (1) bekezdés l) pontja tartalmaz rendelkezést. Eszerint mentes az adó alól a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkezõ, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvõ személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés

la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelezõ tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységbõl származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás elõtti eredményt csökkenti, és

lb) amely a közös érdekeknek megfelelõen társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetõleg egyéb, szakmai érdekeket képviselõ vagy azt védõ, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományõrzõ célokat szolgál.

Abból következõen, hogy az Áfa tv. a tagok részére nyújtott (részben vagy egészben tagdíjjal fedezett) szolgáltatásokat, termékértékesítéseket az adómentes tevékenységek között szabályozza, az következik, hogy ezen tevékenységek az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minõsülnek. Amennyiben ugyanis ezen tevékenység nem minõsülne az áfa tárgyi hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek [Áfa tv. 6.§], úgy nem lenne szükség az adó alóli mentesítésére.

A szolgáltatás tartalmát tekintve nem elõre meghatározott termék vagy szolgáltatás nyújtásában áll, hanem abban, hogy az egyesület az általa végzett tevékenységben, illetve az általa szervezett eseményeken, rendezvényeken stb. való részvétel lehetõségét biztosítja a tagok részére, illetve az ennek során nyújtott tényleges szolgáltatásokban, termékértékesítésekben való részesedés lehetõségét teremti meg számukra.

A szolgáltatás „tárgyi” adómentességére tekintettel az Áfa tv. mentesíti az adóalanyt a számlakibocsátási kötelezettsége alól azzal, hogy az adóalanynak legalább olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról kell gondoskodnia, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minõsül.

A fentiekbõl következõen az egyesületek minden olyan esetben kötelesek adószám kiváltására, amikor - legalább a tagjaik javára - ténylegesen tevékenységet végeznek, és ennek fedezetét a törvény idézett rendelkezései szerinti bevételek (ideértve a tagdíjat is) teremtik meg.

Bejelentkezésre a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében 2011. évben a 11T201 jelû nyomtatvány szolgál. Amennyiben az egyesület más - általános forgalmi adóköteles - tevékenységet nem végez, a bejelentõlap részét képezõ áfa-nyilatkozat (F01-es lap) 6. rovatának 1-es pontjában jelezheti áfa-mentességének okát („kizárólag közérdekû, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel mentes tevékenység”).

A bejelentkezés idõpontját illetõen az Art. 17.§ (1) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a cégbejegyzésre nem kötelezett, illetve tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzõ adózó a tevékenység megkezdését megelõzõen teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Tekintettel arra, hogy az Etv. idézett rendelkezése szerint a társadalmi szervezet a (bírósági) nyilvántartásba vétellel jön létre, a bejelentés a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat jogerõre emelkedését követõen tehetõ meg. Ennek oka, hogy míg a társas vállalkozások esetében méltányolható gazdasági érdekek fûzõdnek ahhoz, hogy a társaságok a társasági szerzõdés aláírását követõen már bizonyos szerzõdéseket megköthessenek, illetve a bejegyzési eljárás során kiállított tanúsítvány alapján a jogerõs bejegyzést megelõzõen is megkezdhessék adóköteles tevékenységüket, a társadalmi szervezet a jogerõs bejegyzését megelõzõen nem kezdheti meg tevékenységét („elõtársaságként” nem mûködhet).

Amennyiben a társadalmi szervezet gazdasági tevékenységként értelmezhetõ tevékenységet egyáltalán nem végez (illetõleg mûködésének ideje alatt nem végzett) adószám kiváltására nem kötelezett.

Ebben az esetben is sor kerülhet azonban adószám megállapítására, ugyanis a jogalanyok állami adóhatóság általi nyilvántartására - az alábbiakban részletezettek szerint - nem csak gazdasági tevékenység végzése esetén lehet szükség:

1. Ilyen esetet szabályoz az Art. 24.§ (14) bekezdése, mely szerint, ha a nem magánszemély adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik (pl. vagyoni típusú adók tekintetében), az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem elõterjesztésének (illetve késedelmes bejelentkezés esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének) napjával - az önkormányzati adóhatóságnál történõ nyilvántartás céljából - adószámot állapít meg. Ezen bejelentés a 11T201-A01 lapjának 1. rovatában jelölhetõ. Ha az adózónak a késõbbiekben az állami adóhatósághoz teljesítendõ adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.

2. Az Art. 24.§ (7) bekezdése szerint az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal (magánszemély adóazonosító jellel, nem magánszemély szervezetek adószámmal), illetve - ha e törvény, más törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérõen nem rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követõen és olyan idõszakra érvényesíthet, amely idõszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

3. Ugyancsak megalapozza az adószám-kiváltási kötelezettséget, ha az egyesület - mûködése során bármikor - adókötelezettség alá esõ bevételt juttat, azaz kifizetõként jár el (Art. 178.§ 18. pont), melyet akkor is be kell az állami adóhatósághoz jelenteni, ha más adókötelezettség nem terheli [Art. 17.§ (6) bekezdés]. A kifizetõ az Art-ban és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben nevesített adókötelezettségeit adószáma alatt teljesíti. E bejelentési kötelezettséget az elsõ adóköteles kifizetéstõl számított 15 napon belül kell megtenni.

4. A teljesség kedvéért megjegyzendõ, hogy azokban az esetekben, amikor a bejelentkezésre és adószám igénylésére nem kötelezett, egyablakos rendszeren kívüli nem magánszemély adózók állami adóhatósági általi azonosítása és nyilvántartása egyéb költségvetési kapcsolataikra tekintettel szükséges, az adóhatóság ún. technikai azonosító számot állapít meg.

A jelenlegi törvényi szabályozás [az Art. 24.§ (6) és (15) bekezdése] szerint technikai azonosító képzésére sor kerülhet külföldi személyek számára vagyonszerzési illeték kiszabása, továbbá - ha jogszabály az állami adóhatóság hatáskörébe utalja - az eljárási illeték kiszabása érdekében, vagy ha külföldön bejegyzett társaság, illetõleg adóköteles tevékenységet nem végzõ hazai alapítvány, egyesület ellen az állami adóhatóság adók módjára behajtandó köztartozás miatt megkeresésre végrehajtási eljárást folytat.

A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál, azt az adóhatóság az adózóval nem közli, megállapításáról, törlésérõl az adózót nem tájékoztatja.

Fentiek alapján az egyesület az adószám kiváltására vonatkozó kötelezettségének hiányában maga dönthet arról, hogy kíván-e adószámot kiváltani. Az Art. 24.§ (9) bekezdése alapján ugyanis az állami adóhatóság az adószám megállapítását csak akkor tagadja meg, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak - ez utóbbi esetben is csak akkor, ha a bejelentõ a hiánypótlásra felszólítását követõen e kötelezettségét elmulasztja. Az általános forgalmi adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenység végzésének hiánya esetén a 11T201 jelû nyomtatvány áfa-nyilatkozatának 4. rovatában az adózó 1-es kóddal jelezheti az egyesület az áfa-alanyisága kizárását.

Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-alföldi Regionális Adó Fõigazgatóság

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal.  Ára: 9.900,-Ft - de most 20%  kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt:  info@cegmenedzseles.hu