Mikro- és önálló vállalkozás a mezõgazdaságban

ART 2008-12-30

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minõsülhet az áfatörvény XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló törvény rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minõsül, vagy annak minõsülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna.

________________________________________________
ÖNADÓZÓ - az adózók lapja
Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2009. évre még 13.205,-Ft (1-12. hó). Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010. Elõfizetés: info@onadozo.hu
________________________________________________

Mikro- és önálló vállalkozásnak minõsülõ, mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok (áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pont)

A mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany csak akkor minõsülhet az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak, az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlõdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozásnak minõsül, vagy annak minõsülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna. A jogszabály értelmében azon adóalanyok esetében is meg kell vizsgálni, hogy a Kkv. szerint mikro- és önálló vállalkozásnak minõsülnek-e, amelyek egyébként nem tartoznak a Kkv. hatálya alá (nem egyéni illetve társas vállalkozások).

1. Mikrovállalkozás

A Kkv. 3. § (3) bekezdése alapján mikrovállalkozásnak minõsül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 fõnél kevesebb (egész évre vonatkoztatva), és éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelõ forintösszeg. A feltételek megvalósulását a Kkv. 5. §-ának megfelelõen, éves szinten kell vizsgálni.

2. Önálló vállalkozás

A Kkv. 4. § (1) bekezdése értelmében önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minõsül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

a) partnervállalkozás

Partnervállalkozás a Kkv. 4. § (2) bekezdése szerint az a vállalkozás, amely nem minõsül kapcsolódó vállalkozásnak, illetve amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tõkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. Ha a mezõgazdasági tevékenységet folytató áfaalany egy vállalkozás legalább 25%-ának tulajdonosa, partnervállalkozásnak minõsül, azaz nem minõsül önálló vállalkozásnak, így különleges jogállásúnak sem az áfatörvény XIV. fejezete szerint, ezért nem tarthat igényt kompenzációs felárra mezõgazdasági termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után (a magánszemélyként végzett õstermelõi tevékenysége mellett egyéni vállalkozást folytató adózó azonban az áfa rendszerében – e két tevékenysége tekintetében – együttesen egy adóalanynak minõsül, ezért az õstermelõ magánszemély nem tekinthetõ úgy, mint aki az egyéni vállalkozása tulajdonosaként partnervállalkozásnak minõsülne, következésképpen ez esetben az áfatörvény XIV. fejezete szerinti különleges jogállás nála – az egyéb áfatörvénybeli feltételek teljesítése mellett – fennállhat). Gazdasági társaságok Kkv. szerinti önálló vállalkozásnak minõsítése esetén, a társaság más vállalkozásban meglévõ 25% alatti tulajdonrészének vizsgálatán kívül szükséges annak vizsgálata, hogy a társaságban más vállalkozás kizárólagosan, vagy kapcsolódó vállalkozásokkal együttesen a 25%-os tulajdoni részesedést nem éri-e el. (Ha a gazdasági társaságnak van kapcsolódó vállalkozása, akkor a társaság is kapcsolódó vállalkozásnak minõsül, ezért a különleges jogállás tekintetében eleve nem minõsül partnervállalkozásnak, így különleges jogállásúnak sem. Ezért annak vizsgálata felesleges, hogy a társaság kapcsolt vállalkozásaival együttesen más vállalkozásban lévõ tulajdoni részesedése 25% alatt marad-e).

b) kapcsolódó vállalkozás

A Kkv. a kapcsolódó vállalkozás fogalmát a 4. § (3)-(6) bekezdéseiben határozza meg:

4.§ (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy

b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezetõ tisztségviselõk vagy a felügyelõ bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy

c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerzõdés vagy a létesítõ okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntõ irányítást, ellenõrzést gyakorol, vagy

d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minõsülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban.

(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minõsülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépõ természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegû kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

(6) A befektetõk érdekeltsége tekintetében - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen - önálló vállalkozásnak minõsül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetõk külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetõi sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetõi nem vállalkozásként mûködnek. Ellenkezõ esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minõsül.

Ha a mezõgazdasági tevékenységet folytató áfaalany magánszemély (õstermelõ, egyéni vállalkozó) más vállalkozás vezetõ tisztségviselõje, vagy felügyelõ bizottságának tagja, mint õstermelõ, egyéni vállalkozó az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontban elõírtaknak való megfelelés szempontjából nem kapcsolódó vállalkozása annak a vállalkozásnak, ahol vezetõ tisztségviselõ, felügyelõbizottsági tag, mivel ez esetben nem valósul meg közte, és a vállalkozás között a Kkv. 4. § (3) bekezdésében felsorolt kapcsolat egyike sem, így nem veszti el különleges jogállását. A családi gazdaság tagjai, illetve a közös õstermelésben résztvevõk mezõgazdasági tevékenységét áfa szempontból külön-külön kell kezelni, mivel külön-külön minõsülnek áfa adóalanynak. Ha a családi gazdaság tagja, illetve a közös õstermelésben résztvevõ terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, nem a családi gazdaság, õstermelõk közössége az értékesítõ, szolgáltatásnyújtó, hanem az az adóalany, akinek a nevében ténylegesen történik az ügylet. Az adóalanyok közti közös õstermelõi, családi gazdasági kapcsolat nem eredményezi azt, hogy az ebben résztvevõ õstermelõk, egyéni vállalkozók között a Kkv. 4. § (3)-(6) bekezdéseiben megfogalmazott kapcsolat állna fenn, nem minõsülnek kapcsolódó vállalkozásnak, így nem vesztik el különleges jogállásukat. A közös õstermelésben, illetve családi gazdaságban résztvevõk az áfatörvény 197. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak való megfelelés szempontjából nem tekinthetõk olyan csoportnak, amelyre a Kkv. 4. § (5) bekezdése alkalmazható lenne.

III. A különleges jogállás megszûnése

Az adóalany különleges jogállású mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalannyá történõ minõsítése szempontjából figyelemmel kell lenni arra, hogy a Kkv. fõszabálya szerint, az éves adatokat kell alapul venni.

A vállalkozás mikrovállalkozássá történõ minõsítésénél, a mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerûsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfõösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozás minõsítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Ugyancsak az adóbevallás, foglalkoztatotti létszám alapján történik a nem egyéni vállalkozóként mezõgazdasági tevékenységet végzõk minõsítése. Amennyiben az egyéni, illetve a társas vállalkozás mûködési ideje, illetve egyéb személy tevékenységének ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. A mikrovállalkozássá történõ minõsítéshez, illetve annak elvesztéséhez a vállalkozásnak 2 egymást követõ évben kell megfelelnie, illetve nem megfelelnie (a továbbiakban: két éves szabály) a Kkv. 5.§ (3) bekezdése alapján.

Az áfatörvény 197. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelõen abban az esetben, ha az adóalany a tárgyév július 1. napján már nem minõsülne mikro- és önálló vállalkozásnak, jogállása – az egyéb feltételek teljesülésétõl függetlenül – legkésõbb a tárgyév december 31. napjával megszûnik. Azon oknál fogva, hogy a minõsítést fõszabály szerint éves adatok alapján kell elvégezni, s hogy a tárgyév július 31-én csak a tárgyévet megelõzõ év adatai állnak rendelkezésre, a tárgyév július 31-ei állapot szerinti megítélés során a tárgyévet megelõzõ év bevételi, létszám adatai alapján kell a minõsítést elvégezni, a két éves szabály alkalmazásával. Az áfatörvény 197. § (2) rendelkezésébõl következõen az önálló vállalkozásnak minõsülés szempontjából pedig a tárgyév július 31-ei állapotot kell figyelembe venni (ebben az idõpontban kell vizsgálni, hogy pl. más vállalkozásban 25%-os, vagy azt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik-e).

A Kkv. szerinti mikrovállalkozássá történõ minõsítésnél tehát az elõzõ év adatait kell figyelembe venni a két éves szabály alkalmazásával, míg az önálló vállalkozássá történõ minõsítésnél a minõsítés idõpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni (nincs két éves szabály). Ha a vállalkozás 2008. évben elveszti mikrovállalkozás státuszát, vagy elveszti önálló vállalkozás státuszát nem minõsül az áfatörvény XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalanynak. A vállalkozás különleges jogállása 2008. december 31-e napjával szûnik meg, feltéve, ha az adóalany elõbb nem él jogállásának megváltoztatásának a jogával.

A mikro- és önálló vállalkozási minõsítés megszûnése esetén, az adóalany jogállása évközben nem változhat meg, azaz a különleges jogállás feltételeinek tárgyévben történõ nem-teljesítése a tárgyévet követõ évre vonatkozóan eredményezi csak a különleges jogállás megszûnését, kivéve, ha az adóalany az áfatörvény 197. § (1) bekezdése szerint élt jogállásának megváltoztatásának jogával (ez utóbbi esetben ugyanis különleges jogállása év közben szûnik meg). Az adóalany különleges jogállását az áfatörvény 197. § (3) bekezdésének megfelelõen csak akkor veszíti el 2 évre, ha a mikro- és önálló vállalkozás kritériumainak nem felel meg, illetve, ha az adóalany saját választása alapján nem kívánja alkalmazni a különleges jogállásra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen túlmenõ minden egyéb olyan esetben, amikor a különleges jogállásra vonatkozó feltételek a tárgyév vonatkozásában nem teljesülnek (pl. az adóalany nem egészben vagy meghatározó részben végez mezõgazdasági tevékenységet), a különleges jogállás kizárólag csak a tárgyévet követõ évre vonatkozóan szûnik meg.

Az elõzõekbõl következõen, az a mezõgazdasági tevékenységet végzõ adóalany, aki/amely 2008. július 1-jén

- nem felel meg az önálló vállalkozássá minõsítés feltételeinek és/vagy

- a 2006. és 2007. évi bevételi és létszámadatai alapján nem felelt meg a mikrovállalkozássá minõsítés feltételeinek

2008. december 31-ét követõen nem jogosult különleges jogállására, ezen tény bejelentésére 2009. január 15-éig van lehetõsége.

Az a mezõgazdasági termelõ aki/amely 2008-ban kezdte meg áfa alanyiságot eredményezõ tevékenységét (vagyis 2008. évben kért adószámot), a mikrovállalkozássá minõsítés feltételét (azaz a megelõzõ két év adatainak vizsgálatát) leghamarabb csak 2010. július 1-jén tudja elvégezni, így a mikrovállalkozás kritériumainak való meg nem felelés okán – az erre vonatkozó minõsítés feltételeinek hiánya miatt – legkorábban csak 2011. január 1-jétõl veszítheti el a kompenzációs felárra való jogosultságát.

(APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási fõosztály 1559335999, PM Forgalmi adók, vám és jövedéki fõosztály 13762/1/2008.)

Forrás: www.apeh.hu

***

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE

Praktikus tanácsokkal, magyarázatokkal, megoldásokkal. Bizonyára Ön is úgy érzi, idõnként elvész a jogszabályok rengetegében, szélmalomharcot vív az ügyfeleivel, kollégáival, hivatalos szervekkel. Sokszor gondolta már azt, hogy egyedül maradt a problémáival, nem tud senkitõl segítséget kérni, nem ért bizonyos dolgokat. Sokan vannak ezzel így. Ezért írta meg ezt a könyvet néhány olyan számviteli szakember, akik a gyakorlati problémákat is jól érzékelik, mert nap, mint nap találkoznak azokkal a kérdésekkel a munkájuk során, melyek Önt is foglalkoztatják.

Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. Terjedelem 576 oldal. Ára: 9.900,-Ft + postaköltség.

Megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Bp. József krt. 53. I/8. Tel: 267 5010.

Megrendelhetõ: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra