Szakképzési hozzájárulás értelmezése újra

ART 2009-08-07

Nyomtatás

Forrás: www.apeh.hu

APEH Tájékoztató a gyakorlati képzést nem szervezõ adózói kör részére a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítését meghatározó jogszabály 2009. július 1-jétõl hatályos változásáról

_______________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2009. évre szeptembertõl decemberig: 5.040,-Ft. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_______________________________________

Szakképzési hozzájárulás értelmezése újra

Az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény kihirdetése a 2009. május 14-én megjelent 68. számú Magyar Közlönyben történt meg, a módosítások 2009. július 1-én lépnek hatályba. Ezen túlmenõen szintén 2009. július 1-jén lép hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) és az ezzel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XLIV. törvényben megjelent módosítás is.

Változik a szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett adózói kör.

„2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyû

a) gazdasági társaság, kivéve az Szt.[1] 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv.[2] 121. §-a szerinti intézményi társaság,

b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdõbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközmûtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivõ iroda,

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyû jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.”

„2. § (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

a) a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

b) az egészségbiztosítási szervvel szerzõdést kötött nem költségvetési szervként mûködõ egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben õt terhelõ társadalombiztosítási járulék alapja után,

c) az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel õt terhelõ társadalombiztosítási járulék alapját,

d) a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggõ, a társaságot terhelõ társadalombiztosítási járulék alapja után.”

Az egészségbiztosítási szervvel szerzõdést kötött, nem költségvetési szervként mûködõ egészségügyi szolgáltatót terhelõ társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedõen közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelõ társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételébõl az Szht. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, 2009. július 1-jétõl a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig csökkentheti. A 2009. június 30-áig hatályos elõírások szerint a bruttó kötelezettség 70 százalékos mértékig volt csökkenthetõ.

A fejlesztési támogatás nyújtásával kapcsolatos módosítás ezt az adózói kört is érinti, ennek megfelelõen a felsõoktatási intézmény számára nyújtott támogatás a bruttó kötelezettség 30 százalékára csökkent.

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti a térségi integrált szakképzõ központ részét képezõ iskolai rendszerû szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképzõ központ keretei között mûködõ szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerû iskolai oktatásban részt vevõ szakképzõ iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fõ, valamint a speciális szakiskolában és készségfejlesztõ speciális szakiskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsõoktatási intézményben az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsõoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának, az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, speciális szakiskolának és készségfejlesztõ speciális szakiskolának, felsõoktatási intézménynek az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására adhatja át.

A fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképzõ iskolai tanulónként, illetve a felsõoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevõ hallgatónként — a tárgyi eszköz átadása kivételével — legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történõ szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítõ hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.

Amennyiben a nyújtott fejlesztési támogatás és a saját munkavállaló képzésével kapcsolatosan felmerült kötelezettségcsökkentõ tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.

Nem módosult az szabály, hogy a gyakorlati képzést nem szervezõ hozzájárulásra kötelezett az elsõ félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási elõleget fizet.

Az elõleg mértékének megállapítására vonatkozó törvényi rendelkezés pontosult, amelyet a július 20-áig teljesítendõ elõleg-bevallási kötelezettség teljesítése során már figyelembe kell venni.

Az elõleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az Szht. -5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentõ tételek idõarányosan az elõleg befizetésénél figyelembe vehetõk, feltéve, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörtént.

(PM 10016/1/2009. - APEH 2279665595)

[1] 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésrõl.

[2] 2005. évi CXXXIX. törvény a felsõoktatásról.

Forrás: www.apeh.hu

***

EGYSZERES KÖNYVVITEL A GYAKORLATBAN

Útmutató és példatár egyéni vállalkozók, mezõgazdasági õstermelõk, társadalmi szervezetek könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez

Aki még nem ismeri – e könyvbõl megtanulhatja, aki már ismeri, e könyv alapján könnyen, gond nélkül és hibátlanul végezheti az egyéni vállalkozók, õstermelõk és társadalmi szervezetek könyvelését. A könyv a gyakorlati életbõl vett példákkal, magyarázatokkal bemutatja az egyszeres könyvvitel teljes folyamatát, a jobb megértés érdekében mintakönyvelést is ad valamennyi lehetséges gazdasági esemény pénztárkönyvi és naplófõkönyvi könyvelésére.

A könyv teljesen az alapoknál kezdi a könyvviteli feladatok bemutatását, így külön fejezetben foglalkozik a hagyományos, kézzel vezetett könyvelés technikájával is. A számítógéppel végzett könyvvitel is önálló fejezet a könyvben, amelyet jobban meg lehet érteni, ha ismert elõttünk a kézi megoldás is. Összefoglalóan bemutatjuk a társadalmi szervezetek egyszerûsített mérleg és eredmény-levezetés megállapításának szabályait, továbbá az egyéni vállalkozókon túl speciálisan a mezõgazdasági õstermelõk jogállását, adózási, járulékfizetési és könyvvezetési lehetõségeit.

Ajánljuk e könyvet magánkönyvelõknek, könyvelõirodáknak – de a feladat iránt érdeklõdõ vállalkozóknak, õstermelõknek, társadalmi szervezeteknek egyaránt.

A szerzõ, Regõs Gábor az Önadózó újság egyik alapítója, a Könyvelõirodák Országos Szövetségének elnöke, 1979 óta foglalkozik könyvviteli programszervezéssel. A mai napig gyakorló könyvelõ és adótanácsadó.

A könyv PÉLDATÁRAT tartalmaz az egyes gazdasági események pénztárkönyvi és naplófõkönyvi könyveléséhez.

A könyv FÜGGELÉKÉBEN szerepel a kézzel vezetett pénztárkönyv és naplófõkönyv mintája.

A könyvhöz jár egy bemutató (demo) CD LEMEZ, amely az egyszeres könyvvitel számítógépes programját tartalmazza.

Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. 2009
Terjedelem: 329 oldal
Ára: 9.900,-Ft + postaköltség (Önadózó elõfizetõknek 20% kedvezménnyel: 7.920,-Ft!)

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra