1. Főoldal
  2. Hírek
  3. TAO
  4. Nemzetközi hajózásból származó nyereség adóztatása

Nemzetközi hajózásból származó nyereség adóztatása

TAO 2017-08-23

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Pölöskei Pálné

Címkék: kettős adóztatás, nemzetközi hajózás

Időszakosan felmerül a kérdés, hogy bizonyos tevékenység után – ha azt több állam területén végzik – melyik államban kell adózni. Legutóbb az vetődött fel, hogy nemzetközi utas és/vagy teherszállítást végző hajózási tevékenység esetén hol keletkezik a nyereség után adókötelezettség? Ezt járja körül a cikk.

Nemzetközi hajózásból származó jövedelem adóztatási joga

A nemzetközi hajózás – mint a nemzetközi közlekedés egyik formája – adóztatása tekintetében a Modellegyezmény külön rendelkezést tartalmaz[1] azzal a céllal, hogy biztosítva legyen a jövedelem kettős adóztatásának elkerülése.
A nemzetközi közlekedés a Modellegyezmény fogalma szerint[2]az egyik Szerződő Államban tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező vállalkozás által üzemeltetetthajó vagy légi jármű igénybevételével végzett bármely szállítás, kivéve,ha a hajó vagy légi jármű kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között közlekedik. (Alégi jármű közlekedésből származó jövedelem adóztatására nem térünk ki – adóztatása hasonló –a hajózásból származó jövedelemre írtakkal).

A rendelkezés leszögezi, hogy az adóztatás joga abban az államban van, ahol a vállalkozás tényleges üzletvezetési helye található.

Ha pedig a vállalkozás tényleges üzletvezetési helye egy hajó fedélzete, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vállalkozás abban az államban adózik, ahol a hajó lajstromozási kikötője van, ennek hiányában pedig ahol a hajó üzemben tartója belföldi illetőségű.
Előfordul azonban, hogy a vállalkozás tényleges üzletvezetésének a helye nem azonos a vállalkozás illetőségével. Erre az esetre a lehetővé teszi a Modellegyezmény, hogy az államok átadják az adóztatás jogát az illetőséggel rendelkező vállalkozásnak, amelyet a kétoldalú egyezményben rögzítenek. 

A tényleges üzletvezetési hely[3] a Modellegyezmény magyarázata szerint az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységének folytatásához szükséges kulcsfontosságú irányítási és kereskedelmi döntések meghozatala lényegében történik. Üzletvezetési helye több is lehet egy vállalkozásnak, de tényleges üzletvezetési helye csak egy lehet.

A nemzetközi hajózásból származó nyereség

A Modellegyezmény magyarázata szerint[4] a nemzetközi hajózásból származó nyereség tartalmazza
-       közvetlenül az utas és teherszállításból származó nyereséget, akkor is, ha részben a hajók belföldi üzemeltetéséből (folyami szállítás, csatornákon, tavakon történő szállítás) származik,
-       az ilyen szállításhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységekből származó nyereség,
-       az üzemeltetéshez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység nyeresége, ha e tevékenységek kiegészítő jellegűek.  

Kétoldalú megállapodással az államok a nemzetközi vizeken halászattal, kotrással vagy vontatással foglalkozó vízi járművek üzemeltetésére is ezen rendelkezések alkalmazását fogadhatják el.

Mit kell ezen előírások alatt konkrétabban érteni? Erre is kitér a Modellegyezmény magyarázat[5].  E szerint személy és teherszállításból származó nyereségnek tekintendők a következők:
-       A teljesen felszerelt legénységgel és üzemanyaggal ellátott hajók bérbeadásából származó nyereség és a csupasz (legénység és üzemanyag nélküli) bérbeadásából származó nyereség, ha az a nemzetközi közlekedési tevékenységet végző vállalkozás kiegészítő tevékenysége. 
-       Vállalkozás által nem nemzetközi közlekedésben végzett szállításból származó nyereség, haa tevékenység közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi közlekedési tevékenységéhez vagy kiegészítő jellegű. Például
o      A szállítás egy részének más vállalkozás által üzemeltett hajóval történő bonyolításából elért nyereség. 
o      Az utasoknak vagy áruknak a szállítás kiinduló országában a hajóhoz, illetve a célországban a tényleges rendeltetési helyre bármilyen más vállalkozás által üzemeltetett, ottani belföldi szállítóeszközzel történő eljuttatásának megszervezéséből származó nyereség (a szállítást ténylegesen végző nyeresége természetesen ennek nem része).
o      A nemzetközi közlekedésben üzemeltett hajókra szóló jegyek értékesítésére fenntartott helyen (jegyiroda) más vállalkozás megbízásából történő jegyértékesítés nyeresége, tekintettel arra, hogy az vagy közvetlenül kapcsolódik a hajózási tevékenységhez(a nemzetközi út belföldi szakaszára szóló jegy) vagy kiegészítő jellegű.
o      A jegyirodában végzett reklámozási tevékenység kiegészítő jellegűnek minősül, ezért szintén része a nemzetközi közlekedésben végzett szállításból származó nyereségnek.
o      Tartályok bérbeadásából származó nyereség (a Modellegyezmény magyarázata szerint mivel vagy közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi hajózáshoz vagy kiegészítő jellegű), továbbá a tartályok rövid távú tárolásából (abból a díjból, amit a tartályok elszállításáig történő raktározás miatt számítanak fel) vagy a konténerek késői visszaszállítása miatt felszámított pótdíjakból származó nyereség.
o      Egy pool tagjaként, megállapodás keretében végzett alkatrész szolgáltatás, karbantartás nyújtása más hajózási társaságok részére egy adott helyen (amelynek alapján jogosult másutt ilyen szolgáltatás igénybevételére) kiegészítő jellegűnek minősül, így része a nemzetközi közlekedésben végzett szállításból származó nyereségnek.
o      A befektetési jövedelem, ha az közvetlenül kapcsolódik és szerves része a hajók nemzetközi közlekedésben történő üzemeltetésével foglalkozó üzletnek. Például az üzletmenethez szüksége pénzeszköz, biztosíték kamata. 
Nem minősül személy és teherszállításból származó nyereségnek:
-       A hajók csupasz (legénység és üzemanyag nélküli) bérbeadásából származó nyereség, ha az nem minősül kiegészítő tevékenységnek. 
-       A befektetésből származó jövedelem, különösen a cash-flow vagy likviditáskezelési tevékenységből származó kamatjövedelem, ha azt a telephely javára, vagy kapcsolt vállalkozás számára végzik, a vállalkozás helyi tevékenységéből származó nyereség rövid távú befektetéséből származó jövedelem, ha a befektetett vagyon a működéshez nem szükséges.  

Nem kizárólag hajózással foglalkozó vállalkozások

A bemutatott előírások vonatkoznak a nem kizárólag hajózással foglalkozó vállalkozásokra is, a hajók üzemeltetéséből származó nyereség adózására is, illetve a vállalkozás másik államban lévő, kizárólag hajók vagy légi járművek üzemeltetéséből származó nyereségére is. Ez azt jelenti, hogy minden esetben a vállalkozás tényleges üzletvezetésének a helye szerinti állam adóztathatja meg a nemeztközi hajózásból származó nyereséget, akkor is ha egy másik államban lévő telephelyen végzik a hajók nemzetközi üzemeltetését vagy annak egy részét.

Ha pedig egy vállalkozás másik államban lévő telephelye nem kizárólag hajózással foglalkozik, de áruját szállítja erre a másik államban lévő telephelyre saját hajóján, akkor a saját szállításból származó nyereség nem adóztatható meg a telephely államában még akkor sem, ha a telephely létesítményt tart fenn a hajók üzemeltetéséhez vagy a vállalkozás áruinak szállításáhozegyéb költségei merülnek fel. A hajók nemzetközi üzemeltetéséből származó nyereségének adóztatási joga ebben az esetben is a vállalkozás tényleges üzletvezetésnek helye szerinti államban van.

Közös üzemeltetésből származó nyereség

Nemzetközi együttműködésen, pool-megállapodásokon vagy hasonló egyezményen alapuló szállítás esetén a közös üzemeltetésből származó – egyezményen alapuló felosztás szerinti – az üzemeltetésben való részvétel arányában elért nyereség adóztatható a bemutatott elvek szerint.

Fenntartások

A Modellegyezmény magyarázathoz az államok fenntartásokat[6] fogalmaztak meg. E fenntartások között Magyarország (Kanada, Mexikó és Új-Zéland) megfogalmazta azt a jogot, hogy a belföldi forgalomból származó nyereségként adóztassa azt a nyereséget, amely utasok vagy áruk olyan szállításából ered, amelyet egy adott ország egyik pontjáról a másikra juttatnak. 

Kivételes transzferárszabály

A Tao. speciális szabálya[7] alapján nem kell transzferár dokumentációt készíteni a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, ha a belföldi telephely ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.  Ez fennáll akkor, ha van szerződés két állam között és a nemzetközi hajózási tevékenység tényleges üzletvezetési helye nem a telephely államában van.
 
Pölöskei Pálné
 


[1] Modellegyezmény 8. cikk
[2] Modellegyezmény 3. cikk1/e)
[3] Modellegyezmény 4. cikk. (3) bekezdéshez fűzött magyarázat 24. pont.
[4] Modellegyezmény magyarázat 8 cikk 5-14. pont
[5]Modellegyezmény magyarázat 8. cikk 4-14. pont
 
[6] Modellegyezmény magyarázat 8. cikk 31-43. pont
[7]Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao)18. § (8a) bekezdés

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra