1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZJA
  4. Rendezvények adózása az Szja-ban

Rendezvények adózása az Szja-ban

SZJA 2015-12-15

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Lepsényi Mária

Címkék: üzleti ajándék, reprezentáció, nyereményjáték, sportesemény, tárgyjutalom, konferenciaszervezés, szakmai konferencia részvételi díja, kultúrális szolgáltatások, jótékony célú rendezvények, csekély értékű ajándék, üzleti utazás

Egy vállalkozás, vagy bármely más szervezet, hivatal, intézmény életében vannak olyan alkalmak, amikor az ünneplés, a vendégül látás, ajándékok juttatása elkerülhetetlen, vagy a társadalmi szokások szerint elvárt. Ezért gyakori kérdés, hogy minél kisebb közteher mellett, hogyan lehet megrendezni az ünnepségeket, fogadásokat, csapatépítő programokat vagy hogyan lehet ajándékot adni. Mindezek mellett a karitatív szervezetek által adott juttatások, vagy jótékonysági estek alkalmával befolyt adományok célba juttatása is fontos szempont a szervező számára egy-egy rendezvényt követően.

Egy vállalkozás, vagy bármely más szervezet, hivatal, intézmény életében vannak olyan alkalmak, amikor az ünneplés, a vendégül látás, ajándékok juttatása elkerülhetetlen, vagy a társadalmi szokások szerint elvárt. Ezért gyakori kérdés, hogy minél kisebb közteher mellett, hogyan lehet megrendezni az ünnepségeket, fogadásokat, csapatépítő programokat vagy hogyan lehet ajándékot adni. Mindezek mellett a karitatív szervezetek által adott juttatások, vagy jótékonysági estek alkalmával befolyt adományok célba juttatása is fontos szempont a szervező számára egy-egy rendezvényt követően.
 
Általános tudnivalók

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (továbbiakban: Szja tv.) 70. §-a sorolja fel többek között azokat az egyes meghatározott juttatásokat, amely után a kifizetőt terheli az adó függetlenül attól, hogy e juttatások a magánszemély jövedelmének minősülnek. Amennyiben az adó a kifizetőt terheli, akkor jövedelemnek a juttatás értéke minősül, az adó alapja pedig az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Abban az esetben, ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.
Az egyes rendezvényekhez, eseményekhez köthetően a juttatások utáni adókötelezettség a következő esetekben merülhet fel:
 
Reprezentáció és üzleti ajándék juttatása
 
Ebben a témakörben a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy a hivatali, üzleti célból adott ajándékok utáni adófizetési kötelezettség hogyan alakul, valamint az, hogy az egyes rendezvények tekinthetők-e reprezentációs alkalomnak.
 
Az Szja tv. 70.§ (2) bekezdésében foglaltak szerintegyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja tv.  előírásai szerint adómentes juttatásokat.
 
Reprezentáció

Az Szja tv. 3. § 26. pontja határozza meg a reprezentáció fogalmát. Az idevágó rendelkezés szerint reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) minősül azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.
Mint látható, az Szja tv. 3. § 26. pontja alapján akkor minősülhet reprezentációnak a vendéglátás, ha az kizárólag a törvényben meghatározott esemény, rendezvény alkalmával történik.
Annak eldöntéséhez, hogy az adott rendezvény megfelel-e a reprezentáció fogalmi meghatározásának, az összes körülményt mérlegelni kell. Amennyiben a rendezvény nem felel meg a 3. § 26. pontjában foglaltaknak – mert például célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve nagyobb mértékben a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól –, akkor a vendéglátás és a szabadidő program költsége az Szja tv. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerinti juttatásnak minősül.
A törvényi feltételeknek megfelelő esemény, rendezvény lehet például egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvény, igazgatósági ülés, vagy az állami ünnepről való megemlékezés.  Magyarországon kizárólag az augusztus 20-a minősül állami ünnepnek.
Így nem tekinthető reprezentációs eseménynek többek között a március 15-én vagy az október 23-án tartott ünnepségek alkalmával nyújtott vendéglátás, a nemzetközi nőnap, május elseje, a munkahelyi közösségek értekezletei. Az ilyen eseményeken történő vendéglátás adókötelezettségére az általános szabályok alkalmazandók.
Ugyancsak reprezentációs alkalom az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka stb.), valamint a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján kialakult vendéglátás.
Az előzőekben felsorolt alkalmakkor valamennyi résztvevő (ideértve a cég alkalmazottait is) vendéglátása reprezentációnak minősül. A rendezvényen részt vevő vendégek szállás- és utazási költsége is reprezentációként számolható el, míg a kifizetővel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló, vagy a rendezvény lebonyolításában részt vevő (munkát végző) személyek utazására és szállására fordított összeget viszont nem kell a reprezentációs költségekbe beszámítani, ugyanis az említett személyek esetében hivatali, üzleti utazásáról van szó, így az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyható.
A szakmai rendezvény helyszínéül bérelt terem díja a kifizető tevékenységével összefüggésben felmerülő költség, és nem tartozik a reprezentációs kiadások körébe. Amennyiben pl. a szakmai rendezvény vacsorával zárul, de a vacsorára nem a rendezvény helyszínén, hanem egy vendéglátóhelyen kerül sor, akkor viszont az éttermi vacsorához bérelt különterem díja is a reprezentációs költség részét képezi.
 
Reprezentációs alkalomról nem kizárólag az adott cég által, hanem az anyacég, vagy harmadik személy által szervezett rendezvények esetében is lehet beszélni.
 
Példán bemutatva

Egy cégcsoporthoz tartozó külföldi társaság a cégcsoport munkavállalói számára olyan rendezvénysorozatot szervez, amelynek része a sportrendezvények, a vetélkedők, illetve a vacsora is. Amennyiben magyar munkavállalók utazási költségeit (repülőjegy), illetve részvételi díját a cégcsoport magyar tagja viseli, akkor kérdésként merült fel, hogy a magyar társaság által viselt költségek elszámolhatók-e reprezentáció címén? Válaszul elmondható, hogy egy olyan rendezvény, amelynek célja hangsúlyozottan a cégcsoporton belüli együttműködés, kommunikáció hatékonyságának a növelése, a cégcsoport kultúrájának az erősítése, eredményeinek ismertetése, a cégcsoport tagjának tevékenységével összefüggő szakmai rendezvénynek tekinthető. Erre tekintettel a rendezvénysorozaton részt vevő magyar munkavállalók költségeinek megtérítése a magyar társaság szempontjából reprezentációnak tekinthető.
 
Üzleti ajándék

A reprezentációs események alkalmával, vagy azon kívül a magánszemélyek gyakran kapnak üzleti ajándékot is, de ennek a juttatásnak nem kell feltétlenül egy adott rendezvényhez, alkalomhoz kapcsolódnia.
Az Szja tv. 3. § 27. pontja szerint üzleti ajándéknak – alkalomtól és értékhatártól függetlenül – a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány) minősül. Ellentétben azzal, hogy a reprezentációs eseményen a rendező kifizető alkalmazottjai is részesülhetnek reprezentációban, üzleti ajándékot nem kaphatnak.
Fontos azt is leszögezni, hogy üzleti ajándék címén nem adható a kifizetőt terhelő adó mellett értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz. Ugyancsak nem adható természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, ékszerutánzat, érme akkor, ha a körülmények alapján megállapítható, hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek.
 
Általános érvényű szabályként fontos megjegyezni, ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor tekinthető kifizetőt terhelő adó szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70. § rendelkezéseinek.
 
Speciális szabályok

Kivételes szabály vonatkozik a diplomáciai események kapcsán Magyarország képviseletében nyújtott vendéglátásra és ajándékozásra.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.19. b) pontja értelmében adómentes a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja.
 
Előfordulhat, hogy egy belföldi illetőségű magánszemély külföldi szervezettől, cégtől kap üzleti ajándékot, vagy külföldön látják vendégül. Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján az ilyen címen megszerzett bevételt a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.
 
A reprezentáció, üzleti ajándék juttatása társas vállalkozás keretén kívül

A reprezentációt és az üzleti ajándékot terhelő adókötelezettség szempontjából kivételes szabályok vonatkoznak az Szja tv. 70. §-ának (2a) bekezdésében meghatározott szervezetekre. Az Szja tv. 70.§ (2a) bekezdése alapján, ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), akkor mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Az Szja tv. 70.§ (5) bekezdésének b) pontja szerint elszámolt éves összes bevétel alatt a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevételt kell érteni.
A minimálbér éves összege a 2015. évben 105 000 forint.
Az adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni a bevallási és adófizetési kötelezettséget.
A minimálbér 25 százalékát meghaladó egyedi értékű üzleti ajándék esetén a juttatás egésze adóköteles. Ebben az esetben a juttatás után megállapított személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást az említett szervezeteknek a juttatást követő hónapban a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallaniuk és az adót megfizetniük.
Más a helyzet akkor, ha egy egyesület az általa megszervezett rendezvényen az alapszabályában foglaltaknak megfelelően, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben biztosítja a tagjai részére – az általuk befizetett tagdíjra tekintettel – az esemény szakmai részét követően az ételek, italok elfogyasztását. Ebben az esetben ugyanis az Szja tv. 7. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható, azaz nem minősül bevételnek a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.
Mindez azt jelenti, hogy az egyesület által a rendezvény végén nyújtott vendéglátás során a magánszemélyeknek az elfogyasztott ételekkel, italokkal összefüggésben nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége, és a vendéglátást nyújtó egyesületnek sem kell személyi jövedelemadót és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie és bevallania, hiszen a tagjai részére megszervezett rendezvény keretében nem egyes meghatározott juttatásként (reprezentációként) biztosítja az étel- és italfogyasztást.
 
Konferenciákhoz, továbbképzésekhez kötődő hivatali, üzleti utak

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem az Szja tv. 70.§ (1) bekezdés a) pontja alapján.
Az Szja tv. 3. § 10. pontja alapján hivatali üzleti útnak minősül többek között a belföldi és a külföldi kiküldetés, ideértve a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvételt is.
A szakmai konferenciákon biztosított étkezés – feltéve, hogy annak költségét a kifizető, munkáltató viseli – ugyancsak hivatali-, üzleti úthoz kapcsolódó, adóköteles juttatásnak minősül. Maga az étkezés és egyéb szolgáltatások értéke nélküli részvételi díj az Szja tv. 4. § (2) bekezdése alapján minősülhet olyan bevételnek, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni akkor, ha a konferencián történő részvétel a munkakör betöltéséhez, a kifizető tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek megszerzését szolgálja.
Abban az esetben, ha a részvételi díj nem tartalmazza a vendéglátás költségeit, akkor ezeken az eseményeken történő vendéglátás az eseményt rendező kifizető által nyújtott reprezentációnak minősül. Ilyen eset, ha a rendezvény szervezője például ingyenesen biztosítja az asztalokon elhelyezett aprósüteményt, üdítőt.
Amennyiben a rendező adott esetben a szakmai rendezvény megszervezésével, lebonyolításával egy erre szakosodott céget bíz meg, a juttató ekkor is a megbízó marad.
Más a helyzet akkor, ha a részvételi díj a rendezvényen történő ellátás költségeit is magában foglalja. Ebben az esetben nincs szó reprezentációról, hiszen a „vendéglátás” költségeit nem a rendező kifizető állja. Amennyiben az ilyen szakmai rendezvényre a magánszemélyt a munkáltatója, kifizetője küldi el és a részvételi költséget is ő állja, akkor a „vendéglátásra” eső rész az Szja tv. 70. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a hivatali üzleti úthoz kapcsolódó adóköteles juttatásnak minősül és az adó fizetésére a költséget ténylegesen viselő, a magánszemélyt oda delegáló kifizető kötelezett.
Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó juttatás lehet a munkáltató, kifizető által a kiküldetés helyszínén biztosított étkezés mellett más egyéb szolgáltatás is. Szolgáltatás formájában nyújtott juttatás például, ha a szakmai elfoglaltságot követően a munkavállalók különböző programokon (pl. kiránduláson) ingyenesen vehetnek részt.
Amennyiben a konferencia szervezője a részvételi díjban felszámolta az étkezést és az egyéb szolgáltatásokat, akkor az említett juttatások értékéről igazolást kell kiállítania annak érdekében, hogy a küldő munkáltató, kifizető eleget tudjon tenni az adókötelezettségének. Nem szükséges igazolást kiállítani akkor, ha a konferencia szervezője a részvételi díjról kiállított számlán külön tételben tünteti fel az említett összegeket.
 
 
Csekély értékű ajándék

Amennyiben az üzleti ajándék juttatására vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a feltételek megléte esetén mód van a csekély értékű ajándék juttatására is. Ilyen ajándéknak minősül a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás nyújtása.
A kifizető, a munkáltató csekély értékű ajándékban részesítheti a magánszemélyt évente három alkalommal úgy, hogy az egyes alkalmakkor adott ajándék értéke a minimálbér 10 százalékát nem haladhatja meg. A csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie. A törvény tételesen meghatározza, hogy ki lehet ebben a körben a juttató és ki a juttatásban részesülő. A törvényi rendelkezés alapján csekély érzékű ajándékot adhat:
·        a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;
·        a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a tag, a nyugdíjas tag, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának;
·        a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának;
·        a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak;
·        a kifizető olyan magánszemélynek, aki nem tartozik az előző körbe és ezen a juttatáson kívül az adóévben az adott kifizetőtől más jövedelmet nem kapott. Ez a szabály alkalmazható például abban az esetben, ha az önkormányzat egy kisebb ajándék átadásával köszönti a település legidősebb lakóját.
 
A közeli hozzátartozóknak adott juttatás esetén nem feltétel a közös háztartás. Így a céges mikulásünnepségen az elvált házastársak gyermekei a külön háztartásban élő szülő munkáltatójától is kaphatnak csekély értékű ajándékot. Miután az Szja tv. nem határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, a Ptk. 8:1. § 1. pontja szerinti meghatározás az irányadó. E szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az élettárs nem tekintendő közeli hozzátartozónak, a bejegyzett élettárs azonban annak minősül.
 
Egyidejűleg több magánszemélynek nyújtott juttatás

Az Szja tv. 70.§ (3) bek. b) pontjának második fordulata szerint a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásnak minősül az egyidejűleg több magánszemély részvételével szervezett rendezvény, esemény alkalmával nyújtott vendéglátás és más szolgáltatás költsége, ha a rendezvény, az esemény nagyobb részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul. Ilyen alkalom lehet például a cég által szervezett családi nap, stb, ha az nem egyházi ünnephez kötődik, hanem egy olyan év végi rendezvényhez, amely nem tekinthető reprezentációs alkalomnak. Ez a rendelkezés az irányadó abban az esetben is, ha a vendégek üzleti partnerek (vagy üzleti partnerek is vannak köztük), de a rendezvény az Szja tv. fogalmi meghatározása alapján nem tekinthető reprezentációs eseménynek.
 
Adómentesen adható juttatások
 
Kifizető által fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvény

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől hatályos 8.7. pontja szerint adómentes az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), valamint az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat. Korábban csak a kifizető által fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás volt adómentes.
Ez azt jelenti, hogy ha valamely rendezvényt sporteseményként sportlétesítményben szerveznek, a program során nyújtott szolgáltatások nem csak a résztvevők, hanem a kifizető szempontjából is adómentesek. A sportról szóló törvény szerint sportlétesítménynek a sportrendezvény megrendezésének helyszínéül szolgáló építmény és terület minősül. Így, ha például egy cég „háziversenyt” szervez olyan helyszínen, ahol a szabadidősport feltételei (sportpálya, uszoda stb.) adottak, akkor a résztvevők teljes ellátásának (az utazási és szállásköltséget kivéve), szórakozásának költségei után mentesül az egyébként fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alól.
 
Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet juttatása

2014. évtől nem csak a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem bármely kifizető juttathat - összeghatártól függetlenül - adómentesen, vagy kedvezményesen sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet.
 
Kulturális szolgáltatásra felhasználható utalvány

A kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatható kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;
Az Szja tv.1. számú melléklet 9.1. pontjában foglaltakra tekintettel adómentes a „kultúrautalvány” formájában adott juttatás is, ha azzal kizárólag az említett kulturális szolgáltatásokat lehet igénybe venni.

Üzletpolitikai, reklám célból nyújtott juttatás

2014. január 1-jétől kiegészült az Szja tv. 1. számú mellékletének 8. 14. pontjában az üzletpolitikai célú juttatást adómentesen biztosító juttatók köre. Az említett időponttól kezdve nemcsak a kifizető, hanem a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat adómentesen a magánszemélynek olyan juttatást, amelyüzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas.
Ilyen alkalom lehet például a különböző fesztiválokon adott áruminta (pl. házi sajt, kolbász karika).
 
Non-profit szervezetek által adómentesen adható juttatások

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontjában foglaltak szerint adómentes a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.
 
Iskolai vetélkedő nyereménye

Amennyiben a tanulók az iskolájuk nevében pl. egy vetélkedő játékban vesznek részt, akkor a nyereményt is az iskola kapja. E nyeremény miatt a vetélkedőn részt vevő (akár tanulónak, akár más magánszemélynek) mindaddig nem keletkezik adókötelezettsége, amíg a nyereményt meg nem kapja az iskolától. Az iskola által a tanulóknak vagy bármely más magánszemélynek nyújtott vagyoni érték adóköteles vagy adómentes lehet, függetlenül attól, hogy annak forrása az előzőekben említett nyeremény.
Adómentes juttatásról van szó például akkor, ha az iskola a vetélkedőn nyert pénzösszeget a közoktatásban részt vevő számára tanulmányi kirándulás finanszírozására fordítja. Ebből a szempontból közoktatásban részt vevőnek kell tekinteni – a pedagóguson kívül – az iskolai csoportot kísérő szülőt is. Ugyanígy adómentes az a juttatás is, amelyet tanulmányi verseny alkalmával kap a tanuló például könyvjutalom formájában. Az Szja tv. 1. Számú mellékletének 8.22. b) pontban foglaltak szerint adómentes tanulmányi versenynek tekinthető az iskolai keretek között lebonyolított sportverseny is. Így például az iskolai sportversenyek résztvevőinek adott tárgyjutalom adómentes.
 
Tárgyjutalom

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.18. pontjában foglaltak szerint adómentes a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír. A szakszervezetnek pl. érdemesebb az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.3. pontja alapján adni a juttatást a kedvezőbb mentességi szabály miatt.
 
Lakosság széles körét érintő juttatások

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.35. pontjában foglaltak szerint adómentes a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű, ajándék. Ilyen alkalom lehet pl. az önkormányzat által szervezett idősek karácsonya.
 
Jótékony célú rendezvények

Gyakoriak a jótékonysági célú hangversenyek, előadások is. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.9. pontja szerint adómentes a jótékony célú rendezvény bevételéből a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja.
 
A jövedelem meghatározása

A jövedelem meghatározásakor az Szja tv. 3. § 9. pontja szerint kell a szokásos piaci értéket meghatározni. Szokásos piaci értéknek az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is) minősül, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.
Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet
·       független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy
·       a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy
·       a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy
·       független fél által az ügylet révén elért - megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített - ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy
·       a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy
·       egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg
·       azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke - ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja - a vagyoni részesedést kibocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll.
Az Szja tv. 3.§ 69. pontja határozza meg a független felek fogalmát. Független felek azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve - a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva - többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély).
 
A juttatás időpontjának meghatározása

Az adókötelezettség teljesítésének fontos feltétele, hogy a juttató meghatározza a juttatás időpontját az Szja tv. 9. § (2) bekezdése alapján.
 
Az említett bekezdés b) pontja értelmében egy dolog, tárgy (ideértve az ezekre beváltható utalványt is) megszerzésének időpontja a tulajdonjog megszerzésének napja. Abban az esetben, ha a tulajdonjog megszerzését megelőzi a birtokbavétel, akkor a szerzés napja az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette.
Tehát az adókötelezettséget pl. nem az üzleti ajándék megszerzése, megvásárlása keletkezteti, hanem annak a magánszemélynek történő átadása, juttatása.
Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem). Azonban, ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napját kell szerzési időpontnak tekinteni.
 
A juttatások közterhe

A kifizetőt terhelő adó mellett adott juttatások tekintetében összesen 51,17 százalék közterhet (1,19-szeres szorzóval 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást) kell fizetni a 2015. évben és a tárgyhavi ’08-as bevallásban kell szerepeltetni, kivéve, ha a juttató az Szja tv.70.§ (2a) bekezdésének hatálya alá tartozik, mivel ez utóbbi esetben az Szja tv. 69.§ (5) bekezdése az irányadó. A 2016. évtől az a változás, hogy az 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A társasági adó szempontjából elismert költségnek továbbra is csak
- az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás minősül.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra