1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Szakképzési hozzájárulás - munkaadói járulék

Szakképzési hozzájárulás - munkaadói járulék

ART 2008-12-29

Nyomtatás
Forrás: www.apeh.hu

2009. január 1-jéig a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte. 2009. január 1-jétõl mindkét közteher alapját a Tbj. rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelõ társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelmûbb lesz.

________________________________________________

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja

Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési  díj  2009. évre még 13.205,-Ft (1-12. hó).  Régi és új elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010. Elõfizetés:  info@onadozo.hu 

 ________________________________________________

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjának változásáról

2009. január 1-jéig a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte.

2009. január 1-jétõl mindkét közteher alapját - néhány jövedelemelemet leszámítva - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelõ társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelmûbb lesz.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Szht.) a szakképzési hozzájárulás alapjára vonatkozó módosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdõdõ adóév elsõ napjától juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. E mellett az új szabályok hatálybalépését követõ elsõ mérlegforduló napig (általános esetben 2009. május 31-éig) juttatott jövedelmek alapján keletkezett különbözet a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulás alapot. Az átmeneti rendelkezést a kettõs könyvvitelt vezetõkre vonatkozó szabályozás indokolja. A kettõs könyvvitelt vezetõ hozzájárulásra kötelezetteknél, a számviteli törvény szerint, az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetés is. Az õ esetükben az éves bérköltség végleges összege csak a számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejûleg állapítható meg. Erre figyelemmel az általuk fizetendõ szakképzési hozzájárulás alapjának az üzleti év mérlegfordulónapját követõ 150 napig bekövetkezett - az üzleti évrõl készült bevallásban figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti év mérlegfordulónapját követõ 150 napig vallják be, és fizetik meg.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékalapot módosító rendelkezéseit a 2009. január 1-jétõl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. A szakképzési hozzájárulás, illetõleg munkaadói járulék fizetésére kötelezettek köre

A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre alapvetõen nem változik.

Az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük saját maguk után.

Az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közremûködõ tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.

Munkaadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkaadónak fizetnie.

III. A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjának a változása

Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkaadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minõsül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.

Alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. fõfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is.

Ugyancsak alkalmazni kell az egyszerre több társadalombiztosítási kötelezettség alá esõ jogviszonyban állók társadalombiztosítási járulékalapjának megállapítására irányadó szabályokat.

A kiegészítõ tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közremûködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezõ jövedelem, miután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, nem képezi szakképzési hozzájárulás alapját.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítõ családtagok) jövedelmét csak akkor kell szakképzési hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha a tárgyhavi járulékalapot képezõ jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetõleg naptári napokra annak harmincad részét.

A borravaló után nem kell sem munkaadói járulékot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.

A tanulószerzõdésbe, illetve hallgatói szerzõdésben meghatározott díj, valamint a felszolgálási díj továbbra sem képezi sem a munkaadói, sem a szakképzési hozzájárulás alapját.

A hallgató munkadíjak

   1.

      A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkaviszony keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerzõdést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerzõdéssel munkát végzõ személy is biztosított a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint.
      A hallgatói munkadíj után a 29 százalékos mértékû társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni, ebbõl következõen ez a jövedelem munkaadói járulékalapot és szakképzési hozzájárulás alapot is képez.
   2.

      A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevõ hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggõ gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelezõ munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelõ hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, amelyre nézve a felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdésétõl eltérõen a törvény nem írja elõ olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna.
      Ebbõl következõen a felsõoktatási törvény 48. §-ának (3) bekezdése alapján szakmai gyakorlaton résztvevõ hallgatónak járó munkadíj után nem kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni, s erre figyelemmel, e jövedelem után sem szakképzési hozzájárulást, sem munkaadói járulékot nem kell fizetni (mint ahogy eddig sem kellett).

Szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapját képezi többek között

    *

      a kiküldetési napidíj adóköteles hányada,
    *

      a lakhatási költségtérítés,
    *

      az adóköteles biztosítási díj,
    *

      az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege,
    *

      a részvényopcióból származó jövedelem,
    *

      a betegszabadság idejére járó távolléti díj.

2009. január 1-jétõl az addigi szabályozástól eltérõen nem kell munkaadói járulékot fizetni a cégautó adójának 25 százaléka után.

IV. Nem változik:

2009. január 1-jén hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a, és ezzel összhangban a Tbj. 4. §-ának k) pontjában „az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész. Tekintettel arra, hogy 2009-ben ilyen címen már nem keletkezik jövedelem, nincs sem tb sem egyéb fizetési kötelezettség.

A személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot, ebbõl következõen e juttatások után sem szakképzési hozzájárulást sem munkaadói járulékot nem kell fizetni.

Így nem képez továbbra sem társadalombiztosítási járulékalapot, és ezzel együtt szakképzési hozzájárulás vagy munkaadói járulékalapot többek között

    *

      az iskolakezdési támogatás (Szja. tv. 1.sz. mell.8.30. pont),
    *

      az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés (Szja. tv. 1. sz. mell.8.3., 8.33. pont),
    *

      a törvény elõírása alapján járó ruházati költségtérítés (Szja. tv. 1. sz. mell.5.5, 5.6. pont),
    *

      a helyi utazási bérlet (Szja. tv. 1. sz. mell.8.34. pont),
    *

      az internethasználat átvállalt díja (Szja. tv. 1. sz. mell. 7.11. pont).

Társadalombiztosítási járulékot az ösztöndíjak közül a pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követõen munkát keresõk foglakoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában meghatározott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell fizetni. Ez az ösztöndíjas jogviszony a munkaviszony egy speciális fajtáját jelenti, így a belõle származó díjazásra is úgy kell tekinteni, mint a munkaviszonyból származó jövedelemre. Ezen ösztöndíj a 2008. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint is szakképzési hozzájárulás alapot és munkaadói járulékalapot képezett.

www.apeh.hu

***

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE

Praktikus tanácsokkal, magyarázatokkal, megoldásokkal. Bizonyára Ön is úgy érzi, idõnként elvész a jogszabályok rengetegében, szélmalomharcot vív az ügyfeleivel, kollégáival, hivatalos szervekkel. Sokszor gondolta már azt, hogy egyedül maradt a problémáival, nem tud senkitõl segítséget kérni, nem ért bizonyos dolgokat. Sokan vannak ezzel így. Ezért írta meg ezt a könyvet néhány olyan számviteli szakember, akik a gyakorlati problémákat is jól érzékelik, mert nap, mint nap találkoznak azokkal a kérdésekkel a munkájuk során, melyek Önt is foglalkoztatják.

Kiadó: ADÓNET.HU Zrt.  Terjedelem  576 oldal. Ára: 9.900,-Ft + postaköltség.

Megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Bp. József krt. 53. I/8. Tel: 267 5010.

Megrendelhetõ: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra