Nyereményjátékok szja vonzata

SZJA 2012-05-17

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: Kopányiné Mészáros Edda

A következőkben gyakorlati példákon is levezetve bemutatásra kerülnek a különböző típusú nyereményjátékok – szerencsejátékok, ajándéksorolás, üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték, vetélkedő díja - Szja törvény szerinti adókötelezettségei.

A közkedvelt nyereményjátékokat mindenki ismeri, hiszen ritka az az ember, aki még nem próbálta volna ki a különböző típusú lottók, a totó, a kenó, a kaparós sorsjegyek és más szerencsejátékok egyikét. A hagyományos játékok mellett napjainkban egyre gyakrabban találkozunk más típusú nyereményjátékokkal például a tévében, a rádióban, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, vagy különböző termékek csomagolásán. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen típusú játékok nyereményei a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti adókötelezettséget keletkeztethetnek. Ezért a játék szervezőjének és játékosának sem árt tisztában lenni a nyereményt terhelő adókötelezettségekkel.

Szerencsejátéknak minősülő nyereményjátékok

A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriái a szerencsejátékok. Ebbe a kategóriába tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) alapjánminden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása (tétfizetés) fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyeremény megszerzése kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől (szerencsétől) függ.
A szerencsejátékok fajtái:
–          a sorsolásos játék (pl. lottó),
–          a nem sorsolásos játék (pl. rulett),
–          a pénznyerő automata üzemeltetése,
–          a kaszinójáték,
–          a fogadás (pl. lóverseny),
–          a kártyajáték és
–          helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata, illetve
–          nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer.

A szerencsejátékok után nem csak az Szjtv-ben meghatározott játékadót kell megfizetni, hanem bizonyos esetekben az Szja törvény szerinti adófizetési kötelezettség is felmerül. Ezen adókötelezettségekről az Szja törvény 76. § rendelkezik.
A nyeremény esetében az Szjtv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét az Szja törvény értelmében jövedelemnek kell tekinteni.
Az adóköteles nyeremény adókötelezettsége eltér a pénzbeli és nem pénzbeli nyeremények esetén.
Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.
Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese.
Az adó mértéke pénz és nem pénz nyeremény esetén is az adóalap 16 százaléka.
Tehát ezen nyeremények után csak a kifizetőnek (a játék szervezőjének) keletkezik adókötelezettsége, a magánszemélynek nem.

Példák a szerencsejátékból származó nyereményt terhelő adó megállapításához.
A lottó engedélyhez kötött sorsolásnak minősülő számsorsolás, amelynek nyereményét 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli. A kifizető az adót a nyereményalapból fizeti meg (tehát a nyertesnek kifizetett nyeremény már a személyi jövedelemadóval csökkentett összeg.) Például a 16 800 forint kifizetett nyeremény teljes összege 20 000 forint volt, amelyből a kifizető 3 200 forint adót vont le.

Egy bizonyos napon a hatos lottó vásárlói között 8 és 17 óra között óránként kisorsolásra kerül egy 3,5 millió forint értékű személygépkocsi. A kifizető a személygépkocsi szokásos piaci értéke után megállapítja az adóalapot és megfizeti az adót a következők szerint:

Szokásos piaci érték	3 500 000
Adóalap (3 500 0001,19)*	4 165 000
**Fizetendő adó (4 165 0000,16)***	*666 400*

Az eddig leírt szabályok nem csak a szerencsejátékra, hanem az Szjtv. 23. §-a szerinti ajándéksorsolás esetén is alkalmazni kell.

Engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le ajándéksorsolást az, aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi. A nyereményjátékot kizárólag vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötötten lehet szervezni. A vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.
Tehát annak, hogy a nyereményjáték engedély nélküli ajándéksorsolásnak minősüljön a következő három feltételnek kell teljesülni:
–         a sorsolás szervezője áruk, szolgáltatások értékesítését végzi,
–         a játékban csak termék, illetve szolgáltatás vásárlója vehet részt,
–         a vásárló a vásárláskor, vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson és
–         nyilvános húzás útján történik a nyertes kiválasztása.
Amennyiben az előzőekben leírtaknak megfelel a nyereményjáték, azaz ajándéksorsolásnak minősül, akkor az Szjtv. szerint pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség és a nyeremény az Szja törvény 76. §-a szerint válik adókötelessé. Ugyanakkor, ha csak egy szempontnak nem felel meg a nyereményjáték – például a vásárlónak a vásárlást követően SMS-ben kell regisztrálnia magát, – akkor a nyereményjáték már nem tartozik az Szjtv. hatálya alá és a feltételek megléte esetén a nyeremény az Szja törvény szerint akár adómentes is lehet.

Az Szjtv. másként értelmezi a pénz fogalmát, mint az Szja törvény. Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásárólszóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet 87. §7. pontja szerint „pénznyeremény: az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése tekintetében a forgalomban lévő bankjegy és pénzérme”. Azaz a juttatás megfelel a feltételeknek, ha az nem készpénz.Például, ha az ajándéksorsolás nyereményét banki átutalással juttatják el a nyerteseknek, akkor ez az Szjtv. 23. §-a szempontjából nem minősül pénznyereménynek.

Az Szja törvény 4. § (2) bekezdése alapján nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele.
A leírtak alapján megállapítható, hogy a banki átutalással megszerzett nyeremény az Szja törvény értelmében pénznyereménynek minősül, ezért a nyereményt terhelő 16 százalékos adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből (a példa szerinti esetben az átutalt összegből) egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.

Az Szja törvényt 76. § (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat a játékformákat, amelyek nyereményei nem minősülnek az Szja törvény értelmében jövedelemnek, tehát a játék szervezőjét kizárólag a Szjtv. szerinti kötelezettség terheli, a nyertes magánszemélynek pedig nem keletkezik a nyereményre tekintettel adókötelezettsége.
Tehát nem számít jövedelemnek:
–         az Szjtv. alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból,
–         a sorsjátékból,
–         a pénznyerő automatából,
–         a játékkaszinóból,
–         a bukmékeri rendszerű fogadásból,
–         a lóversenyfogadásból,
–         a bingójátékból, továbbá
–         a kártyateremben szervezett kártyajátékból
származó nyeremény.

Így nem keletkeztet a kifizetőnek és a magánszemélynek sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget az a nyeremény, amit például a Kincsem Parkban lóversenyfogadásból nyert, amit egy játékkaszinóban a ruletten szerez meg, amit egy játékteremben elhelyezet „félkarú rabló”-ból nyert, vagy ami bingójátékból származik.

Az Szja törvény szerint jövedelmet nem keletkeztető játékok közül magyarázatra szorul az engedélyhez nem kötött sorsolásos játék – köznapi néven a tombola – fogalma. Az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékokról az Szjtv. 16. § (1) bekezdése rendelkezik a következők szerint.
„Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és
a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és
b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.”

Példa az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékra és a sorsjátékra:

Egy cég a farsangi rendezvényén a résztvevők számára elad 1 000 darab tombolaszelvényt, amelyből 400 ezer forint bevétele keletkezik. A nyeremények különböző irodaszerek, édességcsomagok, borok, pezsgők, a cég emblémájával ellátott apró ajándéktárgyak, amelyeknek az összértéke 350 ezer forint.
Mivel az említett tombola megfelel az Szjtv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, (5 000 darab alatt van az értékesített szelvények száma, 500 000 forintot nem haladja meg az értékesítésből származó bevétel és a nyeremények összértéke a bevétel 80 százalékát, azaz a 320 ezer forintot meghaladja,) ezért engedélyhez nem kötött sorsolásos játéknak minősül, amely nyereményeit nem terheli személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.

Egy magánszemély három kaparós sorsjegyet vásárol. Az egyik szelvény nem nyert, a másik kettőn a nyeremények 200 forint és 50 000 forint. Miután a kaparós játék sorsjátéknak minősül, ezért a megszerzett összegek az Szja törvény 76. § (4) bekezdése értelmében nem számítanak jövedelemnek, ezért nem keletkezik személyi jövedelemadó kötelezettség sem.

A 76. § rendelkezéseit kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is. Ezt a későbbiek folyamán részletesebben is megvizsgáljuk.

A felsorolt szerencsejátékokból megszerzett juttatások után az azt megszerző magánszemélynek nincs az Szja törvény szerinti adókötelezettsége, tehát a nyereményeket az adóbevallásában sem kell szerepeltetnie.

Itt kell megjegyezni, hogy az Szja törvény szempontjából nem tartozik a nyereményből származó jövedelmek közé az a nyeremény, amelyekre a kamatjövedelmekre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak.

Nem szerencsejátéknak minősülő játékok

A szerencsejátékokon kívül számos olyan játékkal találkozhatunk, amelyek az előzőekben nem kerültek felsorolásra, de a hétköznapi életben nyereményjátékoknak tekintendők, mivel a nyeremény megszerzése nagymértékben függ a szerencsétől. Ezen játékok többségét főleg reklám célból szervezik. Azt, hogy egy nyeremény az Szja törvény szerint milyen adókötelezettség alá sorolandó (például üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték, vetélkedő, verseny) számos körülmény befolyásolja.

Üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték

A különböző gazdasági társaságok, cégek – különösen azok, akik nagymértékben a magánszemélyekkel vannak üzleti kapcsolatban – azért szerveznek nyereményjátékot, hogy ezzel reklámozzák magukat, növeljék a forgalmukat és ezáltal a bevételüket is. Az ilyen akciók általában sorsolásos játékok, de ugyan ilyen gyakori az árengedmény is. Az esetek többségében a szervező a játékon való részvételt egy bizonyos termék, szolgáltatás megvásárlásához köti, így az akció közvetlenül is hat a forgalom növekedésére, de mindenképpen reklámot jelent, amely közvetetten is befolyásolhatja a bevételt. Ugyanakkor az üzletpolitikai célból szervezet nyereményjáték lehet az is, amelyen az érdeklődők (mint potenciális vevők) is részt vehetnek. A nyeremény lehet tárgy, szolgáltatás vagy pénz juttatása.

Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja rendelkezik az üzletpolitikai, reklámcélú ajándékok adómentességéről. Az említett jogszabályhely alapján megállapítható, hogy nem lehet – ezen a jogcímen– adómentes az a nyeremény, amely az Szjtv. hatálya alá tartozó szerencsejáték, vagy vetélkedő, verseny díja.
Az említett mentesség nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a sorsolás megfelel az Szjtv. 23. § (1) bekezdés szerinti – már korábban ismertetett – engedély nélkül szervezhető ajándéksorsolásnak.

Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján adómentes a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye –megfelelő magánszemély számára adott
–         árengedmény,
–         visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az árura vagy szolgáltatásra váltható érték.

Az adómentességnek tehát fontos feltételei vannak, amelyek a következők.
A nyereményjátéknak
–         vásárláshoz kötöttnek kell lennie,
–         üzletpolitikai, reklám célt kell megvalósítania,
–         magánszemélyek széles körében nyilvánosan kell meghirdetni kampány keretében,
–         a magánszemélynek adott nyereménynek árengedménynek, visszatérítésnek vagy más kedvezmény formájában adott juttatásnak kell lennie,
–         nem lehet vetélkedő, verseny, illetve nem lehet az Szjtv. hatálya alá tartozó sorsolásos játék.

Az üzletpolitikai, reklám cél fogalmát az Szja törvény nem határozza meg, ezért elfogadható a hétköznapi jelentést alapul vétele. Tehát, ha a nyereményjáték a nyeremény kifizetőjének forgalmát, bevételét, illetve a vásárlók, érdeklődők vásárlási hajlandóságát, kedvét növeli, akkor az üzletpolitikai cél megvalósul.

Szintén feltétele az adómentességnek, hogy a kampány magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett legyen (tehát nem egy zárt közösség számára kerül megszervezésre). Ebbe a feltételbe belefér az, ha a szervező kizárja a játékból a saját, illetve a játékban résztvevő cégek, társaságok munkavállalóit, illetve azok hozzátartozóit. Ugyanakkor megfelel a feltételeknek az is, ha a játékot egy bizonyos korosztálynak szervezik, például óvodások, vagy nyugdíjasok vehetnek részt benne.

A játék „széleskörű nyilvános meghirdetése” azt jelenti, hogy a nyereményjáték szervezője biztosítja, hogy minden – a játék tekintetében – célszemély információt szerezhessen az akcióról. Például, ha egy iskolai büfé meghirdeti, hogy minden huszonötödik vásárlója visszakapja az általa vásárolt áru(k) ellenértékének 20 százalékát, akkor a nyilvános meghirdetés tényének megfelel, ha az büfé ablakára, kirakatában, vagy esetleg bejáratán elhelyezésre kerül az akcióról egy jól látható tájékoztató, plakát.
Ugyanakkor, ha egy nagy forgalmú csokoládét forgalmazó társaság szervez nyereményjátékkal összekötött kampányt (például a termékek csomagolásának belső felén megtalálható kód beküldői között hetenként 1 darab mp3 lejátszót, 3 darab digitális fényképezőgépet és 5 darab a cég termékeiből összeállított ajándékcsomagot sorsolnak ki az akció ideje alatt), akkor ebben az esetben nagyobb volumenű tájékoztatásnak kell a játékot megelőznie, mint egy iskolai büfé esetében. Ilyenkor a nyilvános meghirdetésnek az felel meg, ha az akcióról a vásárlók értesülhetnek a médiából (tévéből, rádióból, napi- és hetilapokból, stb.), a cég internetes honlapjáról, esetleg a csokoládékat forgalmazó üzletekben elhelyezett tájékoztatókról, vagy a játékról tájékoztatást nyújtó hostessektől. Miután az akció célja a forgalom növelése ezért a játék szervezőjének is érdeke, hogy a potenciális vásárlói körét értesítse az eseményről.

Sok esetben előfordul, hogy a magánszemély nem a nyereményjáték szervezőjétől vásárolja meg azt az árut, szolgáltatás, amelyre tekintettel az akcióban részt vehet (ilyen eset lehet például, amikor egy háztartási termékeket gyártó cég szervez akciót, a termékeit a forgalmazóktól – tehát más, harmadik személytől – vásárló vevői körében). Igaz, hogy a vásárlás közvetetten valósul meg, de erre tekintettel az Szja törvény nem zárja ki az adómentességet amennyiben az egyéb törvényi feltételeknek a promóció megfelel.

Nem felel meg az adómentesség feltételének azonban az az eset, amikor egy bevásárló központ olyan sorsolásos játékot szervez, amely során az üzleteiben vásárló magánszemélyek a vásárlást igazoló számla, nyugta bemutatásakor kapnak egy sorsjegyet, amellyel részt vehetnek az akció végén tartandó sorsoláson. Ebben az esetben nem valósul meg az üzletpolitikai cél, mivel a játék résztvevőinek vásárlásra való ösztönzése nem növeli meg az üzletközpont bevételét, hiszen az üzlethelyiségek bérlői a forgalmuktól függetlenül továbbra is fix bérleti díjat fizetnek. Nem valósul meg az a feltétel sem, hogy a játékban való részvétel vásárláshoz kötött, ugyanis a játékosok még közvetetten sem vásárolnak az üzletközponttól.

Az adómentességnek szintén feltétele, hogy a nyeremény áru, szolgáltatás, vagy ezek vásárlására szolgáló érték (például egy adott árufajta megvásárlása során felhasználható utalvány) legyen, tehát, nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a nyeremény készpénz.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a juttatás nem minősülhet vetélkedő, verseny díjának, miután ezek a játékok az Szja törvény értelmében már más megítélés alá kerülnek. Például nem felel meg a feltételeknek az a meghirdetett játék, amely során a 10 és 14 év közötti gyerekeknek egy édességeket gyártó cég rajzversenyt hirdet „Hogyan utazunk a jövőben!” címmel és a pályázatokat egy kijelölt zsűri az előre meghatározott szempont szerint értékeli, majd a legjobbak díjazásban részesülnek. Ebben az esetben a nyeremény verseny díjának minősül, mivel itt a gyerekek fantáziája és rajzolási tehetsége kerül megmérettetésre.

Nem lesz adómentes a juttatás abban az esetben sem, ha a nyereményjáték az Szjtv. szerinti ajándéksorsolásnak minősül. Például egy üdítőitalokat gyártó társaság nyereményjátékot hirdet. Aki megvásárolja a termékeket talál egy kódot a címke alatt. Ezen kódok beküldői közül nyilvánosan sorsolják ki a nyerteseket, akik tárgynyereményben részesülnek.
Abban az esetben, ha a kódot úgy kell eljuttatni a szervezőhöz, hogy a játékos a címkére ráírja az elérhetőség és azt beküldi, akkor ez a játék megfelel az Szjtv. szerinti ajándéksorsolás feltételeinek, tehát az Szja törvény szerinti adókötelezettséget a 76. § szerint kell teljesíteni. Ugyanakkor, ha a kódot SMS-ben, vagy interneten keresztül küldi be a résztvevő, akkor a vásárló nem a vásárláskor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson, így a promóció nem tartozik az Szjtv. hatálya alá és az Szja törvény szerint adómentesnek minősül.

Bár az árengedménnyel a hétköznapokban leggyakrabban nem a nyereményjátékok kapcsolatban találkozunk, de azért erre is akadhat példa, ezért tegyünk erről is említést, mivel ez a fajta „ajándék” is üzletpolitikai célt szolgálhat. Miután az adómentesség szabálya nem korlátozza az árengedmény mértékét, így az akár 100 százalékos is lehet. Például, megfelel a feltételnek az az eset, amikor egy áruház minden tizedik vevője fizetéskor egy szerencsekereket pörget meg, amely véletlenszerűen megmutatja, hogy a vevő az adott vásárláskor hány százalékos árengedményt kap. Fontos megjegyezni, hogy árengedményt csak az az eladó adhat, akitől a vásárlás történik, tehát harmadik személy nem.

A visszatérítés egy speciális árengedmény, amelyet a vevő utólag, már az áru, szolgáltatás megvásárlása után kap meg. Igaz, hogy ebben az esetben a magánszemély pénzt kap adómentesen, de ez az eset mégis megfelel az adómentesség feltételeinek, mivel az ilyen módon kapott pénz a korábbi vásárlás egy részének, vagy egészének visszatérítése. Például, megfelel az adómenteség feltételének az, ha egy személygépkocsikat forgalmazó társaság egy három hónapos nyereményjátéka végén kisorsol öt magánszemélyt, akik visszakapják az általuk megvásárolt a személygépkocsijuk árának 20-30-40-50-60 százalékát.

Példák az üzletpolitikai célból rendezet adómentes nyereményjátékokra

Egy háztartási készülékeket forgalmazó cég új típusú mosógépet hoz forgalomba. A vevők vásárlási kedvének növelése céljából országos méretű (óriásplakátokon, televízióban, rádióban és újságokban meghirdetett) akciót szervez, amely keretében az új mosógép vásárlása esetén 10 ezer forint árengedményt ad azoknak a vevőknek, akik vásárláskor leadnak egy másik – akár már használhatatlan – mosógépet. Ebben az esetben az adómentesség feltételei teljesülnek, mivel az akció célja az új készülék vásárlására való ösztönzés, és a promócióban adott juttatás a magánszemélyek számára széles körben meghirdetett vásárlással egybekötött árengedmény.

Egy barkácsáruház reklámújságjában rendszeresen megjelenteti azokat a termékeit, amelyeket az újságban megadott időtartalomig kedvezményes áron értékesít. Ebben az esetben a vásárló árengedményt kap, így az adómentesség feltételei megvalósulnak.

Egy sörgyár a futball világbajnokság időtartalmára egy három játékból álló országos akciót hirdet. A játékokon úgy lehet részt venni, hogy SMS-ben be kell küldeni, vagy a sörgyár honlapján történt regisztrálás után meg kell adni az üveges termékek kupakjában, illetve a dobozos termékek nyitófülén elhelyezett kódokat.

Az első játék során a magánszemély tíz kód ellenében egy a gyártó és a világbajnokság emblémájával ellátott, kimondottan az alkalomra gyártott söröspoharat kapnak. Ez az akció teljesen megfelel a feltételeknek, ezért a poharak megszerzése adómentes juttatásnak minősül.

A második játék során a játékosok minimum egy, maximum négy kód ellenében a gyártó honlapján tippelhetnek a világbajnokság meccseinek végeredményeire. Amennyiben a játékos eltalálja a tippelt meccs eredményét, akkor annyi pontot kap, ahány kódot a tippeléskor megadott. A játék végén a legtöbb pontot elért játékosok kapják meg a főnyereményeket. A fődíj egy televízió készülék házimozi rendszerrel, három laptop és tíz darab kizárólag sportszerekre beváltható vásárlási utalvány. Mivel az említett utalvány egy adott árucsoport megvásárlásához használható fel, ezért megfelel az adómentesség feltételének.
Bár ez a játék már kicsit hasonlíthat a vetélkedőkre, hiszen nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fociban járatosabb játékos gyakrabban eltalálja, hogy mi lesz a meccs eredménye, de mégsem mondható a játék vetélkedőnek, hiszen a pontok megszerzése nagymértékben nem a tippelő magánszemélytől függ, hanem egy harmadik fél teljesítményétől. Tehát ennek a játéknak a nyereményei is adómentesek lesznek az Szja törvény alapján.

A harmadik játék „Asztali foci bajnokság” néven lett meghirdetve. Annak aki részt akar venni a bajnokságban két kódot kell a szervezőknek elküldenie. A játékosok az asztali fociban, más néven a csocsó játékban küzdenek meg egymással. A versenyben kieséses szabály alapján lehet eljutni az elődöntőig és a döntőig. Ebben a játékban az első négy helyezet kap díjat, amelyek már nem lesznek adómentesek az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján. Ugyanis ez a játék már versenynek minősül, hiszen az eredmény nem a véletlentől, vagy egy harmadik féltől függ, hanem nagymértékben a játékos tudásától, ügyességétől.

Nem áll fenn az adómentesség abban az esetben, ha a nyereményt nem a vásárló szerzi meg. Például egy vetőmagokat forgalmazó társaság olyan promóciót hirdet, hogy egy megadott tétel vásárlása esetén a vásárló társaság személyesen közreműködő alkalmazottjának ajándékot ad. Ebben az esetben az üzletpolitikai cél megvalósul, de a vásárló nem a magánszemély, hanem a társaság, így az adómentesség minden feltétele nem teljesül.

Vetélkedő, verseny díja

Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nagymértékben a magánszemély szellemi, vagy fizikai tudásától, teljesítményétől, ügyességétől függ és nem a szerencsétől, illetve a véletlentől, akkor a nyeremény vetélkedő, verseny díjának minősül. A verseny, vetélkedő bizonyos esetekben nyereményjátéknak is tekinthető, hiszen lehetséges, hogy a feladatokat pontosan teljesítő versenyzők, játékosok közül sorsolják ki a nyerteseket. Erre nagyon jó példák lehetnek a különböző rejtvényújságok pályázatai, miután a nyerteseket a helyes megfejtők közül sorsolják ki. Előfordulhat olyan eset is, hogy a játék egyébként üzletpolitikai célt szolgál, de miután versenynek, vetélkedőnek minősül, ezért a nyereménye nem lehet adómentes juttatás (lásd az előző rész utolsó példáját).

Első lépésként fontos meghatározni, hogy mi minősül versenynek, vetélkedőnek, miután erre vonatkozóan az Szja törvény nem tartalmaz definíciót. Így elfogadható az általános hétköznapi értelmezés, amely szerint versenynek, vetélkedőnek az az esemény tekinthető, amelyen egy adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük, vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek. Nem kizárt, hogy ebben az esetben is közbejátszhat a véletlen (például, egy strandlabda mérkőzésen előnybe lehet az a csapat, amelyik a nappal háttal játszik, vagy egy világbajnoki csoportmérkőzésen, nem mindegy, hogy milyen erős csoportban kezd a csapat), de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik.
Tehát vetélkedő, verseny lehet például egy sportesemény, keresztrejtvény pályázat, szavalóverseny, rajz pályázat, az ügyességi, vagy szellemi vetélkedő. Ugyanakkor, ha verseny feladatai a résztvevők számára túl egyszerűek, egyértelműek, bárki számára könnyen megoldhatóak, akkor a játék, vagy esemény már nem minősíthető versenynek, vetélkedőnek. Azonban meg kell jegyezni, hogy figyelemmel kell lenni a résztvevők képességeire, mert bizonyos feladatok az egyik embernek magától érthetődnek, míg a másiknak kemény tanulással megszerezhetőnek, tudás alapúnak minősülnek. Például, ha az a feladat, hogy hibátlanul kell elolvasni el egy pár mondatos szöveget, akkor ez alapjában véve nem minősülne versenynek, vetélkedőnek. Azonban, ha ezt a feladatot egy első osztályos tanuló kapja, aki most ismerkedik a betűkkel, akkor számukra a helyes és pontos olvasás már tudás alapú feladatnak számít, azaz ekkor az eseményt már versenynek, vetélkedőnek lehet minősíteni.

Az Szja törvény bizonyos esetekben adómentességet biztosít a verseny, vetélkedő díjára.
Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.22. pont b) alpontja értelmében adómentes juttatásnak minősül az a juttatás, amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetőleg a közoktatási intézmény saját bevételéből a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanulók a tanulmányi verseny alkalmával kapnak (ideértve az iskolai könyvjutalmat is).

Az Szja törvény 1. számú melléklet 8.17. pontja alapján összeghatártól függetlenül szintén adómentesen adható a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea.

Az Szja törvény 76. § (5) bekezdése alapján amennyiben a vetélkedő, verseny nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett, akkor a nem pénzben kapott díj után az adókötelezettség a kifizetőt, azaz a nyeremény juttatóját terheli.

Természetesen a törvényszövegben a „bárki” kifejezés alatt nem azt kell érteni, hogy a világ minden emberének kell meghirdetni az eseményt. Egy meghatározott, szélesebb kört kell érteni, így megfelel a „bárki” feltételnek például az óvodásoknak meghirdetett rajzverseny, egy település iskolái között rendezet mezei futó verseny, egy nyugdíjas otthon lakói között tartott szavalóverseny, de ide tartoznak a kereskedelmi televíziók műsorában szereplő napjainkban népszerű tehetségkutató versenyek is.
A „bárki” kifejezés azért is fontos, mivel az Szja törvény nem minősíti verseny, vetélkedőnek azt az eseményt, amelyen a jogosultak valamelyike nem vehet részt.

Például egy iskola futóversenyt rendez az összes felsőéves tanulója részére, de két gyermeket nem engednek rajthoz állni büntetésből, mert romlott a tanulmányi eredményük. Ebben az esetben már nem mondható, hogy a futóversenyen bárki elindulhat, ezért a verseny díja nem az Szja törvény 76. § (5) bekezdése alapján válik adókötelessé. Ugyanakkor, ha a verseny nem az összes felsőéves számára rendezik, hanem azon felsőévesek számára, akik nem rontották a tanulmányi átlagukat, akkor a feltételek fennállnak és a tárgynyeremények után a juttató teljesíti az adókötelezettséget

Mivel az Szja törvény nem köti helyezéshez a megkapott juttatást, ezért megfelel a feltételeknek, ha nem csak az első három helyezett kap nyereményt, hanem akár mindegyik további résztvevőnek adnak vigaszdíjat.
Például egy üzletközpont a föld napja alkalmából 8-14 éves gyermekeknek fizikai és szellemi feladatokból álló versenyt szervez. A különböző feladatok elvégzése után a gyerekek pontokat gyűjtenek, amelyeket a nap végén összesítenek. Az első hat helyezett 2-10 ezer forint közötti értékű ajándékcsomagot kap, míg a többi résztvevőnek 1-1 pólót adnak emlékbe. Az ajándékcsomagok és a pólók után az adókötelezettség az Szja törvény 76. § (5) bekezdése alapján a kifizetőt terhelik.

Fontos megemlíteni, hogy nem minősül vetélkedőnek, versenynek a munkavállalók feladatkörével kapcsolatban meghirdetett „ösztönző” megmérettetés. Például egy ruházati bolt vezetősége meghirdet egy versenyt, amelynek az az eladó lesz a győztese, aki a legnagyobb forgalmat bonyolítja. A győztes egy hétvégi kikapcsolódást nyer egy wellness szállodában. Miután ez a verseny a munkavállalók teljesítményét díjazza, ezért a nyeremény nem minősül versenynek, vetélkedőnek, hanem az összevont jövedelem részekén, azon belül bérjövedelemként válik adókötelessé.
A leírtak abban az esetben is igazak, ha nem a munkáltató az esemény szervezője, hanem egy harmadik fél. Például egy személygépkocsikat gyártó cég a vele szerződében lévő márkakereskedők értékesítést végző munkavállalói között versenyt hirdet. Ha a legtöbb személygépkocsit értékesítő eladó megkapja a gyártó egyik termékét nyereményként, akkor ez a juttatás a magánszemély összevonás alá eső jövedelmének minősül.

A verseny, vetélkedő nyereménye utáni adókötelezettséget – az eddig ismertetett feltételeken túl – csak abban az esetben viseli kizárólag a juttató (kifizető), ha a nyeremény nem pénz.
Az Szja törvény 4. § (2) bekezdése értelmében nem pénzben megszerzett bevételnek minősül a termék, vagy szolgáltatásnyújtása.Megfelel a feltételnek az is, ha a nyeremény olyan utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, – kereskedelmi utalvány és minden más hasonló jegy, bón, kupon, valamint egyéb tanúsítvány,– amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére. Tehát megfelel a feltételeknek, ha a nyeremény könyvutalvány, étkezési utalvány, de például egy adott bevásárlóközpontban levásárolható utalvány is.

Amennyiben a vetélkedő, verseny megfelel a felsorolt feltételeknek, akkor a magánszemély által megszerzett nyeremény utáni adókötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, amely után 16 százalék az adó mértéke.
Az adót a verseny szervezője (a kifizető) a juttatás időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.

A leírtakat példán szemléltetve

Egy fogkrémeket és fogápolási termékeket gyártó cég termékeit szeretné népszerűsíteni a gyermekek körében, ezért az általános iskolás gyerekek részére számos nagyvárosban versenyt rendez az „Egészséges életmód és hatékony fogápolás” címmel. Az eseményeken az egykorú gyerekek versengenek egymással, a korosztályuknak megfelelő ügyességi és szellemi feladatok elvégzése során. A versenyen résztvevő valamennyi gyermek kap egy fogkefét és egy fogkrémet, az első három helyezettnek pedig egy-egy ajándékcsomag a jutalma.
Bár a promóciót üzletpolitikai célból szervezi a társaság, de a gyermekeknek adott juttatások vetélkedő, verseny díjának minősülnek, ezért a nyeremények erre tekintettel (Szja törvény 76. § alapján) válnak adókötelessé.

Más nyeremények adókötelezettsége

Most vizsgáljuk meg azokat a nyereményjátékokat, amelyek nem minősülnek az Szjtv. szerinti szerencsejátéknak, ajándéksorsolásnak, az Szja törvény értelmében nem tartoznak az adómentes üzletpolitikai (reklám) célból szervezett nyereményjátékok, sem pedig a versenyek, vetélkedők közéés a nyereményt tárgy vagy szolgáltatás formájában kapja meg a magánszemély.
Ezen játékok adókötelezettségére egy speciális szabály az Szja törvény 70. § (3) bekezdés d) pontja vonatkozik, amely alapján „egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá”.
A juttatás lehet termék, szolgáltatás, vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Ez utóbbi két nyereményforma akkor minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használhatók fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaknak.
Tehát nem felel meg a feltételeknek, ha a nyeremény bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.Például, nem lehet a nyeremény készpénz, vagy például egy hipermarket által kibocsátott vásárlási utalvány, amely bármilyen az áruházban megvásárolható áru megszerzésére felhasználható.

A leírt szabályt kell alkalmazni például a következő esetben.

Egy sportújság az internetes honlapján a Forma-1 bajnoksággal kapcsolatban játékot hirdet. A játékra bárki jelentkezhet, aki a honlapon regisztrál. A játékosoknak meg kell tippelniük a soron következő futam eredményét. Minden helyes tipp pontot ér, amelyeket a játék végén összesítenek és a 100 legjobb eredményt elérő játékos Forma-1-es relikviákat (pólót, bögrét, kulcstartót, tollat, stb.) kap ajándékba.
Mivel a játékosok semmilyen formában nem fizetnek tétet, ezért a játék biztosan nem szerencsejáték. A játékban való részvétel nem kötődik vásárláshoz, így a nyeremény nem lesz adómentes.
Bár nagyobb eséllyel játszik az a játékos, aki a Forma-1-ben résztvevő versenyzőket és istállókat ismerni, mint az, aki a játék folyamán csak tippelget, de mégsem minősíthető az akció vetélkedőnek, versenynek sem, mivel a nyerés esélye csak kismértékben függ a játékostól, ugyanakkor nagymértékben egy harmadik féltől.
A nyereményjáték üzletpolitikai célt szolgál, mivel az újságot népszerűsíti, ezért a nyeremény egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

A nyeremény utáni adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli. Az adó alapja a juttatás (nyeremény) szokásos piaci értékének 1,19-szerese, amelynek 16 százaléka az adó.
Az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.
A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségen kívül az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés ba) pontja alapján a kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizet a nyeremény Szja törvény szerint adóalapjaként meghatározott összege után.

Példa a fizetendő adó megállapítására
Egy nyelviskolát működtető társaság a honlapja népszerűsítése érdekében (üzletpolitikai célból) egy nyereményjátékot hirdet. A honlapon regisztráló érdeklődők között 50 ezer forint értékben nyelvkönyveket sorsolnak ki.

A juttatás szokásos piaci értéke	50 000
Az adóalap (50 0001,19)*	59 500
**Fizetendő szja (59 5000,16)***	*9 520*
**Fizetendő eho (59 5000,27)***	*16 065*

Abban az esetben, ha a nyereményjáték díja pénz és a játék nem az Szjtv. szerinti szerencsejáték, akkor általánosan elmondható, hogy a nyeremény Szja törvény szerinti besorolása a következőképpen alakul:
–         Amennyiben a munkáltató például a legjobban teljesítő dolgozójának fizet „díjat”, akkor a nyereményösszeg a magánszemély összevont adóalapjába tartozó, nem önálló tevékenységből származó bérjövedelmének minősül.
–         Abban az esetben, ha a juttató és a magánszemély között jogviszony nem áll fenn, és a nyeremény megszerzése inkább a magánszemély tevékenységének és kisebb arányba a szerencséjének tudható be, akkor an juttatás önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé.
–         A verseny, vetélkedő nyereménye a juttató és a nyertes között fennálló jogviszony szerint – az összevont adóalapba tartozó jövedelemként – válik adókötelessé.
–         Ha a díj elnyerésében döntő szerepe a szerencsének volt, vagy ha a juttatás vásárláshoz kapcsolódik, akkor a nyeremény egyéb jövedelemnek minősül. (Amennyiben a játékban való részvétel vásárláshoz kapcsolódik és a díj összeg nem haladja meg a vásárlás összegét akkor jövedelem az Szja törvény 1. számú melléklet 8.14. pontja alapján – a már előzőekben említett törvényi feltételek megléte esetén, mint utólag adott visszatérítés – adómentes lehet.)
–         Abban az esetben, ha a nyereményjáték nem felel meg az eddig megismert nyereményjáték feltételeinek (például olyan utalvány, amely nem felel meg az egyes meghatározott juttatás előírásainak), akkor az az előzőek szerint kell besorolni.

Nyereménybetétkönyv sorsolás

A nyereményjátékoknak egyik speciális kategóriája a nyereménybetétkönyv sorsolás, melyben értelemszerűen jelentős szerepe van a szerencsének. A nyereménybetétkönyv a takarékbetét egyik fajtája, amelyet csak hitelintézet bocsáthat ki. Ebben a játékban is jelentős szerepe van a szerencseének. Ebben az esetben a pénzintézet nem kamatot fizet, hanem az elhelyezett betétek kamatából nyereményalapot képez, az így felgyűlt összegből meghatározott időszakonként nyereményt sorsol ki a betétesek között. A betét tulajdonosa itt is szerencsejátékban vesz részt, a játékban való részvétel díja az a kamat, amelyről lemond a várható nyeremény érdekében.
A nyereménybetétkönyv sorsolása során megnyert ajándékot terhelő adókötelezettséget az Szja törvény kamatjövedelmekre vonatkozó 65. §-a alapján kell megállapítani.
A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény esetében azadó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese, az adó pedig 16 százalék.

A leírtakat példán szemléltetve:

Amennyiben a nyereményalap értéke 100 000 forint, akkor az adóalap ennek 1,19-szerese, azaz (100 000*1,19) 119 000 forint. A fizetendő adó a megállapított adóalap 16 százaléka (119 000* 0,16) ami 19 040 forint.

Az adót a nyeremény megszerzésének időpontjában a kifizető megállapítja, megfizeti és bevallja.

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2012/2. számában olvasható!/

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/