1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Szakképzési hozzájárulás változások

Szakképzési hozzájárulás változások

ART 2009-07-07

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

A 68. számú Magyar Közlönyben jelent meg az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról rendelkezõ 2009. évi XXXV. törvény. A módosítás érinti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt is. A módosítás alapvetõen szûkíti az elszámolható költségeket. Az írás az Önadózó újság 2009/7-8. számában olvasható. Az újság kapható az In Medio és Relay hírlapüzletekben. Önadózóval - lépéselõnyben az adózásban!

ÖNADÓZÓVAL - lépéselõnyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési  díj  2009. évre szeptembertõl decemberig: 5.040,-Ft.   Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Az Önadózó 2009/7-8. számának tartalmából

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE

Az elmúlt három évben a magyar gazdaság tartós és dinamikus fejlõdését a megbomlott makrogazdasági egyensúly, a konvergencia-program prioritása, a stabilizáció kényszerei hátráltatták. Az állami gazdaságpolitikában túlsúlyba kerültek a kevésbé vállalkozásbarát, kiigazító jövedelemkoncentráló módszerek. A kierõszakolt, sokszor következményeiben végig nem gondolt, hatásaiban fel nem mért intézkedések társadalmi szembenállást váltottak ki.

ADÓELÕLEG SZÁMÍTÁS A MÓDOSULT SZJA TÖRVÉNY ALAPJÁN

A 2009. évi XXXV. törvényben került kihirdetésre az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosítása. [MK 68. szám (2009.05.14)]. A módosítás érinti a személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban: Szja-törvény) rendelkezéseit is.

FOGLALKOZTATÓI JÁRULÉKVÁLTOZÁSOK

A foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségében bekövetkezõ változásokat ismertetjük. 2009. július 1-jétõl módosul a társadalombiztosítási járulék mértéke, amelyet a Tbj. 19. § (1) bekezdése tartalmaz.

A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK MEGVÁLTOZOTT SZABÁLYAI

A 68. számú Magyar Közlönyben jelent meg az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról rendelkezõ 2009. évi XXXV. törvény. A módosítás érinti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt is. A módosítás alapvetõen szûkíti az elszámolható költségeket.

A RENDEZETT MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK ÚJ SZABÁLYAI

Korábban elég szigorú – egyben bonyolult és követhetetlen volt a szabályozás a tekintetben, hogy mely munkaügyi szabálysértés miatt nem kaphatott állami támogatást egy vállalkozás. Most a szigor enyhült – és valamivel érthetõbbé vált a szabályozás. E kérdéskört az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt módosító 2009. évi XXXVIII. törvény rendezi, amely megjelent a Magyar Közlöny 2009. május 28-i számában. A módosítás 2009. június 1-tõl, egyes rendelkezései november 1-tõl hatályosak.

JÖVEDÉKI VÁLTOZÁSOK JÚLIUS 1-TÕL

Az utóbbi években szokásba jött, hogy az adótörvények év közben is változnak. Ha valamikor, hát idén borítékolni lehetett jó elõre, hogy hozzá fognak nyúlni a jövedéki adótörvényhez. Ez július 1-jei hatállyal meg is történt, egyidejûleg a végrehajtási rendeletek is módosultak.

A BOLTI KISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG KÖNYVELÉSE: A FOGYASZTÓI ÁRAS BOLTKÖNYVELÉS

Sokszor tapasztaltam, hogy amikor olyan cégnél telepítünk integrált ügyviteli szoftvert, ahol bolti kiskereskedelmi tevékenység van, a tulajdonosok, könyvelõk idegenkednek a kettõs könyvelés fogyasztói áras nyilvántartástól, illetve az ennek megfelelõ könyveléstõl. Ennek okait nem kutattam, de mivel általánosan ez a tapasztalatom, arra gondoltam, hogy némi magyarázattal bemutatnám ezt a típusú „boltkönyvelést”, talán érthetõbbé, elfogadhatóbbá tudom a kérdés megközelítését ez által tenni. Ugyancsak személyes tapasztalatom, hogy a könyvelõirodák fiatal munkatársainak nem volt alkalmuk e témáról sem olvasni, sem pedig tanulni, az itt tárgyalt megoldások inkább a szabályalkalmazás összevont értelmezésével vannak összefüggésben, és ilyenre egy könyvelõirodában – sajnos – nem sok idõ marad. A nyári lazább idõszakban esetleg könnyebben végig lehet gondolni, hogy nem lenne-e érdemesebb kinek-kinek a saját bolt könyvelését a jövõ évtõl az itt bemutatott módszer és elvek szerint könyvelni, addig is lenne elegendõ idõ átgondolni az elõnyöket és hátrányokat.

ÉPÍTÕIPARI TEVÉKENYSÉG  KÖNYVELÉSE

Az „építõipar” megnevezés egy rendkívül összetett, és számos tevékenységet magába foglaló meghatározás. Ennek megfelelõen könyvelésük, nyilvántartásuk is számos egyedi igényt kell, hogy kielégítsen. Ez a feladat kihívás a könyvelõknek is, sokszor a kezdõ vállalkozások részére nekik kell tanácsot adni, hogyan tudják már rövidtávon nyereségesen folytatni tevékenységüket.

AZ UTAZÁSSZERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG ÁFA SZABÁLYAI

Az Áfa törvény egyik nehezen érthetõ, és technikailag nehezen kivitelezhetõ adózási módja az utazásszervezési tevékenység adóalapjának, és adóösszegének meghatározása. A szabályozás sosem volt teljesen egyértelmû, rengeteg apróbb és jelentõsebb értelmezési probléma merült fel az elmúlt évtizedekben (teljesítés helye, ideje, stb.). 2008-tól jelentõsen módosult a szabályozás, ami ismételten új problémákat vetett fel. 2009-re tovább növekedett a jogalkalmazók bizonytalansága az újonnan bevezetett pozíciószámos elszámolás, és az egyes fogalmak átértelmezése miatt. A különös adózási mód alkalmazási területe beszûkült, mivel ugyanazon tevékenység adózása eltér egymástól annak függvényében, hogy ki felé teljesít az utazásszervezõ. Megpróbálkozom e cikk keretein belül egy átfogó képet nyújtani a szabályozási körrõl, fenntartva a tévedés, pontosabban annak a jogát, hogy az értelmezésemtõl eltérõ adóhatósági iránymutatás jelenhet meg a jövõben.

AZ ÁRENGEDMÉNYRÕL

Írásunkban az árengedménnyel kapcsolatos adószabályokat értelmezzük, elsõsorban az Áfa tv.  71. § (1) és (2) bekezdéseit érintõen.  Felhívjuk a figyelmet, hogy az írásban közölt vélemény  a szerzõ jogértelmezése, és nem áll     teljes összhangban a "hivatalos" adóhatósági állásponttal – az érvelése azonban figyelemre méltó.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÁFA ARÁNYOSÍTÁSA MIATTI ADÓVISSZATÉRÍTÉS

Felhívom a Tisztelt Olvasó figyelmét, hogy a következõ gondolatok kizárólag a szerzõ személyes álláspontját tükrözik! Ezt azért volt szükséges elõrebocsátanom, mivel több adózónak adtam olyan véleményt már a tavalyi év során is, amelyben a 2004-2005. évi támogatásokkal kapcsolatos adólevonási tiltási szabályok EU jogellenes voltát állítottam - amely visszatérítési igényeket az adóhatóság akkor megalapozatlannak minõsítette. Aztán az élet engem igazolt – vagy mondhatnám azt is, hogy megkönnyebbülten tapasztaltam, hogy az PM-APEH együttes irányelv ezen visszatérítési igényeket utólagosan törvényesnek tekinti az EU Bíróság döntésének tükrében. Másik ok, amiért figyelmeztetnem kell az Olvasót, hogy a módosult Art. szövegét (124/D §) máshogyan is lehet értelmezni eljárási szempontból, mint az eddig megjelent adóhatósági tájékoztatók. Mivel e cikk szakembereknek készült, ezért mindenki saját tudása, tapasztalata és értékítélete alapján kell, hogy eljárjon, amit ezen írás, a hatósági tájékoztatók, és a törvény szövege alapján alakíthat ki. Jelen cikk nem egy szakmai megoldás, hanem egy alapvetõ probléma felvetés.

A SZOKÁSOS PIACI ÁR MEGHATÁROZÁSÁRA ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK

A szokásos piaci ár meghatározásának módszerei az OECD transzferár irányelvei alapján társasági- és osztalékadóról szóló törvényben (továbbiakban Tao.) kerültek bemutatásra. A nemzetközi szervezet ajánlásával összhangban e módszerek két csoportra bonthatók. A hagyományos módszerek közé sorolandó az összehasonlító árak módszere, a viszonteladási árak módszere és a költség és jövedelem módszer, míg az egyéb módszerek közé sorolja az OECD az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszereket és a nyereségmegosztásos módszereket. Az alábbiakban az egyes módszerek használatára vonatkozó törvényi elõírások és OECD ajánlások kerülnek bemutatásra. Írásunkban az Önadózó 2009/5. számában megkezdett sorozatunkat folytatjuk.

AZ ELEKTRONIKUS VÁMELJÁRÁS SZABÁLYAI II.

Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozása mintegy öt éves múltra tekint vissza. A (nemcsak) laikus szemlélõ számára a vámjogszabályok alkalmazása nem egyszerû feladat, ugyanis az a vámeljárások lefolytatását tekintve négy különbözõ szintû jogszabály alkalmazásából áll. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (Vámkódex), valamint a végrehajtására vonatkozó 2454/93/EGK bizottsági rendelet (Vhr.), a végrehajtásukra vonatkozó 2003. évi CXXVI. törvénnyel (Vtv.) és 15/2004. (IV.15.) PM rendelettel (PMr.) egyetemben a négyszintû szabályozás egy olyan komplex szabályrendszert alkot, amely használhatóságát jelentõsen lerontja a keresztbehivatkozások nagy száma, valamint a háromszoros, sõt négyszeres hivatkozások jelentõs számban történõ elõfordulása. Írásunkban az Önadózó 2009/6. számában megkezdett témát folytatjuk.

A KI NEM SZABOTT VÁM UTÓLAGOS KÖNYVELÉSBE VÉTELÉNEK TILALMA

Általános elvárás, hogy a vámeljárások lefolytatása zökkenõmentes legyen, vagyis a benyújtott vámárunyilatkozatok ellenõrzése nélkül, vagy ellenõrzésével, de tényleges áruvizsgálat megtartása nélkül kerüljenek az importált áruk vámjogi értelemben szabad forgalomba. Természetesen dönthet úgy a vámhatóság, hogy a beérkezett szállítmányt részben, vagy egészben megvizsgálja, de dönthet úgy is, hogy nem tart áruvizsgálatot. A Közösségi Vámkódexben a különbözõ áruvizsgálati szintek nincsenek definiálva, azonban hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásáig hatályos vámjogról, vámeljárásról és vámigazgatásról szóló 1995. évi C. tv terminológiáját alkalmazva – különös tekintettel arra, hogy a vámigazgatás és az ügyfelei jelenleg is ezt használják – az említettek tükrében megkülönböztethetjük az adminisztratív, a szúrópróbaszerû és a tételes áruvizsgálatot. Azért, hogy a vámhatóság a harmadik országos forgalmat hatékonyan ellenõrizhesse az általános elvárás az, hogy a hatósági ellenõrzések, valamint az utólagos ellenõrzések keretében vizsgálja meg az adott gazdasági társaság árufogalmát, amely következtében elõfordulhat, jellemzõen elõ is fordul, hogy utólag vámot, valamint nem közösségi adókat, vagy díjat szab ki. A kérdés az, hogy vajon jogszerûen teszi-e meg?

ADÓELLENÕRZÉSI TANÁCSADÓ 2.

Sorozatunk célja, hogy az adügyben személyesen eljáró adózóknak, és képviselõiknek bemutassuk az ellenõrzés legfontosabb általános szabályait, az adózókat megilletõ jogokat, és az õket terhelõ kötelezettségeket, az adóhatóságra vonatkozó szabályokat, az eljárás menetét, kritikus pontjait. Sorozatunk az Önadózó 2009/6. számában megjelent írás folytatása.

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ELLENÕRZÉSEK TAPASZTALATAI

A vámhatóság interneten közzétett ellenõrzési tapasztalatai alapján a környezetvédelmi termékdíjat nem fizetõk legnagyobb része arra hivatkozott, nem tudta, hogy neki is kell fizetni. A kötelezettek jelentõs része nem ismerte a termékdíj köteles termékek körét, nem tudták, milyen kötelezettségeik vannak, nem voltak tisztában a lehetséges jogkövetkezményekkel. Félreértelmezték a bejelentkezés menetét és a GLN vagy VPID szám megszerzésével letudták azt. A 2009-ben módosult, ún. „50 négyzetméteres” szabállyal érintettek közül szinte senki nem tudta, mi a különbség a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás hatálya alá tartozó termékek között, ezért a mentességet mindkét termékkörre nézve érvényesnek értelmezték. Adódik a következtetés, hogy a gazdálkodóknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a termékdíjjal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik megismerésére – a vámhatóságnak pedig a megismertetésére.  Írásunkkal e célt szeretnénk szolgálni.

ADÓZÁS, CÉGALAPÍTÁS, MUNKAVÁLLALÁS 
NÉMETORSZÁGBAN

Bemutatjuk Németország adórendszerét, a munkavállalási, cégalapítási szabályokat.

A NÉMETORSZÁGGAL ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGGAL KÖTÖTT, A KETTÕS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRÕL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK ALKALMAZÁSA II.

Az Önadózó 2009/6. számában megkezdtük és most befejezzük a Németországgal és az Egyesült Királysággal kötött, a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló Egyezmények bemutatását.

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE – ÖSSZEFOGLALÓ

Az elmúlt fél év során konszolidációs sorozatunkban megismerkedtünk az összevont beszámoló készítés alapelveivel és elmélyedtünk a rejtelmekben. Utolsó, összefoglaló értekezésünkben a legfontosabb tudnivalókat összegezzük – 10 GYIK, vagyis a Gyakran Ismételt Kérdések formátumban, példákkal, a könnyebb áttekinthetõség kedvéért.

KÖNYVELÕIRODÁK MAGYARORSZÁGON

Ungvári Sándor 56 éves ügyvezetõ, tulajdonos a MIKRO-MAG Kft-ben. A könyvelõirodában dolgozik. Gépésztechnikusként kezdte egyetlen megelõzõ munkahelyén a Gyulai Vasipari Kisszövetkezetnél. Azért ment arra a pályára, mert szüleit látva, nem akart az õ sorsukra jutni, hazahozva a mindennapi problémákat, ugyanis mindketten fõkönyvelõk voltak aktív korukban. Azonban nem kerülhette el a sorsát, az 1982-ben létrehozott saját Vgmk könyvvezetése indította el a pályán. Az elõzõ cégénél kapott árképzõi képesítést átváltotta, mérlegképesre. Jelenleg a mai napig is a többen tulajdonolt Kft-jükben 1990 óta ügyvezetõ és tulajdonos.

TIPPEK KÖNYVELÕKNEK MUNKÁJUK HATÉKONYABBÁ TÉTELÉHEZ

Bizonyára Ön is emlékszik arra a játékra, amit gyerekkoromban én is olyan sokat gyakoroltam a szomszéd kislánnyal. Õ mond egy fogalmat, én pedig kapásból rávágom azokat a dolgokat, amik eszembe jutnak. Ha most játszanánk ilyet és meg kellene határoznom, hogy mi jut eszembe elsõként a könyvelõkrõl, kapásból 3 dolgot mondanék: sok számolás, feszített munkatempó, és kevés marketing.

UNIÓS PROJEKTEK PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSA III.

Az uniós projektek pénzügyi elszámolása még mindig nem egyszerû feladat. A számtalan tájékoztatás és útmutató ellenére ma is gyakori az alapvetõ fontosságú tények figyelmen kívül hagyása. Ez egyrészt abból is adódik, hogy a szabályok folyamatosan változnak, bár az utóbbi idõben több egyszerûsítés is megvalósult, a megszerzett tudást, tapasztalatot folyamatosan bõvíteni kell. Ez vonatkozik a számítástechnikai ismeretekre is (pl. Ms Excel, internet használat). A következõkben a támogatási igény elkészítésének során tapasztalt tipikus esetekrõl, leggyakrabban elõforduló hibákról olvashatunk, hogy ebbõl is tanulva megelõzzük az ilyen tévedések elõfordulását.

A CÉGELJÁRÁS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A 2006. évi V. törvényt érintõ legfontosabb, 2008. december 27.-tõl, illetve 2010. január 1-tõl hatályos változások. Generális szabályok a teljes körû elektronikus,elsõfokú cégeljárásra – A  TEÁOR-nómenklatúrát érintõ változások - A számviteli beszámolók új letétbe helyezési és közzétételi szabályai-a cégbíróság új törvényességi felügyeleti hatásköre - Quasi perfüggõség a cégeljárásban - Egyéb, jelentõsebb változások  - A 2010. január 1-tõl módosuló szabályok

FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK ÉS KÖZTERHEIK  ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 2009 JÚLIUS 1-TÕL

***

EGYSZERES KÖNYVVITEL A GYAKORLATBAN

Útmutató és példatár egyéni vállalkozók,  mezõgazdasági õstermelõk, társadalmi szervezetek könyvvezetési kötelezettségének teljesítéséhez

Aki még nem ismeri – e könyvbõl megtanulhatja, aki már ismeri, e könyv alapján könnyen, gond nélkül és hibátlanul végezheti az egyéni vállalkozók, õstermelõk és társadalmi szervezetek könyvelését.  A könyv a gyakorlati életbõl vett példákkal, magyarázatokkal bemutatja az egyszeres könyvvitel teljes folyamatát, a jobb megértés érdekében mintakönyvelést is ad valamennyi lehetséges gazdasági esemény pénztárkönyvi és naplófõkönyvi könyvelésére.

A könyv teljesen az alapoknál kezdi a könyvviteli feladatok bemutatását, így külön fejezetben foglalkozik a hagyományos, kézzel vezetett könyvelés technikájával is. A számítógéppel végzett könyvvitel is önálló fejezet a könyvben, amelyet jobban meg lehet érteni, ha ismert elõttünk a kézi megoldás is.  Összefoglalóan bemutatjuk a társadalmi szervezetek egyszerûsített mérleg és eredmény-levezetés megállapításának szabályait, továbbá az egyéni vállalkozókon túl speciálisan a  mezõgazdasági õstermelõk jogállását, adózási, járulékfizetési és könyvvezetési lehetõségeit.

Ajánljuk e könyvet magánkönyvelõknek, könyvelõirodáknak – de a feladat iránt érdeklõdõ vállalkozóknak, õstermelõknek, társadalmi szervezeteknek egyaránt.

A szerzõ, Regõs Gábor az Önadózó újság egyik alapítója, a Könyvelõirodák Országos Szövetségének elnöke, 1979 óta foglalkozik könyvviteli programszervezéssel. A mai napig gyakorló könyvelõ és adótanácsadó.

A könyv PÉLDATÁRAT tartalmaz az egyes gazdasági események pénztárkönyvi és naplófõkönyvi könyveléséhez.

A könyv FÜGGELÉKÉBEN szerepel a kézzel vezetett pénztárkönyv és naplófõkönyv mintája.

A könyvhöz jár egy bemutató (demo) CD LEMEZ, amely az egyszeres könyvvitel számítógépes programját tartalmazza.

Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. 2009
Terjedelem: 329 oldal
Ára: 9.900,-Ft + postaköltség (Önadózó elõfizetõknek 20% kedvezménnyel: 7.920,-Ft!)

Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra