Öregségi nyugdíjjogosultság 2009 évtõl

ART 2009-02-23

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Írásunk bemutatja, hogy 2009. január 1-jétõl 2012. december 31.-jéig melyek az elõrehozott öregségi nyugdíjra, valamint a csökkentett elõrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó jogosultság feltételei. Egyben összehasonlítást is teszünk, hogy 2008 évhez képest mi változott a 2009-tõl életbe lépett szabályokban. Beszámolunk arról is, hogy 2013. január 1-jétõl milyen feltételekkel lehet az elõrehozott öregségi nyugdíjat igénybe venni. Az egyes nyugdíjazási lehetõségeket példákon keresztül mutatjuk be.

________________________________
Nyugdíjazási kézikönyv 2009
Kézikönyvünk eligazítást ad a nyugdíj elõtt állóknak, és a foglalkoztatóknak, hogy milyen igazolások benyújtásával járulhatnak hozzá a nyugdíjigény mielõbbi elintézéséhez. Tanácsot adunk, hogy mi az az optimális idõpont, amikor a nyugdíj megállapítását célszerû igényelni. Ki, mikor, milyen fajta nyugdíjat igényelhet, azokat milyen életkorban, hány év szolgálati idõ megléte esetén veheti igénybe, a nyugdíj összegének kiszámítása hogyan történik. Bemutatjuk a nyugellátás igényléséhez szükséges nyomtatványokat, tájékoztatást adunk annak kitöltési módjáról. Szerzõ: Póczik Kálmánné - Terjedelem: 147. oldal - Ára: 4.900,-Ft + postaköltség. Megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest József körút 53. Tel: 267 5010.
Megrendelés: info@adonet.hu
________________________________

Öregségi nyugdíjjogosultság 2009 évtõl

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról rendelkezõ 2007. évi CLVI. törvény tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a következõ években számottevõ mértékben változtatják meg a nyugdíjba vonulás feltételeit. Az új rendelkezések 2008. és 2013. között különbözõ idõpontoktól kerültek, illetve kerülnek bevezetésre. A nyugdíjtörvény legfontosabb módosításai – bevezetésük idõpontja szerint – az alábbiak szerint valósult meg:

A biztosítási jogviszony megszûnése a nyugdíj megállapítása esetén 2008 évben újdonság volt az a feltétel, hogy az elõrehozott öregségi nyugdíjak esetében a biztosítási jogviszonynak meg kellett szünnie. 2008 évtõl már ugyanis az elõrehozott, illetve a csökkentett összegû elõrehozott (korhatár alatti) öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Ilyen típusú nyugdíj tehát akkor állapítható meg, ha a biztosított – az életkori és a szolgálati idõ feltétel mellett – teljesíti ezt a kritériumot is. (A vállalkozói körben a jogviszony átalakul kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.)

Mi volt az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele 2008 évben?

Elõrehozott öregségi nyugdíj nõk részére az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelõzõ öt évvel, férfiaknak pedig két évvel korábban járt, - ha a szükséges szolgálati idõt megszerezték. Ez a szükséges szolgálati idõ az 1945. december 31-e után született nõk esetében és az 1938. december 31-e után született férfiak esetében is már egységesen 38 év. A nõk reá irányadó korhatárának fokozatos emelését is figyelembe véve – az utóbbi években már - elõrehozott öregségi nyugdíjra az 57. életév betöltése jogosított, ha 38 évi szolgálati idõvel rendelkeztek.

Elõrehozott öregségi nyugdíj jogosultságra a férfiaknál feltétel: a 60. életév betöltése és a 38 évi szolgálati idõ meglétének együttes fennállása. A jogosultság fennállása ellenére a nyugdíj legkorábban a biztosítási jogviszony megszûnését követõ naptól járt.

2008 évben azok a férfiak voltak jogosultak elõrehozott öregségi nyugdíjra, akik betöltötték a 60., de még nem érték el a 62. életévüket, és legalább 38 év szolgálati idõt szereztek. Ezek az 1948 évben és azt megelõzõen született férfiak. A nõk közül 2008 évben azok jogosultak elõrehozott öregségi nyugdíjra, akik 1951 évben vagy korábban születtek, és az elõírt 38 évi szolgálati idõt megszerezték. (Amennyiben az igénylõ korkedvezményre is szerzett jogosultságot, 57, illetõleg 60 éves kora elõtt jogosult lehetett – korkedvezménnyel – elõrehozott öregségi nyugdíjra.)

Mi volt a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele 2008 évben?

Csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj járt annak, aki betöltötte az elõrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort (57, illetõleg 60 év), és legfeljebb öt éve hiányzott a 38 év szolgálati idõbõl. 2008 évben tehát azok a nõk, illetve azok a férfiak igényelhettek csökkentett összegû elõrehozott öregséégi nyugdíjat, akik az elõrehozott korhatárt betöltötték, és legalább 33 év szolgálati idõvel rendelkeztek, de 38 év elismert idejük nem volt.

A hiányzó szolgálati idõ arányában a nyugdíjat csökkenteni kellett. A csökkentés mértéke annak, aki
- az elõírtnál 1-365 nappal rövidebb szolgálati idõvel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalék,
- az elõírtnál 366-730 nappal rövidebb szolgálati idõvel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalék,
- az elõírtnál 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idõvel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalék,
- az elõírtnál 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idõvel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalék,
- az elõírtnál 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idõvel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalék,
ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez.

Példa:
Az 1951. október 5-én született nõ 2008. október 5-ig 36 év 00 nap szolgálati idõt szerzett. Csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjat az 57. születésnapjától kér, azaz 2008. október 5-tõl. Biztosításra kötelezett jogviszonyát 2008.október 4.-el szüntette meg. (Gyermeke nincs, korábban nem részesült rokkantsági nyugdíjban, korkedvezményre jogosító szolgálati idõt nem szerzett.) csökkentés mértékének számítása két tényezõtõl függ. Az egyik: hány éve hiányzik a 38 évbõl. Ezen ügyfélnek 2 éve hiányzik, ezért a csökkentés %-os mértéke 0,2 %.

A másik: az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz képest hányszor 30 nappal korábban veszi igénybe a nyugdíjat. Ezen ügyfél 57 éves korától, azaz (5×12 hónap) 60 hónappal korábban. A csökkentés mértéke tehát 60 hónap×0.2%=azaz 12 %.

Férfiak esetén a csökkentés mértékét legfeljebb két évre kell számítani, mert a reá irányadó 62 évhez képest két évvel korábban tudnak elmenni elõrehozott öregségi nyugdíjba.

Például: 1948. december 20-án született férfi 60 éves korában 36 évi szolgálati idõvel rendelkezik, a sávos csökkenés mértéke havi 0,2 százalékos mértékû, de ezt csak két évre kell számítani. Tehát 0,2x(12x2)=4,8 százalék lesz a csökkentés mértéke, mivel kettõ évvel korábban 60. életéve betöltésétõl kéri a nyugdíjat.

Elõrehozott öregségi nyugdíj 2009. január 1-tõl 2012. december 31-ig:

Elõrehozott öregségi nyugdíjra 2009. január 1-tõl
- az a nõ jogosult, aki betöltötte az 59. életévét,
- az a férfi jogosult, aki betöltötte a 60. életévét, és
- legalább 40 év szolgálati idõt szereztek,
- továbbá nem állnak a Tbj. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban.

Tehát a biztosítási jogviszonynak meg kell szûnni, ugyanis csak abban az esetben állapítható meg az ellátás, - mint ahogy ez a szabály már 2008 évtõl bevezetésre került.
Kivétel: a Tbj. 5, §-a (1) bekezdésének c), d), h), i) pontjaiban meghatározott személyek.
Ezek:
      c) a tanulószerzõdés alapján szakképzõ iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
      d) az álláskeresési támogatásban részesülõ személy,
      h) az egyházi szolgálatot teljesítõ egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
       i) a mezõgazdasági õstermelõ, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év.

Csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj 2009. január 1-tõl 2012. december 31-ig:

Csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra
- az 59. életévét betöltött nõ,
- illetve a 60. életévét betöltött férfi akkor jogosult,
- ha 40 évnél kevesebb, de legalább 37 év szolgálati idõt szerzett, és
- nem áll a Tbj. 5. (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban.
A csökkentés mértéke a nyugdíj megállapításának idõpontjától a 62. életév betöltéséig terjedõ idõszak minden 30 napjára a 40 év szolgálati idõnél
- 1-365 nappal rövidebb szolgálati idõ esetében havi 0,1 százalék,
- 366-730 nappal rövidebb szolgálati idõ setében 0,2 százalék,
- 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idõ esetében 0,3 százalék.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a nyugdíjcsökkentés mértékét nem érinti.
A csökkenés mértékének enyhítésére 2009 évtõl fennálló jogosultság esetén gyermekkedvezményt már nem lehet igénybe venni!

Az ismertetett szabályok alapján a nyugdíjazási lehetõségek 2009. január 1-jétõl 2012. december 31-ig:
2009-ben és 2010-ben csak a férfiak tudják igénybe venni az elõrehozott öregségi nyugdíjat, mégpedig az 1949-ben, valamint az 1950-ben született férfiak.

Az 1951-ben született nõk még 2008 évben az 57 éves korukban el tudtak menni elõrehozott öregségi nyugdíjba, ha rendelkeztek ahhoz a szükséges szolgálati idõvel, azonban az 1952-ben született nõk, csak 59 éves korukban tudják az elõrehozott nyugdíjat igénybe venni, ezért 2009-ben és 2010-ben az l951 után született nõi korosztály nem tud elmenni elõrehozott öregségi nyugdíjba. Az 1952-ben született nõk csak 2011-ben lesznek jogosultak elõrehozott öregségi nyugdíjra.

Változások 2009. január 1-jétõl az elõrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságnál

- a szolgálati idõben történt változás az, hogy mind a férfiak, mind a nõk esetében az eddigi 38 évvel szemben 40 évi szolgálati idõ megléte szükséges az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz,
- a csökkentett összegû elõrehozott nyugdíjhoz az eddigi 33 év helyett 37 év szükséges,
- a sávos csökkenés mértéke az eddigi 0,1-0,5 % helyett 0,1-0,3 %-ra változott,
- az elõrehozott korhatár a nõk esetében az eddigi 57 évrõl 59 évre emelkedett, míg a férfiak elõrehozott nyugdíjra jogosultsága 60. évben lett meghatározva.

Összefoglalva: 2009. január 1-jétõl elõrehozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét betöltött nõnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idõvel és nem áll a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37 év szolgálati idõt szerzett, és megfelel az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek. (Ebben az esetben a nyugellátás összegét a hiányzó szolgálati évek számától függõ mértékben és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárig hátralévõ idõ hosszával arányosan kell csökkenteni.)

Példa

Ha a férfi 1949. február 10.-én született, de a biztosítási jogviszonya 2009. április 30.-án szûnik meg, rendelkezik a 40 évi szolgálati idõvel, elõrehozott öregségi nyugdíjra 2009. május 1-tõl jogosult. (Legkorábban 2009.február 10-tõl kaphatna nyugdíjat, ha a jogviszonya 2009. február 9.-én megszûnne.)

Ha ugyanezen férfi csak 37 évi szolgálati idõvel rendelkezik, a jogviszonya 2009.február 9.-én megszûnik, 2009. február 10-tõl csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult. A csökkentés mértéke 0,3%×24=7,2 % lesz.

Korkedvezményes elörehozott öregségi nyugdíj

A korkedvezményes elõrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok 2009 után is érvényesülnek. A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest az elõrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban õt a korkedvezményre jogosultság nélkül az elõrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj megilletné. Az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkentés mértékének a megállapításánál a megszerzett szolgálati idõt a korkedvezmény idõtartamával növelve kell figyelembe venni.

Példa:
A nõ 1953. március 1-jén született, érdeklõdik, mikortól lesz jogosult nyugdíjra. Közlése szerint jelenleg és a jövõben is dolgozni fog folyamatosan, számítása szerint kb. 2010 év elején 37 év szolgálati ideje lesz. Szövõnõként korkedvezményes munkakörben 8 évet dolgozott, amely 2 év korkedvezményre jogosítja.

A jogosultság megállapításának módja 2013 elõtt:

Az 1953. március 1-jén született nõ nyugdíjkorhatára 62 év. Elõrehozott nyugdíjra 3 évvel korábban, 59 évesen nyílik meg a joga, ha rendelkezik 40 év szolgálati idõvel.
Az érdeklõdõ nõ 2 évvel korábban mehet nyugdíjba, tehát 57 évesen, mert rendelkezik 2 év korkedvezménnyel. Mivel 57 évesen nem lesz 40 éve, az esetében a jogosultsághoz a korkedvezményt figyelembe kell venni. A 37 év ledolgozott idõhöz 2 év kedvezményt lehet hozzászámítani, a jogosultsághoz tehát 39 éve van. Ezen adatok alapján 57 évesen 2010. március 1-jétõl csak csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra lesz jogosult.

A nyugdíjcsökkentés mértékének a megállapításánál a 39 év szolgálati idõt kell figyelembe venni, ezért a sávos csökkenés mértéke csak 0,1 %. Ezt három évre kell számítani, mivel õ a reá irányadó korhatárt – a megszerzett korkedvezmény miatt – 60 éves korában tölti be.
Nyugdíját 0,1 %×36=3,6 %-os mértékben kell csökkenteni..
A nyugdíj összegének a meghatározására azonban a ténylegesen megszerzett 37 év szolgálati idõ alapján kerülhet sor.
Az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkor megállapítására a korkedvezményes számításra vonatkozó szabályokat mind a 2009. január 1-je elõtti, mind a 2008. december 31-e, illetve 2012. december 31-e utáni jogosultság megnyílása esetén alkalmazni kell.

1952. október 4-én született férfi 38 évi szolgálati idõvel rendelkezik, melybõl tíz éven át, mint olvasztár dolgozott korkedvezményes munkakörben, ezért kétévi korkedvezményre jogosult.

Az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkorát két évvel kell csökkenteni, ezért 58 éves korában, azaz 2010. október 4-tõl jogosult korkedvezményes csökkentett elõrehozott öregségi nyugdíjra. A csökkentés mértékének számításánál a megszerzett szolgálati idõt növelni kell a korkedvezménnyel, vagyis 38+2=40 év, ezért csökkentés nélküli elõrehozott nyugdíjra jogosult.

Fontos szabály, hogy a már megszerzett jogosultságot elveszíteni nem lehet!

Fentiekbõl kitûnik, hogy 2009. január 1-tõl megváltoznak az elõrehozott öregségi nyugdíj szabályai, azonban jogosultságát nem veszíti el az, aki arra ezen idõpont elõtt a jogosultságot megszerezte. A fennálló rendelkezések szerint: Aki elõrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti, a nyugdíjcsökkentésre a jogosultság megszerzésének idõpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen idõponttól kezdõdõen állapítják meg. Egyebekben az elõrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj összegét azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az idõpontra alkalmazandóak, amelytõl kezdõdõen a nyugellátást megállapítják.

Példa:
Ha egy 1951-ben született nõ, vagy 1948 évben született férfi 2008. december 30-án már rendelkezett 38 évi szolgálati idõvel, és az elõrehozott öregségi nyugdíjat csak 2009. január 1-jén vagy ezt követõen kívánja igénybe venni, erre jogosult lesz, mivel a nõ az 57. életévét, a férfi a 60. életévét 2009. január 1-je elõtt már betöltötte, és az akkor szükséges 38 évi szolgálati idõt is megszerezte.

2009 évtõl a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett személynek gyermekkedvezmény alkalmazására lehetõség nincs!

A vonatkozó rendelkezések értelmében gyermekkedvezményt a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjnál a csökkentés mértékének enyhítésére utoljára a 2008. december 31-ig jogosultságot szerzett személynél lehet alkalmazni.

Példa:
1950. március 7.-én született nõ elõrehozott öregségi nyugdíjra 57 évesen, vagyis 2007 évben a születése napjától jogosultságot szerzett. Elõrehozott öregségi nyugdíjának megállapítását azonban nem igényelte, mivel 32 évi szolgálati idõvel rendelkezett, ugyan három gyermeket szült, de gyermekkedvezménnyel is soknak találta a csökkentés mértékét.
Például, ha ez a személy 2009. évben kéri az elõrehozott nyugdíjának megállapítását, amikor a 32 évi szolgálati idejéhez még további két évet szerzett, így szolgálati ideje 34 év lesz.
A csökkentés mértékének megállapítása e személynek 2008. december 31. után:
Szolgálati idõ 34 év, gyermekkedvezmény alapján 3 év figyelembevételével 37 év a jogosultsághoz számított idõ. A 38 évbõl 1 éve hiányzik, ezért a csökkentés mértéke 0,1 %-os. Mivel a korhatára betöltése elõtt 3 évvel megy korábban nyugdíjba, a csökkentés 36 hónap×0,1 %, azaz 3,6 %.
Ezen nem változtat az a tény, hogy 2009 évtõl az elõrehozott öregségi nyugdíjnál más szabályok léptek életbe.

Az elõrehozott nyugdíjat 2009. január 1-2012. december 31.-ig évenként, születési évük szerinti bontásban az alábbiak szerint vehetik igénybe a férfiak és a nõk:
2009-ben elõrehozott nyugdíjra jogosult az 1949-ben született férfi,
2010-ben elõrehozott nyugdíjra jogosult az 1950-ben született férfi,
2011-ben elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az 1951-ben született férfi és az 1952-ben született nõ,
2012-ben elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az 1952-ban született férfi és az 1953-ban született nõ.
A közölt személyek csökkentés nélkül a feltüntetett évjáratokban akkor jogosultak nyugdíjra, ha 40 évi szolgálati idõvel rendelkeznek.
Csökkentett nyugdíjra akkor szereznek jogosultságot, ha legalább 37 évi szolgálati idõvel rendelkeznek. Itt már gyermekkedvezményt alkalmazni nem lehet. A csökkentés mértéke 0,1 %-0,3 %-ig terjed, annak függvényében, hogy a jogosult életkorából hány hónap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez.

A nyugdíjak kiszámítására vonatkozó szabályok

Már 2008-tól a nyugdíjak kiszámításánál figyelembe vett kereseteket, jövedelmeket nemcsak azok személyi jövedelemadó tartalmával kell csökkenteni, hanem a keresetekbõl, jövedelmekbõl levonandó járulékok összegével is, ideértve az egyéni nyugdíjjárulékot, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, az egyéni egészségbiztosítási járulékot és a munkavállalói járulékot, illetve vállalkozói járulékot. Az 1988. óta a nyugdíjazásig elért kereseteket, jövedelmeket az azok megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerinti járulékmértékeknek megfelelõen kell csökkenteni. (Ettõl eltérõen az 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékot, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékot, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékot kell levonni.)

A levonandó képzett személyi jövedelemadót a kereseteknek, jövedelmeknek a fentiek szerinti, járulékokkal csökkentett összegére kell kiszámítani. Ugyanezen szabály érvényesül 2009 évben is, valamint az azt követõ években is.

Teljes valorizálás

A 2007. év december 31-ét követõ idõponttól megállapításra kerülõ saját jogú nyugdíjakat már az ún. teljes valorizálás alapján kell kiszámítani. Ez azt jelenti, hogy az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyike 2007-es szintûre emelkedik. Mindez növelõen hat az induló nyugdíjak színvonalára.

Saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatás esetén a 0,5 %-os emelés az alábbiak szerint állapítható meg:

2008-tól annak a saját jogú nyugellátásban részesülõ személynek – ideértve azt is, akinek a nyugellátása a törvény rendelkezései szerint szünetel(t) – a nyugellátását kérelmére minden, 2006. december 31-ét követõen (ha 2007. április 1-tõl fizetett nyugdíjjárulékot, azt követõen) saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítõ tevékenysége 365 napja után, az általa ezen idõszakban fizetendõ nyugdíjjárulék alapja havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell megemelni.

A korkedvezmény-biztosítási járulék bevezetése:

2008-tól a korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó biztosított által e munkakörben elért kereset után a munkáltatónak a 13 százalékos mértékû külön korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékát (2009-tõl 50 százalékát, 2010-tõl 75 százalékát, 2011-tõl pedig 100 százalékát) kell megfizetnie, ez alapozza ugyanis meg a korkedvezményre való jogosultságot.

Öregségi résznyugdíj 2009-tõl:

2009-tõl továbbra is megállapítható lesz az öregségi résznyugdíj. Erre – húsz év szolgálati idõ hiányában – az válik jogosulttá, aki legalább tizenöt év szolgálati idõt szerzett és a nyugdíjkorhatárt (62. életév) betöltötte.

Nem szûnik meg a nyugdíjminimum intézménye:

2009-tõl nem szûnik meg a nyugdíjminimum intézménye, tehát bizonyos feltételek fennállása
esetén – a résznyugdíjak kivételével – továbbra is jogszabály határozza majd meg a társadalombiztosítási nyugellátások legkisebb összegét.

Nyugdíjjogosultság 2013. január 1-jétõl

2013-tól a férfiak és a nõk számára egységesen az elõrehozott öregségi nyugdíjra jogosító legalacsonyabb életkor 60 év lesz, az ellátás megállapításához szükséges szolgálati idõ pedig 37 év. (Értelemszerûen tovább él az a szabály, hogy az elõrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszony elõzetes megszüntetése.)

Az elõrehozott öregségi nyugdíj összege függ az igénylõ életkorától. A 61. életévét betöltött igénylõ esetén: az ellátást úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez.

Ha az igénylõ a 61. életéve betöltését megelõzõen kéri a nyugellátás megállapítását: akkor az öregségi nyugdíj összegét 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez.

Példa:
37 év szolgálati idõt szerzett személy (itt már nincs jelentõsége annak, hogy az igénylõ nõ vagy férfi) a 60. életéve betöltésétõl kéri nyugdíjazását. Esetében az öregségi nyugdíj összegét - tekintettel arra is, hogy a 61. életéve betöltéséhez 1 év, azaz 12-szer 30 nap hiányzik - [0,4 százalék x 12 =4,8 + 3,6 százalék] = 8,4 százalékkal kell csökkenteni.

62. életév betöltését megelõzõen megállapított elõrehozott öregségi nyugdíj összegének csökkentése:
Az elõzõekben ismertetett szabályokból megállapítható, hogy a 62. életév betöltését megelõzõen megállapított elõrehozott öregségi nyugdíj összegét minden esetben csökkenteni kell, függetlenül attól, hogy a jogosultsághoz szükséges 37 év szolgálati idõnél hány évvel több a megszerzett szolgálati idõ.

Összefoglalva: Akár férfirõl, akár nõrõl van szó, a csökkenés mértéke nem az szerint változik, hogy mennyi a szolgálati ideje, hanem az szerint, hogy 62 éves kora elõtt hányszor 30 nappal korábban lesz nyugdíjas.

Póczik Kálmánné

***

Nyugdíjazási kézikönyv 2009

Kézikönyvünk eligazítást ad a nyugdíj elõtt állóknak, és a foglalkoztatóknak, hogy milyen igazolások benyújtásával járulhatnak hozzá a nyugdíjigény mielõbbi elintézéséhez. Tanácsot adunk, hogy mi az az optimális idõpont, amikor a nyugdíj megállapítását célszerû igényelni. Ki, mikor, milyen fajta nyugdíjat igényelhet, azokat milyen életkorban, hány év szolgálati idõ megléte esetén veheti igénybe, a nyugdíj összegének kiszámítása hogyan történik. Bemutatjuk a nyugellátás igényléséhez szükséges nyomtatványokat, tájékoztatást adunk annak kitöltési módjáról. Szerzõ: Póczik Kálmánné - Terjedelem: 147. oldal - Ára: 4.900,-Ft + postaköltség. Megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest József körút 53. Tel: 267 5010.

Megrendelés: info@adonet.hu

Vissza az előző oldalra