Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok

ART 2011-09-13

Nyomtatás

Forrás: MTI

Július óta lehet Magyarországon szabályozott ingatlanbefektetési társaságot (szitet) létrehozni, a szakemberek szerint "tapogatózás" már van a piacon, ám a potenciális befektetõk még kivárnak, inkább a már "bejáratott" piacon szeretnének megjelenni.

_____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok - a befektetõk még kivárnak

Ha az elkövetkezõ 2-3 évben 3-5 ilyen társaság jelenne meg nyilvános kibocsátással a Budapesti Értéktõzsdén (BÉT), az már jó eredménynek számítana - mondta Hegyi Ádám, a KBC Securities vállalatfinanszírozási menedzsere a BÉT és a KBC közös szervezésében tartott konferencián kedden, Budapesten.

Hozzátette: ehhez jó projekt, megbízható menedzsment és megfelelõ méretû társaság kell, továbbá az ingatlanszakma megítélésének javulása is szükséges. Nem utolsósorban a társaságnak fel kell készülnie a nyilvános mûködésre, hiszen a sziteket kötelezõ bevezetni a tõzsdére.

A KBC szakértõje szerint a szit a szabályozás révén növeli az átláthatóságot és elõsegítheti a külföldi tõke megjelenését az ingatlanpiaci szektorban. A viszonylag magas tõkekövetelmény miatt az intézményi befektetõk jelentõs szerepvállalása szükséges a kibocsátásban.

A szit elsõsorban a friss tõke bevonását, külföldi befektetõk megjelenését hivatott elõmozdítani a magyarországi ingatlanszektorban a jogalkotó szándéka szerint - fejtette ki Pakucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium fõosztályvezetõje. Ez indokolja a viszonylag magas, 10 milliárd forintos saját tõke követelményt. Természetesen ez nem zárja ki a meglévõ társaságok szitté alakulását, de ez nem járna plusz elõnnyel a gazdaság számára. A bankok és a biztosítók tulajdonának 10 százalékban való maximálása pedig azt a célt szolgálja, hogy elsõsorban szakmai befektetõket vonzzon a szit - fûzte hozzá.

Beer Gábor, a KPMG adótanácsadója kiemelte, hogy a szit legfõbb elõnye az adózásban rejlik más ingatlantársaságokkal és befektetési alapokkal szemben, az ilyen ingatlanbefektetési társaság ugyanis mentesül a társasági és az iparûzési adó fizetése alól. Csak a szit tulajdonosai adóznak az osztalék, illetve árfolyamnyereség után. A külföldre fizetett osztalék után pedig a forrásadót sem kell megfizetni a jelenlegi adószabályozás szerint - ismertette.

A szit a törvény szerint olyan nyilvános részvénytársaság, amely a kis- és nagybefektetõktõl összegyûjtött pénzügyi forrásokat kereskedelmi és lakóingatlanokba fekteti, elsõsorban hasznosítás és szükség esetén fejlesztés céljából. A mérlegfõösszeg legalább 70 százalékának ingatlanból kell állnia. A társaságban a közkézhányadnak, vagyis az 5 százaléknál kisebb tulajdonosok arányának el kell érnie a 25 százalékot. A szitnek a nyereség 90 százalékát osztalékként kell kifizetnie a tulajdonosoknak.

***

A cégmenedzselés kézikönyve

Ez a könyv nem elvont magasságokba vezeti az olvasót, hanem ismerõs terepre, a saját cégébe invitálja vissza: e könyvben egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégérõl. Rendre visszatérõen arra késztetjük, hogy õ a saját cégére vonatkoztassa az ideális kkv-ról felvázolt prezentációnkat. A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9.900,-Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltségel itt: info@cegmenedzseles.hu

Vissza az előző oldalra