Szálláshely szolgáltatás adózása

SZJA 2012-08-14

Nyomtatás

Forrás: www.nav.gov.hu | Szerző: NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

Címkék: tételes átalányadó, fizetővendéglátás, szálláshely szolgáltatás

A 2012. évi adózási szabályokról nyújtunk tájékoztatást a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végzők részére, különös tekintettel a személyi jövedelemadóra, az egészségügyi hozzájárulásra, valamint az általános forgalmi adóra.

1. Abejelentkezés szabályai:

A szálláshely-szolgáltatói tevékenység - ideértve a fizetővendéglátókat, falusi szálláshely szolgáltatókat is - olyan adóköteles tevékenység, mely csak adószám birtokában, egyéni vagy társas vállalkozóként vagy ún. adószámos magánszemélyként végezhető (az általános értelemben vett ingatlan bérbeadás 2010. augusztus 16. óta bizonyos esetekben adószám nélkül is folytatható, amely azonban nem vonatkozik a szálláshely-szolgáltatói tevékenységet végzőkre). Egyéni vállalkozóként végzett tevékenység esetében az adószám az okmányirodánál, az ún. magánszemélyes adószám pedig az adóhivatalnál kérhető.

A magánszemély az adóalanyként történő bejelentkezési - adószám kiváltási - kötelezettségét a ’T101 jelű nyomtatványon teljesíti. A választott tevékenységi körök bejelentése az Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke(ÖVTJ kód) szerint történik. A szóban forgó tevékenységre az alábbi tevékenység kódok alkalmazhatók:
-552006 - (máshová nem sorolt) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás;
(Ide tartoznak a korábban hatályos Szakmakód jegyzék szerinti SZJ 552002 - Fizető-vendéglátás, illetve az SZJ552005 - Falusi szállásadás.)
-559001 - Egyéb szálláshely-szolgáltatás;
(A korábban hatályos Szakmakód jegyzék szerint SZJ 559001 Egyéb kereskedelmi szállás-hely szolgáltatás.)

Tekintettel arra, hogy a magán-szállásadási tevékenység a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 293/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján engedélyköteles tevékenység, az adóhatósági bejelentkezéskor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a bejelentés az engedélyben feltüntetett tevékenységnek megfelelő ÖVTJ kód szerint történjék.

A tevékenység bejelentésével egyidejűleg az általános forgalmi adózásra vonatkozó nyilatkozatot is meg kell tenni (erről részletesebben az 5. pontban adunk tájékoztatást).

2. Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint a szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem összevonás alá eső - önálló tevékenységből származó - jövedelemként adóköteles. Emellett a törvény lehetővé teszi az elkülönülten adózó jövedelemként történő adózást, amelyet atételes átalányadózás választásának lehetősége biztosít.

A 2012. évben hatályos szabályok szerint az adó mértéke egységesen 16 százalék.

2.1. Az önálló tevékenység szabályainak alkalmazása

2.1.1. A tételes költségelszámolás

Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jövedelem a bevételből a költségek levonásával határozható meg.

A jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada [Szja tv. 4.§ (1)].

Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték [Szja tv. 4.§ (2)].

Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül [Szja tv. 4.§ (3)].

Az összevont adóalap megállapításához - a jövedelem megállapításánál - elszámolható bevételek és költségek körének meghatározásáról az Szja tv. 2. és 3. számú melléklete rendelkezik. (A gépjárművek költségelszámolása tekintetében az 500 km átalányköltség elszámolása csak a mezőgazdasági őstermelőt és az egyéni vállalkozót illeti meg!)
2.1.2. Az értékcsökkenés elszámolása:

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel, illetve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétel esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapítása során levonható [Szja tv. 17.§ (3) bekezdésének ab) pontja]:
- a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége, (ideértve a felújítási költség értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha a tárgyi eszköz beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása),
- a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított épület időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírása, felújítási költsége (ideértve a felújítási költség időarányos, illetve terület-arányos értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának, illetve a hasznosított ingatlan-rész felújítási költsége értékcsökkenési leírás szerinti elszámolásának választását akkor is, ha az épület beruházási költsége alapján egyébként nem történik értékcsökkenési leírás elszámolása).

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:
- Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az Szja tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint tárgyi eszköz-nyilvántartást kell vezetni.
- A földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után nem számolható el értékcsökkenési leírás.
- Az épület, építmény leírási alapját az Szja. törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.
- A leírási kulcsot az ingatlan jellegétől függően az Szja tv. 11. számú mellékletében megadott besorolás szerint kell figyelembe venni.
- Építmény, épület bérbeadása, illetve egyéb szálláshely-szolgáltatás esetén, ha az nem egész évre vonatkozik és/vagy csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például, ha a szállás célú hasznosítás esetenként egy-egy szobára, épületrészre vonatkozik) a leírási kulccsal meghatározott összegből
--a bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
--a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
--ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt
lehet érvényesíteni.
- A bérbeadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás időtartamát a tárgyi eszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély az ingatlant jövedelemszerző tevékenységéhez használta és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (például egyéni vállalkozóként átalányban megállapított jövedelem) szerint, vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt (pl. támogatást) kapott [Szja tv. 11. számú melléklet II. 6 pont].

Az Szja tv. 17.§ (3) bekezdésének ab) alpontjának rendelkezésében említett magánszemély - ingatlant bérbeadó vagy egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységet végző személy - tevékenységének megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzésének időszakában felhasználható anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja. Szintén megkezdheti az értékcsökkenési elszámolást a legfeljebb három évvel korábban beszerzetttárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében is, az Szja tv. 11. számú mellékletében foglaltak alapján.

Azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozóként végeznek egyéb szálláshely szolgáltatást, épület és épületrész esetében - korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig - akkor is elszámolhatják az értékcsökkenést, ha a hasznosított épületet, épületrészt három évnél régebben szerezték meg, vagy a használatbavételi engedélyt szerezték meg három évnél régebben [Szja tv. 18.§ (1)].

2.1.3. A 10 százalékos költséghányad alkalmazása

A másik - költségelszámolásra vonatkozó - választási lehetőség, hogy az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához költségként elszámolható az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka [Szja tv. 17.§ (3) bekezdés b) pont].

2.1.4. Az adó, adóelőleg megállapítása, megfizetése

Az önálló tevékenység adóelőleg-alapja a bevételnek a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott része, ennek hiányában a bevétel 90%-a.
Kifizetőnek nyújtott szálláshely-szolgáltatás esetén a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető köteles adóelőleget vonni. A kifizető az adóelőleg megállapítása során 2012. január 1-jétől a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költséget nem vehet figyelembe.
(Nem kell az adóelőleget a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, amennyiben az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.)

Ha a szolgáltatás igénybe vevője magánszemély, vagy ha a kifizető a szolgáltatás díjából nem vonta le az adóelőleget, akkor a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. Ha az adóelőleg megállapítására a magánszemély köteles, ennek során a nyilvántartása szerint vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával veszi figyelembe költségeit.

Az adott negyedévre fizetendő adóelőleget a következők szerint kell kiszámítani: az adóév elejétől az adott negyedév végéig az önálló tevékenység bevétele után megállapított adóelőleg alapokat összesíteni kell. Az összesített adóelőleg alap után meg kell határozni az adót, amelyet csökkenteni kell az adóévben korábban már megállapított adóelőleg összegével. Az előzőek szerint megállapított adóelőleget nem kell a magánszemélynek megfizetnie mindaddig, amíg a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Az önálló tevékenységet végzők az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehetik az őket megillető adó-, és adóalap-csökkentő kedvezményt.

Abban az esetben, ha az éves összevonás alá eső jövedelem 2012. adóévben meghaladja a 2.424.000 forintot, a jövedelem 2.424.000 forintot meghaladó részét növelni kell a 27%-os mértékű adóalap-kiegészítés összegével.

Az adóalap-kiegészítést az adóelőleg-számításnál is alkalmazni kell, ha az éves összevonás alá eső jövedelem várhatóan meghaladja a 2.424.000 forintot. Erre vonatkozóan a magánszemély írásban nyilatkozik a kifizetőnek, illetve - ha nem kifizetőnek nyújt szolgáltatást - ennek figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

Amennyiben a magánszemély a magán-szállásadási tevékenysége mellett más önálló tevékenységet is végez - pl. a szállóvendégei részére saját készítésű kézműves termékeket értékesít - a jövedelmet önálló tevékenységenként külön-külön kell megállapítani [Szja tv. 17.§ (3)].

Az adószámos magánszemély veszteséget nem határolhat el.

A Bevallás a személyi jövedelemadó, a járulék, a különadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről című (’53-as) bevallás benyújtásának határideje május 20-a, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében február 25-e (amennyiben a határidő munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanap).

2.2. Tételes átalányadózás választása

Az Szja tv. 57/A.§-a szerint fizetővendéglátóként tételes átalányadózást választhat, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - lakásban vagy üdülőben folytatja. (A nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű meghatározás értelmezése e tekintetben, hogy az e tevékenység végzésére rendszeresített ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy üdülő megnevezéssel szerepel.)

A 2011. évtől a tételes átalányadózást választó fizetővendéglátók nem csak magánszemélyek részére számlázhatnak, hanem lehetőségük van munkáltatók, kifizetők részére történő számlakiállításra is.

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.

A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig - ideértve az utolsó negyedévet is - kell megfizetni. A tételes átalányadót a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni kifizető részére nyújtott szolgáltatás esetében is.

A lehetőség választása adóévre szól, melyet nem kell adóévenként megerősíteni. A tételes átalányadó választására első ízben az adóalanyként történő bejelentkezés alkalmával a ’T101-es nyomtatványon van lehetőség. A tevékenységüket már végző adózók, akik korábban nem választották a tételes átalányadózást, az ’53-as személyi jövedelemadó bevallásukban nyilatkozhatnak, hogy a folyó adóévre ezen adózási módot választják. (Abban az esetben, ha egyébként nem keletkezett bevallási kötelezettsége a magánszemélynek, de szeretné a tételes átalányadózást választani, a bevallást be kell nyújtani a nyilatkozattétel miatt.) Ugyancsak az ’53-as bevalláson tehető nyilatkozat arról, hogy a következő adóévre vonatkozóan a szállásadó nem kívánja a tételes átalányadózást alkalmazni.

Amennyiben a tételes átalányadózást év elején jogszerűen választotta a magánszemély, de év közben valamely feltétel nem teljesül, a változás bekövetkezése negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ekkor az átalányadó tételnek a megelőző időszakra (negyedévre) arányos részét kell csak megfizetni.
A tételes átalányadózás lehetőségének évközbeni megszűnését a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a ’T101 jelű adatlapon.

A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül kötelező a tételes átalányadó megfizetése. Az éves adótételt akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a tevékenységet az adott év folyamán megszüntette.

Akármelyik adózási módot is választja a magánszemély, az adókötelezettségek megállapításának alapjául szolgáló nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azok az adó alapjának és adó összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmasak legyenek [az adózás rendjéről 2003. évi XCII. törvény 44.§ (1)]

3. Egészségügyi hozzájárulás:

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVII törvény (Eho tv.) 3.§ (1) bekezdése alapján a társadalombiztosítási rendelkezések alapján belföldinek minősülő szálláshely-szolgáltató esetében (a tételes átalányadót választók kivételével) az adóelőleg-számításnál figyelembe vett (szuperbruttósítás előtti) jövedelmet - az első forinttól - 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

Amennyiben a szálláshely szolgáltatás igénybe vevője adóelőleg levonásra köteles kifizetőnek minősül, az eho-t a kifizető köteles megfizetni. Ha a szolgáltatást magánszemély veszi igénybe, az eho a szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyt terheli. Ez utóbbi esetben az eho-t a személyi jövedelemadóhoz hasonló módon előlegként kell megfizetni, és az éves ’53-as Szja bevallásban kell bevallani.

Az Eho tv. 4.§ (4) bekezdése alapján a fizetővendéglátóként tételes átalányadózást választó magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka.

4. Egészségügyi szolgáltatási járulék:

Az a belföldinek minősülő természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 39.§ (2) bekezdésében meghatározottak alapján egyéb jogcímen sem jogosult, egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2012. évben 6.390,- forint (213 Ft/nap), a fizetési kötelezettség bejelentésére a ’T1011-es nyomtatvány szolgál.

5. Általános forgalmi adó:

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást végző személy ezen gazdasági tevékenység kifejtése következtében az általános forgalmi adó alanyává válik. Ez azt jelenti, hogy az adókötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szabályai szerint kell teljesítenie. Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó adóhatósági bejelentkezéskor az adóalanynak döntenie kell az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatban is (általános szabályok szerint adózik vagy pedig alanyi adómentességet választ).

Az Áfa tv. alkalmazásában a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás behatárolása független a Központi Statisztikai Hivatal nómenklatúráitól. A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez. Ennek alapján a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan nem lakhatási célú, hanem alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amelynek során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, függetlenül annak időtartamától és a személyi jövedelemadó tekintetében alkalmazott adózási módtól. Ide tartozik különösen:
-         a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás;
-         üdülők szálláshely szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói vagy más személyek veszik igénybe);
-         a kollégiumok, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa tv. 85.§ (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül adómentes tevékenységnek; valamint
-         a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása.

Az Áfa tv. 86.§ (1) bekezdés l) pontja szerint mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. A 86.§ (2) bekezdés a) pontja értelmében azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására szolgáló bérbeadásra (tehát ez utóbbi áfa-köteles). Következésképpen a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adóköteles tevékenység, az alkalmazandó adómérték 18% [Áfa tv. 3/A. számú mellékletének II. része].

Az adóalany az adóköteles tevékenységére jogosult alanyi adómentességet választani akkor, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt, mely 5 millió forint [Áfa tv. 118.§ (1)].

A tevékenységét év közben megkezdő adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg történő bejelentkezésekor is választhatja az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő azon feltétel teljesülésének valószínűsítése, hogy a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Azonban, ha a tevékenységét év közben kezdő adóalany bejelentkezéskor nem élt a választás jogával, akkor alanyi adómentességet legkorábban a bejelentkezést követő adóévre választhat. A következő adóévre vonatkozó választás bejelentését legkésőbb december 31-ig meg kell tenni.
Az Áfa tv. a 193.§-ban felsorolja azokat az eseteket, amikor az alanyi adómentességet választó adóalany nem járhat el alanyi mentes minőségében, azaz ezen ügyletekkel kapcsolatban az adóalanyt adóbevallási és adófizetési kötelezettség terheli. Ezen esetkörbe tartozik többek között az, ha az adóalany a tevékenységét szolgáló, a tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő tárgyi eszközt vagy az Áfa tv. szerinti új ingatlant (első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, illetve nem telt el két év a jogerős használatba vételi engedély kiadása és az értékesítés között), beépítés alatt álló ingatlant, illetve építési telket értékesít [Áfa tv. 193.§ (1) bekezdés a)pontja]. (Tárgyi eszköznek az ingatlan, valamint az olyan ingó termék minősül, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását.) Ilyen esetben az alanyi adómentes adóalany is áfát köteles felszámítani az értékesített terméknek megfelelő adómértékkel, és erre tekintettel - az értékesítés hónapjáról - áfa-bevallást is készítenie kell.

6. Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató adóalany bizonylat-kiállítási kötelezettsége

6.1. Számlakiállítási kötelezettség:

A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző adóalany az Áfa tv-nek a számlázásra vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani az általa teljesített szolgáltatásról.

Mentesül az adóalany a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha az ellenérték áfával számított összege nem éri el a 900 ezer forintot és a szolgáltatást igénybe vevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét - a teljesítés napjáig - készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Ebben az esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli, melyet a 6.2. pont szerint kell teljesítenie.

6.2. Nyugtakiállítási kötelezettség:

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI.22.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 3.§ (1) bekezdése és az 1. számú melléklete értelmében 2010. április 1-jétől a 2009. október 15. napján hatályos TEAOR ’08 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató adóalanyok nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik.

Ezzel szemben a TEAOR ’08 55.9 egyéb szálláshely-szolgáltatás besorolás alá tartozó tevékenység végzése esetén - a PM rendelet előírása szerint - a pénztárgéphasználat nem kötelező, az adóalanyok nyomdai úton előállított nyugtával is teljesíthetik bizonylat-kiállítási kötelezettségüket. Az egyéb szálláshely szolgáltatási tevékenységnek az adóalanyok törzsadat-nyilvántartásában szerepelnie kell, azaz végzett tevékenységként az adóhatósághoz be kell jelenteni.

A PM rendelet 3.§ (2) bekezdése szerint az állami adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat a pénztárgép kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha
-          szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá aránytalanul nagy terhet róna,
-          gazdasági tevékenységének természete vagy tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.

Az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ha a szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemély a szolgáltatásáról valamennyi esetben számlát állít ki, mentesül a PM rendeletben előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól [Áfa tv. 166.§ (2)].

Amennyiben az adóalany úgy dönt, hogy pénztárgép használata helyett számlakibocsátásról gondoskodik, akkor a számla kiállítása során az Áfa tv. 169.§-ának a számla kötelező adattartalmára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A számla kötelező adattartalma többek között a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe. Abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybe vevője nem közli nevét és címét, az adóalany számlakiállítási kötelezettségét nem tudja szabályszerűen teljesíteni.

/Forrás: www.nav.gov.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága/

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/