1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Összefoglaló az Üzlet és adózás címû elõadásról

Összefoglaló az Üzlet és adózás címû elõadásról

ART 2010-04-20

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Üzlet és adózás témakörében tartottam ma elõadást a Vállalkozz Hatékonyan Klubban (XI.ker. Meszlényi köz 2. Klub 66). Röviden elmondom, mirõl beszéltem. Lesz néhány adótipp is.

______________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  Elõfizetési  díj  2010. év 1-12. hónapra: 17.640,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

Elõfizetés: info@onadozo.hu

______________________________________

Összefoglaló az Üzlet és adózás címû elõadásról

Egy cégvezetõ többek között azért nem mondhatja, hogy õ nem ért az adózáshoz, könyveléshez, mert ezek kapcsán a vállalkozás vagyonáról, pénzérõl van szó.  Mivel kívánna foglalkozni – ha ezekkel nem.

A könyvelõt is – mint ahogy az ügyvédet is – menedzselni, mi több ellenõrizni kell, ez a cégvezetõi kompetencia.

Felhívtam a figyelmet az APEH 2010-es ellenõrzési irányelvére – ez minden cégvezetõ számára ajánlott olvasmány – mert leírja az APEH, hogy mit fog ellenõrizni: fel lehet rá készülni, meg lehet elõzni a bajt. Az irányelvbõl kiemelhetõk  az általánosan, minden vállalkozást érintõ fõbb ellenõrzési területek. Az Ön vállalkozásában rendben van:
-a számlakibocsátási kötelezettség teljesítése,  ideértve az elõlegfizetéshez kapcsolódó, jogszabályban elõírt számlakibocsátási kötelezettség eseteit is,
- napi készpénz záró állománya nem haladja-e meg a törvény elõírásai szerint számított összeget,
-kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek, transzferárak ellenõrzése,
-ügyvezetõk, betéti társaságok bel- és kültagjai adókötelezettségei,
-cégautó adóval kapcsolatos kötelezettségek,
-a foglalkoztatás munkajogi és társadalombiztosítási szempontból történõ minõsítése,
-jövedelem (nyereség) minimumot el nem érõ jövedelmet (nyereséget) valló egyéni és társas vállalkozók ellenõrzése.

2010-ben az ellenõrizendõ fõbb tevékenységi körök a következõk:
- a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
- az õrzõ-védõ szolgáltatások területén mûködõ alvállalkozói láncolatok;
- a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
- a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás.
- a vegyes termékkörû ügynöki nagykereskedelem,
- a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem,
- a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem.

Ezek a kérdések – és maga az APEH rákényszerítik a céget – a cégvezetõt, hogy kialakítsa a saját adózási stratégiáját. Ez a cégvezetõ adózási feladata. 

A cégek általános adózási struktúráját a következõképpen vázoltam fel:

1. SZINT:
A CÉG – mint egy önálló jogi személy adózása
-itt a következõ alpontok vannak:
---társasági adó
(egyéni vállalkozásban a vállalkozói Szja)
---áfa
---helyi adó – mindez üzleti megközelítésben
---kisadók: eva, cégautó adó
---Vezetõi számvitel

2. SZINT:
A CÉG MINT KIFIZETÕ ADÓZÁSA –
Ezen a szinten az szja és a tb. a fõszereplõi a cég adózásának.
Itt is több alpontot érintünk:
---TB – azaz a társadalombiztosítási problémakör: Melyik az elõnyösebb jogviszony?
---munkavállalók, cégvezetõk adózása, kedvezmények mentességek= CAFETERIA PROBLÉMAKÖR)

3. SZINT:
A CÉG ÉS CÉGTULAJDONOS VISZONYÁT: PÉNZÜGYI ÉS ADÓZÁSI KAPCSOLATÁT VIZSGÁLJUK
-Vannak-e privilegizált, kedvezõbb adózású, vagy más okból elõnyösebb cégformák?
-Hogyan vegyük ki a pénzt a vállalkozásból? problémakör
-Vagyongyarapodás ellenõrzések tapasztalatai

Ez utóbbi három témakört részletesebben is kifejtettem. Minden elemével nem foglalkoztam, akit az egyes témakörök részletesebben érdekelnek, olvassa az Önadózó újságot, havonta foglalkozunk benne ilyen kérdésekkel, teljesen gyakorlati megközelítésben.

A társasági adó kapcsán a transzerár ellenõrzésének problatikját, annak való megfelelést, mint viszonylag új feladatot ajánlottam a válllakozók figyelmébe.

Az  általános forgalmi adó kapcsán arra hívtam fel a figyelmet, hogy egy nagyértékû ügylet dokumentálásának, a szerzõdése elkészítésének, számlázásának óriási jelentõsége van – ezek nem rutinfeladatok. A szakértõk is nehezen igazodnak el egyes kérdésekben. A cégvezetõnek nem az áfához kell értenie, hanem fel kell hívnia a saját szakértõi figyelmét a kérdések súlyára, meg kell követelnie alapos, szakmai munkájukat. 

Az EVÁ-ról, mint kisadóról annyi hangzott el, hogy ez a 30%-os adómértéke ellenére még mindig a legkevésbé rossz adózási forma, és itt a családi vállalkozások, mint kapcsolt vállalkozások közötti számlázásra kell figyelni, az ilyen viszonylatban számlázott bevétel duplán számít.

Cégautó adó kapcsán azt javasoltam, hogy fontoljuk meg a cégben a felvállalását, lehet, hogy megéri.  A mértéke
a) 1600 cm3 hengerûrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft,
b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

Ez azt jelenti, hogy a cégünk tulajdonában levõ személygépkocsit ezen havi 15 eFt adó megfizetése mellett korlátozás nélkül használhatjuk magáncélra – a magáncélú használatra esõ üzemanyag-költség, szerviz-költség és minden egyéb költség a cégben a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minõsül és elszámolható. Ugyanakkor a magáncélú használat miatt a magánszemélyt adófizetési kötelezettség nem terheli.

A saját tulajdonú személygépkocsit üzleti célra – a cégben való költségelszámolás mellett – csak  kiküldetési rendelvénnyel használjuk.

Nem vagyok számviteli szakértõ, de felhívtam a vállalkozók figyelmét a vezetõi számvitel fontosságára. Kezdjenek ilyen stúdiumokat venni – hiszen ez igazán a saját vagyonukat érinti.

Az adózási struktúra második szintjén a cég, mint kifizetõ adózásáról, és a társadalom-biztosítási kötelezettségeirõl beszéltem.  Meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazottak, ügyvezetõk foglalkoztatására melyek a legalkalmasabb jogviszonyok. Bemutattam a cafeteria rendszerét, amely nem adózási mód vagy elõírás, hanem egy olyan munkajogi szabályzat, amelyben a munkáltató választást enged a magánszemélyek számára, hogy maguk határozzák meg azt, hogy fizetésük kiegészítéseképpen milyen juttatásokban kívánnak részesülni.

A harmadik adózási szinten a cég és a cégtulajdonos pénzügyi, adózási kapcsolatait elemeztem.

A melyik az elõnyösebb cégforma? kérdésére bemutattam két cégformát, amely elõnyösebbnek tûnik a többinél, mégis kevesen élnek vele.

Hogyan vegyük ki a pénzt a vállalkozásból? – kérdésére az egyik válaszom az volt, hogy osztalékként.  Osztalékból származó jövedelem csak magánszemélynél értelmezhetõ. Ha társaság kap osztalékot, akkor nincs osztalékadó, akkor sem, ha külföldi a tulajdonos társaság. Magánszemélynél 25 % az osztalékadó, és 14 % egészségügyi hozzájárulás is terheli évi 450.000 Ft-os határig, amelynek kiszámítása igen bonyolult, mert a magánszemély minden jogviszonyából származó jövedelem után a munkáltató, vagy kifizetõ által megfizetett egészségbiztosítási járulék összege és a 450.000 Ft-os határ között kell a 14 %-os EHO-t megfizetnie a magánszemélynek, illetve ezt kell levonnia az osztalékot kifizetõ cégnek. E felett már nincs EHO. Tehát ha valakinek semmilyen egészségbiztosítási járulék-köteles jövedelme nincs, akkor 3.214 Eft-ot meghaladó osztalék-fizetés esetén már nincs 14 % EHO. Osztalék-elõleg fizetése is  lehetséges. Az eho miatt érdemes kisebb cégeknél (pl. 3 milliós osztaléknagyság esetén) inkább 3-4 évente nagyobb összegû osztalékot felvenni, mert akkor nem kell minden évben kidobni 450.000 Ft-ot az ablakon.

Bemutattam a vagyongyarapodás ellenõrzések tapasztalatait, ez a problémakör is leginkább a vállalkozókat érinti. Kritikus és kockázatos tulajdonosi ügyleteknek kell minõsíti a cégben a cégalapítást, a tagi kölcsönt, törzstõke felemelést.  Ezeket mind elõre meg kell tervezni, forrás oldalról.  A magánszemélyes kiadásokat is meg kell tervezni.

Azzal kell számolni, hogy adóellenõrzésben az adóhatóság elõtt nincs banktitok. A bankszámla kétarcúan viselkedik vagyonosodási ügyekben: egyszerre véd és árt is.  Véd, mert a leghatékonyabb bizonyíték arra, hogy rendelkeztem, hogy a forrásom rendelkezett a pénzzel. Feltéve, ha a jogcíme rendben van. Nem kell a nagymama, és a párnaciha – ezekre egyébként sem lehet hivatkozni, mert szinte kizárt, hogy ezeket elfogadja az adóhatóság.  Árt, mert a bankszámlának van egy olyan tulajdonsága, hogy ÉNEKEL az adóhatóságnak – 5 évre visszamenõleg – MINDENT, ami átment rajta.  Felhívtam a figyelmet arra, hogy a magánbankszámlát nem keverhetjük céggel, az üzlettel.

Végezetül pár adótippet soroltam, itt is kiemelek néhányat:

-Gazdasági joggal, büntetõjoggal is foglalkozó ügyvédként az elsõ adótippem mindenki számára az, hogy kerüljük az extrém adózási megoldásokat.

-Ipari, kereskedelmi és egyéb ingatlanok, (ingatlanos kft-k üzletrésze) megszerezhetõk illetékmentesen is – az un. kedvezményezett eszközátruházás keretében.  Ennek szabályait az Itv. 26.§/1/ q) pontja és a Tao. Tv. 4.§ 23/B.§-a tartalmazza. Ez elég sokrétû – de most nem a részletes feltételek az érdekesek, hanem, hogy tudjuk, hogy van ilyen lehetõség. Ha ilyen van – hívják fel rá ügyvédjük figyelmét.

Dr. Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ

***

A KÖNYVELÕI FELELÕSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerzõdésrõl – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerzõdésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelõi munka során elkövethetõ tipikus hibalehetõségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelõknek – egy könyvelõirodai vezetõ tollából. A III. Fejezetet a könyvelõi kártérítési felelõsségnek szenteltük, amelybõl egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat  ilyen élethelyzetekre.  Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelõi kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelõ irodák felelõsségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelõk, fõkönyvelõk, gazdasági igazgatók kártérítési felelõsségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelõi kártérítési felelõsség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelõ iroda Általános Szerzõdési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Mûködési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képezõ CD is tartalmazza.

A könyvelõi felelõsség kézikönyve. Szerzõ: Dr. Szabó Tibor, Regõs Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 660,-Ft postaköltség - Önadózó újság elõfizetõknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság elõfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra