1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZJA
  4. Rendelkezés a személyi jövedelemadóról

Rendelkezés a személyi jövedelemadóról

SZJA 2024-05-15

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Székely Zsuzsanna

Címkék: TBSZ, rendelkezés az adóról

A személyi jövedelemadó bevallásban lehet rendelkezni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlára, a nyugdíj előtakarékossági számlára és a nyugdíjbiztosítási szerződésre utalandó összegről. Nem szabad megfeledkezni az Szja 1+1 százalékáról való rendelkezésről sem. A bevallási határidő idén 2024. május 21.

A rendelkezési lehetőséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a 44/A.-44/F. §-aiban szabályozza. Főszabály szerint a rendelkezést a magánszemély teheti meg a személyi jövedelemadó bevallásában.

Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.

Eszerint, ha a NAV az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraktól, a nyugdíj-előtakarékossági számlavezetőktől, biztosítóktól beérkező adatszolgáltatások alapján a bevallási tervezetben feltünteti a rendelkezéssel összefüggő adatokat, akkor az az adózó rendelkezésének minősül abban az esetben is, ha azt az adózó nem javítja, nem egészíti ki.

Ha a magánszemély több önkéntes kölcsönös pénztár tagja, akkor az idei évtől a NAV az adóbevallási tervezetben annak a pénztárnak az adatait tünteti fel, amelyik pénztár felé a tárgyévet megelőző évi szja-bevallásában a rendelkezett, feltéve, hogy az adóévben volt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés.

Ha a több pénztárral érintett magánszemély nem nyújtott be 2022. adóévre szja bevallást, akkor a 2023. évi adóbevallási tervezet áttekintésekor az eSZJA-felületen az önkéntes pénztárak adatait tartalmazó listából ki kell választania azt a pénztárat, amelyiknek rendelkezni szeretne. Ebben az esetben a magánszemélynek mindenképpen ki kell egészítenie a tervezet adatait annak a pénztárnak az adataival, amelyikhez kérni szeretné a rendelkezőnyilatkozat szerinti összeg átutalását.

A bevallási tervezetet a rendelkezések miatt is érdemes áttekinteni, hiszen az adóhatóság nem ismeri azokat a szubjektív szempontokat, amelyek olyan adózói döntéshez vezethetnek, amely visszafizetési kötelezettséget eredményezhet pl. a nyugdíj-előtakarékossági számlán összegyűjtött pénz nyugdíjcéltól eltérő felhasználása miatt.

Rendelkezni az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó adó terhére lehet. Nincs megkötés arra nézve, hogy a magánszemélynek az összevont jövedelme milyen típusú jövedelmekből származzon. A rendelkezést teljesíteni lehet az önálló tevékenységből, nem önálló tevékenységből (pl: bérjövedelemből), és egyéb jövedelemből származó adóalap után megállapított adó terhére. Nincs akadálya, hogy egyéni vállalkozó és őstermelő is rendelkezzen az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlájára, nyugdíj előtakarékossági számlájára vagy nyugdíjbiztosítási számlájára, ha összevont adóalapja adójának adókedvezmények levonása után fennmaradó része lehetővé teszi. 

Önkéntes pénztári számlára történő rendelkezés

Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot tehet a magánszemély

- az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, a tag javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeg, valamint a tag egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 20 százalékáról. A rendelkezések összege együttesen – legfeljebb 150 ezer forint.

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként rendelkezhet továbbá,

- az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százalékáról a lekötés adóévében.

A pénztártag - az egészségpénztár alapszabályában foglaltak szerint - rendelkezhet arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezéstől számított két évre leköti. A pénztártag vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe pénztári szolgáltatások finanszírozására.

- az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százalékáról.

Prevenciós szolgáltatásnak minősül a pénztárral szűrési, állapotfelmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül.[1]

Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek továbbá az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló szűrővizsgálatok, különösen méhnyakrákszűrés, emlőrákszűrés, vastagbélrákszűrés, prosztatarákszűrés, mozgásszervi szűrés; AIDS-szűrés, mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés, fogászati szűrés.

Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által kiállított igazolás alapján teheti meg, amely, jogcímek szerint megbontva tartalmazza

- a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles jóváírások összegét is),

- a jogosultsági összeg meghatározásához alkalmazható százalékos mértéket, valamint

- pénztárváltás esetén a megjelölt pénztár nevét és pénzforgalmi számlaszámát is.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is jogosult, aki a bevallásban való rendelkezés időpontjában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja.

Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását a NAV a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél a pénztár igazolása szerint az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele történt. Több ilyen pénztár esetén is csak egy jelölhető meg. Az átutalást a NAV a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti.

Az állami adóhatóság a kiutalást csak abban az esetben teljesíti, ha a rendelkező magánszemélynek nincs az állami adó- és vámhatóságnál ezer forintot meghaladó adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját is megfizette.

Elektronikus hozzáféréssel rendelkező adózó esetében, ha a bevallási tervezetét az online eSZJA felületen (eSZJA / Belépés (gov.hu)) keresztül hagyta jóvá, akkor a 30 napos kiutalási határidőt a bevallási tervezet beadásától kell számolni. Aki papíros formában kapta meg a bevallási tervezetét, több pénztárnak is tagja és nem volt 2022. évre vonatkozóan benyújtott adóbevallása a tervezettel egyidejűleg egy űrlapot is kézhez kapott. Ezen az űrlapon kell nyilatkoznia arról, hogy mely pénztárhoz kéri a rendelkezés összegének kiutalását. A kiutalásra nyitva álló 30 napot e nyilatkozat adóhatósághoz való beérkezésétől kell számolni.

Akinek adótartozása van, azok számára az állami adó- és vámhatóság az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül teljesíti a rendelkezésben meghatározott összeg jóváírását.

Amennyiben a megjelölt pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a magánszemély más pénztárba történő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja. Ha a pénztár megszűnik, végelszámolás, felszámolás miatt vagy a tevékenységét felfüggesztik, a magánszemély a teljesítést kérheti más önkéntes kölcsönös pénztárban fennálló tagsága esetén ezen pénztárhoz, ennek hiányában a saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére).

Ha a magánszemély tagsági jogviszonya nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a NAV az utalást a magánszemély részére teljesíti, magánszemély halála esetén pedig a kedvezményezett(ek) részére utalja ki.

Amennyiben a magánszemély tagsága egyéb módon szűnt meg a pénztár a kiutalt összeget a NAV meghatározott számlájára utalja vissza. A visszautalt összeg ismételt kiutalását a magánszemély az állami adó- és vámhatóságtól akkor kérelmezheti, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból szűnt meg.

A lekötött számlakövetelés idő előtti feltörésére az Szja tv. visszafizetési kötelezettséget ír elő, ekkor a lekötött követelésre tekintettel rendelkezett – az adóhatóság által kiutalt – összeget a magánszemélynek az adóévre vonatkozó bevallásában 20 százalékkal növelten kell bevallania, és befizetnie.

Az eSZJA felületen az alábbi sorokban lehet a rendelkezés sorait kitölteni. A felületen a „rendelkező nyilatkozatok (öpt, nyesz-r, nyugdíjbiztosítás) témacsoportot kell kiválasztani.

Ha a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallását az ANYK program segítségével készíti el, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről való rendelkezésre a 23SZJA jelű bevallás 03-es lapján van lehetőség.

Rendelkezés nyugdíj előtakarékossági számlára (NYESZ-R rendelkezés)

A nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett nyilatkozat alapján rendelkezhet az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára forintban befizetett összeg 20 százalékának, az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról. [Szja tv. 44/B. § (1) bekezdés]

A nyugdíj előtakarékossági számla lehet értékpapírszámla, letéti számla és pénzszámla. Ha a magánszemély egy időben több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére, akkor csak egy - az elsőként adott - nyilatkozat alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlája minősül nyugdíj-előtakarékossági számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll. Ha a magánszemély azonos keltezéssel adott több nyilatkozatot, akkor egyik sem érvényes.

Abban az esetben viszont, ha a "NYESZ-R" jelzéssel ellátott számláról a NAV az adatszolgáltatások, vagy a szolgáltató nyilvántartása alapján megállapítja a „R” jelzés jogtalan használatát, a felmerülő adóhiány és az ahhoz kapcsolódó késedelmi pótlék a magánszemélyt terheli.

Főszabály szerint az adóévben 100 ezer forintról lehet rendelkezni, de aki 2020. január 1. előtt töltötte be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintról is rendelkezhet.

A rendelkezés lehetősége azok számára is nyitva áll, aki a nyugdíj-előtakarékossági számlájukat a nyilatkozattétel időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt szüntették meg (a megszüntetés tényét a bevallás 142. sorában jelölni kell), de a rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján (az idei év rendelkezése során 2023. december 31-ig) az adott nyugdíj-előtakarékossági számlájukat még nem mondták fel (ezt a bevallás 143. sorában kell jelezni).

A magánszemély a bevallásban a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget.

Jogszerűen rendelkezhet bevallásában az a személy, aki nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága miatt szüntette meg a számlát a nyilatkozattétel előtt. Nyugdíjszolgáltatásnak minősül a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény szerint a nyugdíj pénzszámlán nyilvántartott követelés, a nyugdíj értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj letéti számlán nyilvántartott befektetési eszközök együttes összege, ha az előtakarékoskodó a felmondás időpontjában igazolni tudja, hogy jogosult az Szja tv. 3. §-ának 23. pontjában meghatározott nyugdíjra, és a felmondásra a számlanyitás adóévét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor.

Nem rendelkezhet a magánszemély az adóévre vonatkozó adóbevallásában, ha az adóévben nyugdíj-előtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett. [Szja tv. 44/B. § (4) bekezdés] A nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés az Szja tv. 28.§ (17) bekezdés rendelkezésének megfelelően egyéb jövedelemnek minősül.

A rendelkezés lehetőségét a jogalkotó azért biztosítja, hogy ösztönözze a nyugdíjcélú megtakarításokat. Amennyiben a nyugdíjcél nem valósul meg, mert a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti vagy a számlán lévő megtakarítást nem nyugdíjcélra használja akkor a magánszemélyt visszafizetési kötelezettség terhelheti. Aki a jogszabályban foglaltak ellenére nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján rendelkezett, köteles a már átutalt (nyilvántartott adózott követelésállomány esetén a nyilvántartásba vételt követően átutalt) összeget, húsz százalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. A fizetendő összeg meghatározásakor figyelembe kell venni a valamennyi korábbi évben nyugdíj-előtakarékossági számlára történt rendelkezés alapján átutalt, és jóváírt összeget.

Transzferálás Tbsz számlára

A visszafizetési kötelezettség nem minden adóévi rendelkezéssel összefüggésben merül fel, és nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetését követően hiánytalanul, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át és lekötési nyilvántartásba helyezi.

Viszont a számla átalakításának évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem lehet tenni és az átalakítás évében és az azt megelőző évben tett rendelkező nyilatkozatai alapján átutalt jóváírások 20 százalékkal növelt összegét be kell vallani és meg kell megfizetni.

Természetesen, ha az érintett magánszemély a növelt összegű visszafizetési kötelezettségét már korábban teljesítette, akkor az átalakítás évében már nincs további visszafizetési kötelezettsége. A befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minősül.

Az átalakításhoz kapcsolódóan a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken.

A pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.

Ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor az áthelyezés feltétele a NYESZ-R számla vezetőjének igazolása, amelynek tartalmaznia kell:

- az adózott követelésállományt (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),

- a magánszemély által teljesített befizetéseket,

- az osztalék jóváírásokat,

- a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírásokat,

és ezek halmozott összegét.

Az igazolásnak tartalmaznia kell külön is feltüntetve az adóévben teljesített befizetéseket. Amennyiben az igazolás az adózott követelésállományt is tartalmazza, akkor csak annak nyilvántartásba vételét követően jóváírt tételeket kell szerepeltetni a halmozott összegekben. Az igazolás tartalmáról a kibocsátó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére.

Transzferálás Nyesz-R számlára

Egyáltalán nem merül fel visszafizetési kötelezettség, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezetőnél vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlájára helyezi át. [Szja tv. 44/B. (6) bekezdés]

Szintén nem merül fel visszafizetési kötelezettség, ha a magánszemély a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírját el kívánja adni, és az eladására adott megbízásának teljesítése érdekében - ha a számlavezető nem jogosult az értékpapír forgalmazására – olyan befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára vezeti át, aki az értékpapír forgalmazására, az ügyletben való közreműködésre jogosult. (Ebben az esetben természetesen az értékesített értékpapír ellenértékét a nyugdíj megtakarítási számlán kell majd jóváírni, mivel a visszafizetési kötelezettség csak akkor nem merül fel, ha a megtakarítás nem csökken.)

Az az eset sem eredményez növelt összegű visszafizetési kötelezettséget a magánszemély számára, ha a nyugdíj értékpapírszámlán lévő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása, egyesülése, szétválása miatt az átalakításban, az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő befektetési szolgáltatónál lévő értékpapír-számlájára helyezi át a magánszemély.

Ezekben az esetekben is szükség van a befektetési szolgáltató vagy hitelintézet megfelelő tartalmú igazolására.

Az áthelyezést követő 30 napon belül, vagy az átruházásra vonatkozó ügyletben jogszabály alapján meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír eladására adott megbízás teljesítés-igazolása szerinti összeget az ügyletben közreműködő befektetési szolgáltatónak át kell átutalnia, vagy átutalás hiányában a magánszemélynek az értékpapír áthelyezés napján irányadó szokásos piaci értékének megfelelő összeget be kell fizetnie. Ebben az esetben az átutalt vagy befizetett összeg nem minősül nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat adására jogosító befizetésnek.

Adóról való rendelkezés a nyugdíjbiztosítások díja után

Az Szja tv. 44/C. §-ában foglalt rendelkezés lehetőségének célja, hogy az egyéni nyugdíjcélú megtakarításokat ösztönözze.

A rendelkezéshez kapcsolódóan először a nyugdíjbiztosítás fogalmát kell vizsgálni, amelyet az Szja tv. 3. § 93. pontja határoz meg.

Nyugdíjbiztosításnak minősül az olyan életbiztosítás, ahol az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség összegével csökkentett biztosítói teljesítésre - a haláleseti szolgáltatást kivéve - a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biztosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkötötték, és a biztosító szolgáltatását a biztosított

- halála,

- társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

- egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

-. a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

váltja ki.

A fogalom feltételül szabja azt is, hogy nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 évnek el kell telnie. A szerződés létrejöttének azt a napot kell tekinteni, amikor az ajánlatot vagy a szerződésmódosítást az ügyfél aláírja.

Kivételt jelent a biztosítási időszak 10 éves fennállásának feltétele alól a biztosított halála, vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodása, valamint az, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és azt a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják.

Kizárólag az a biztosítási szerződés tekinthető nyugdíjbiztosításnak, amelyik a nyugdíjbiztosítási fogalomban felsorolt négy biztosítási esemény bármelyikének bekövetkezésekor kiváltja a biztosító szolgáltatását. Egyetlen kivételt enged meg az Szja tv. a 40 százalékos egészségkárosodásra vonatkozó rendelkezéssel összefüggésben, ha a biztosított személy egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésekor a 40 százalékos mértéket már eléri.

A nyugdíjbiztosítás ezen biztosítási eseményeken kívül további biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re tekintettel az adóévben az általa szerződőként befizetett összeg 20 százalékára, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint összegre vonatkozóan tehet.

A magánszemélyt a rendelkezés joga az EGT-államban letelepedett külföldi biztosítóval megkötött, az Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosítási szerződés alapján fizetett díja után is megilleti. A külföldi biztosítóval kötött ügyletekre az Szja tv. speciális rendelkezéseket fogalmaz meg, többek között azzal összefüggésben, hogy a szerződő a biztosítási díjat nem forintban fizeti. A nem forintban fizetett biztosítási díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A kedvezmény alapjába - a nyugdíjbiztosítási szerződésre tekintettel befizetett összegen túlmenően - beleszámít

  • a szerződésen az adóévben jóváírt olyan összeg is, amely korábban nem jogosított adóról való rendelkezésre (pl. ha a díjfizetés a biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel történik, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító számlájára), valamint
  • a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő díj, továbbá az
  • összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díj is.

Fontos, hogy nem tehető nyugdíjbiztosítási nyilatkozat a nyugdíjbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításokra befizetett összeg után. Szintén nem lehet nyilatkozni, ha a kockázati biztosítás díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát.

Pl: A magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítás havi díja: 6 800 Ft. A biztosítás kiterjed halál esetére, és 4 krónikus betegség bekövetkezésének esetére is. Ezen kiegészítő biztosításokra vonatkozó biztosítási összeget a szerződésben külön meghatározzák, havi 1300 Ft-ban. Ebben az esetben az alapbiztosítás havi díja: 5500 Ft. Az alapbiztosítás éves díja 66 000 Ft. A teljes biztosítás éves díja: 81 600 Ft. A biztosító által kiállított igazoláson az alapbiztosítás összegeként feltüntetett 66 000 forint lesz a nyugdíjbiztosítási rendelkezés alapja.

Nyilatkozattételre jogosult valamennyi törvényi feltétel teljesülése esetén – biztosítói igazolás alapján az a magánszemély is, aki a rendelkezés idején nyugdíjbiztosítási szerződéssel az alábbi esetekben már nem rendelkezik:

- a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény (pl. visszavásárlás, vagyoni értékkivonás) nem történt;

- a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

- a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

Nem tehet viszont nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétet időpontjában – a fenti eseteken kívüli okból - nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik, vagy akinek a biztosításával összefüggésben a nyilatkozattétel időpontjában visszafizetési kötelezettséget eredményező esemény (pl. visszavásárlás, vagyoni értékkivonás) történt. Az Szja tv. alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.

Biztosító igazolása

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg. A szabályszerű igazolás tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), valamint a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Amennyiben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény következik be, a biztosító az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.

Külföldi biztosító esetében a rendelkezésre olyan igazolás birtokában van lehetőség, amely az előzőekben felsoroltakon túlmenően tartalmazza a külföldi biztosító megnevezését, székhelyét, a letelepedése szerinti állam állami adó- és vámhatósága által megállapított azonosító jelét. A külföldi biztosítónak meg kell jelölnie, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint igazolnia kell, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés az Szja tv. rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a rendelkezett részére átutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírja. Nyilatkoznia kell arról is, hogy a magánszeméllyel olyan szerződéses jogviszonyban áll, amely alapján képes az Szja tv-ben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

Külföldi biztosítóval fennálló szerződés esetén a magánszemély a bevallásában feltünteti a külföldi biztosító nevét, címét (székhelyét) és azt az államot, ahol a biztosító belföldinek minősül.

A rendelkezés az ANYK bevalláskitöltő alkalmazásban a 23SZJA bevallásban a 03-as lapon a 144. sorban található, míg az eSZJA új felületén a következőképpen jelenik meg:

Kiutalás

A nyilatkozat alapján az abban megjelölt összeget a bevallási tervezet beadását vagy a bevallás beérkezését követő 30 napon belül, vagy az adótartozás megfizetését követő 30 napon belül a biztosító számlájára teljesíti, amelyet a biztosító az adott nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváír. Több nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódó nyilatkozattétel esetén az utalást az adóhatóság a szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti.

Abban az esetben, ha a magánszemély az átutalás teljesítésekor már nem rendelkezik azzal a biztosítási szerződéssel, amely a rendelkezési jogosultság alapjául szolgált, akkor szerződőváltás esetén, feltéve, hogy visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, a biztosító az adóhatóság által átutalt összeget a szerződésen jóváírja.

Abban az esetben viszont, ha a biztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg, az utalást közvetlenül a (korábbi) biztosított magánszemély részére kell kiutalni. A biztosított halála esetén az utalás a biztosított kedvezményezettje részére teljesítendő.

Amennyiben egyéb ok miatt szűnt meg a magánszemély nyugdíjbiztosítása a rendelkezett összeghez oly módon juthat hozzá, ha kérelmezi annak kiutalását az adóhatóságtól és ezzel egyidejűleg igazolja, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés neki fel nem róható okból szűnt meg.

A nyugdíjbiztosítás alapján történő rendelkezésre a nyugdíjbiztosítás szerződőjének a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján van lehetősége. Nem szűnik meg a rendelkezési jogosultság az egészségkárosodásra tekintettel kifizetett részteljesítés miatt.

Garanciális szabály alapján, ha a nyugdíjcél nem teljesül, a magánszemélynek az általa korábban érvényesített rendelkezésekben szereplő összeget (biztosítónak utalt és biztosítási szerződésen jóváírt összeget) 20 százalékkal megnövelt összegben kell visszafizetnie.

Nyugdíbiztosítási szerződéssel összefüggésben a visszafizetési kötelezettség a szerződés teljes tartamára vonatkozik, azaz nincs olyan türelmi idő, amelynek eltelte után már nem kellene teljesíteni a visszafizetési kötelezettséget.

A visszafizetési kötelezettséget vált ki minden olyan vagyoni érték kivonása, amely nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, mint pl:

  • a szerződés visszavásárlása, részvisszavásárlása;
  • kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása;
  • a díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolása;
  • a törvényi rendelkezésnek nem megfelelő járadékszolgáltatás; valamint
  • minden olyan szerződésmódosítás, - ideértve a biztosított személynek cseréjét is, amely nyomán a biztosítás már nem minősül nyugdíjbiztosításnak.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a biztosítás szerződőjét, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesülnek. Nem vált ki visszafizetési kötelezettséget az az eset sem, amikor a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg, vagy a biztosított által a nem elvárt díjon felül díjbefizetést teljesített elvárt díjra vezetik át.

Ha a visszafizetési kötelezettség szerződőváltást követően keletkezik, akkor a korábbi szerződők által tett rendelkezések összegét is hozzá kell számítani a visszafizetés alapjaként meghatározott összeghez.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító köteles megállapítani, és a magánszemély részére kifizetett összegből – ha van ilyen – levonni, továbbá a szerződés megszűnését vagy a szerződésmódosítást követő hó 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizetni. A biztosítónak bevallási kötelezettségét az adott évi 08-as havi adó és járulékbevallásban külön jogcímen kell bevallania. A megállapított levont és megfizetett személyi jövedelemadóról a biztosító igazolást állít ki a magánszemély részére. Amennyiben az adó levonására a biztosítónak nem volt módja, akkor az igazoláson fel kell tüntetnie az egészben vagy részben le nem vont összeget és felhívni a magánszemély figyelmét az adófizetési kötelezettség teljesítésére.

Ha a biztosító nem belföldi, hanem valamely más EGT tagállamban letelepedett, és a visszafizetési kötelezettség bekövetkezik, azt a magánszemélyeknek kell az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában bevallania és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie.

Maximális rendelkezési összeg és közös szabályok

Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezett, az állami adó- és vámhatóság által átutalt összeg együttesen sem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

Amennyiben a magánszemély adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer forintot meghaladja, az állami adó- és vámhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe. Az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellenőrzése, vagy az állami adó- és vámhatóság utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét megváltoztatja.

A magánszemély által benyújtott önellenőrzés vagy az utólagos adómegállapítás általában nem befolyásolja a rendelkezések alapján utalandó összeg nagyságát, viszont abban az esetben, ha a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az átutalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az állami adó- és vámhatóság személyi jövedelemadó kötelezettségként írja elő a magánszemély számára.

Az állami adó- és vámhatóság a különbözet megfizetéséről nem hoz határozatot, ha az az ötezer forintot nem haladja meg.

Szja 1+1 százalékáról való rendelkezés 

Az Szja tv. még egy esetben biztosít rendelkezési jogot a magánszemélynek. Ezen rendelkezéseket a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) szabályozza. A határidő idén 2024. május 21. amely jogvesztő, ezért aki késve nyilatkozik annak a nyilatkozata érvénytelen. 

Az Szftv. szerint a magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

  • egy százalékáról az Szftv. 4. §-ban meghatározott „civil kedvezményezettek,
  • egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban meghatározott egyházi kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. 

Civil kedvezményezettek körébe tartoznak azok a közhasznú tevékenységet ténylegesen folytató egyesületek, alapítványok, és közalapítványok, amelyeket a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel, tehát 2021. december 31-ig a bíróság nyilvántartásba vett.

A 2024. rendelkező évre előzetesen regisztrált civil szervezetek listája a NAV honlapján az következő útvonalon érhető el Adó/Szja 1+1 % menüpont.

Egyházi kedvezményezettek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) szerinti vallási közösségek, amelyek technikai számmal rendelkeznek. Vallási közösség a bevett egyház, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház is. Aki nem egyház javára kívánja adója 1 százalékát felajánlani választhatja az Országgyűlés által meghatározott, kiemelt előirányzatot. Ez 2024-ben is a Nemzeti Tehetség Program (1823).

A 2024-ben megjelölhető technikai számok listája szintén elérhető a NAV honlapján az említett menüponton belül. A nyilatkozaton feltüntethető a technikai számos kedvezményezett elnevezése is.

2024. január 1-jétől már nem csak a vallási közösségeknek, hanem a kiemelt költségvetési előirányzatnak tett felajánlások is érvényben maradnak. A 2018-ban (a kiemelt költségvetési előirányzatra nézve 2021-ben) és azt követő években technikai számra tett, formailag megfelelő nyilatkozatokat az adóhatóság újabb rendelkező nyilatkozatig vagy korábbi nyilatkozat visszavonásáig figyelembe veszi.

Szintén az idei év elejétől nem vehető figyelembe a technikai számra tett, formailag megfelelő nyilatkozat akkor sem, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig - a 2024-es rendelkezési évben 2024. május 21-ig - nem nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást vagy a benyújtott bevallása alapján nem keletkezett adóköteles, összevonás alá eső jövedelme.

A civil kedvezményezettek javára ugyanakkor viszont minden évben rendelkezni kell, mivel ezeket a felajánlásokat csak egy alkalommal, a rendelkezés évében veheti figyelembe a NAV.

Rendelkezni az eSZJA felületen a legegyszerűbb eSZJA / Belépés (gov.hu) A belépést követően a felületen látható a bevallási tervezet és a rendelkező nyilatkozat. További elektronikus rendelkezési lehetőséget jelent az ÁNYK programban a személyi jövedelemadó bevallás EGYSZA-lapjának kitöltése, de a 23EGYSZA-nyomtatványt külön kitöltésére és beküldésére is lehetőség van.

Aki ragaszkodik ahhoz, hogy papíros formában rendelkezzen, annak lehetősége van arra, hogy az ÁNYK programban készített 23SZJA bevallás részeként tegyen nyilatkozatot vagy szintén az ÁNYK programban a 23EGYSZA-nyomtatványt töltse ki. Az ilyen módon készülő bevallás és nyilatkozat kinyomtatott formában postán küldendő be az adóhatóság részére. Személyesen, illetve meghatalmazott által, lezárt borítékban a NAV ügyfélszolgálatain is leadható a nyilatkozat.

Továbbra is nyitva áll az a lehetőség, hogy a rendelkező nyilatkozatot május 10-ig lezárt borítékban át lehet adni annak a munkáltatónak, aki vállalja a nyilatkozatok összegyűjtését. A borítékon a leragasztás helyén szerepelnie kell a felajánló aláírásának.

Aki szeretné dönthet úgy, hogy az adóhatóság a nevéről és elérhetőségéről tájékoztassa az általa kedvezményezettként megjelölt civil szervezetet. Az adatokat nem kötelező megadni nem feltétele az érvényes rendelkezésnek.

dr. Székely Zsuzsanna

[1] az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló1993. évi XCVI. törvény 51. § (5)

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra