Nyomozás a katasztrófavédelmi hozzájárulás szabályai után

ART 2012-04-02

Nyomtatás

Forrás: Önadózó Online | Szerző: Dr. Szabó Tibor

Nem könnyítette meg a jogalkotó azok dolgát, akik a katasztrófavédelmi hozzájárulás kötelezettség szabályaiban kívánnak eligazodni. Legalább öt jogszabályból hámozható ki, hogy kire vonatkozik, és kire nem. De még ezek után is maradnak kétségek.

A katasztrófavédelmi hozzájárulásról korábban hírt adtunk, így arról is, hogy a hozzájárulás fizetésére kötelezett gazdálkodók március 31-ig kötelesek bejelentést tenni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál. A fizetésre kötelezett a tárgyév június 30-ig köteles megállapítani és írásban nyilatkozni - a tárgyévet megelőző év adatai alapján - a katasztrófavédelmi hozzájárulás összegéről, továbbá a hozzájárulás összegének 40 százalékát előlegként befizetni. A hozzájárulás fennmaradó 60 százalékát a tárgyév december 31-ig kell befizetni. Naptári évtől eltérő üzleti év esetén a gazdálkodó a határidők vonatkozásában eltérést kérhet. A katasztrófavédelmi hozzájárulás meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A jogszabályok

-2011. évi CXXVIII. törvény - A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról.
-208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet - a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről
-219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
-1979. évi 19. törvényerejű rendelet - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről
-2011. évi LXXIX. Törvény - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről

Kire vonatkozik?

A katasztrófavédelmi hozzájárulás szabályait 2011. évi CXXVIII. törvény 79.§-a tartalmazza. Ez határozza meg, hogy ki az alanya e kötelezettségeknek:
„79. § (1) Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni
a) az e törvény szerinti üzemeltetők,
b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.
(2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie
a) az állami és önkormányzati szervnek,
b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak,
c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,
d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg,
e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak.”

E megfogalmazásból kiemelem a c) pontot, amely egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra, hogy a kiskereskedelmi boltok – a c) pontban írt további feltételekkel – nem tartoznak a kötelezettség hatálya alá. A d) pont is egyértelműnek tűnik, már ami az összeghatárt érinti, azaz akire vonatkozna, az 50 millió forint nettó árbevételig szintén mentesül.

Kire nem vonatkozik?

Leegyszerűsíthetjük a kérdést, ha azt vizsgáljuk, hogy kire nem vonatkozik? Vélhetően sokkal többen vannak ők, mint akit terhel ez a kötelezettség. Ugyanakkor a szabályozási hiányosságok őket is bizonytalanságban tartják. Ezért megpróbálom felvázolni a helyzetet, abból a megközelítésből, hogy akire nem vonatkozik, az legalább ne is vesződjön vele feleslegesen.

Az adóalanyi kör meghatározásakor az első kulcsfogalom a törvény 79.§-ában írt üzemeltető. Ennek tartalmát a törvény 3.§ 23. pontja határozza meg.

3.§ 23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy létesítmény talán határozottabb fogalom, és vélhetően nem értelmezhető kiterjesztően – nevezetesen, hogy egy fénymásolókazetta csere utáni tárolása veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítménnyé tesz egy ingatlanközvetítő irodát.

De a küszöbértéke alatti üzem fogalma azért gyanús, ezért vizsgálódjunk tovább – ez pedig elvezet bennünket törvény 3.§ 14. pontjához, amely a fogalmát meghatározza:

14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.

Innen tehát szaladhatunk tovább a külön jogszabályhoz, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket.

Ez a jogszabály aztán egy földi halandó jogalkalmazó számára már végképp értelmezhetetlen, ehhez külön szakértő kell. Az mindenesetre megállapítható, hogy a hivatkozott 1. számú Melléklet tonnában határozza meg a küszöbértékeket, amelynek során az alsó egynegyedét egy könyvelő iroda, vagy egy nem veszélyes anyagokkal foglalkozó más gazdálkodó szervezet vélhetően az elhasznált fénymásoló-kazettái mennyiségével nem ér el.

Ezért hát – összefoglalóan és inkább a közérthetőségre törekedve arra jutottam, hogy a katasztrófa-védelmi hozzájárulás kötelezettsége vonatkozik azokra a gazdálkodó szervezetekre, akik veszélyes árukkal üzletszerűen foglalkoznak – de akiknek ilyen tevékenysége nincs, azokra nem.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/