Számla-liberalizáció

ART 2012-06-18

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az Európai Bíróság keveset idézett, csekély nyilvánosságot kapott döntése alaposan átformálja a magyarországi joggyakorlatot a számla kiállításával, valamint a levonható adó tárgyi feltételének megítélésével kapcsolatban. Sajnálatosan az említett C-368/09 ügy olyannyira kevés nyilvánosságot kapott -annak ellenére, hogy a jogvita az APEH és egy magyar cég között jött létre-, hogy az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában még nem jelentkezik az ítéletben megfogalmazott számlával, számlázással kapcsolatos alapelv. Az írás az Önadózó újság 2012 júniusi számában olvasható - keresse az In Medio vagy Relay hírlapüzletekben vagy fizesse elő.

Az Önadózó júniusi számának tartalma:

AKTUÁLIS ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK

Percenként és üzenetenként kétforintos távközlési adó júliustól * 219.200 forint volt a bruttó átlagkereset 2012. január-márciusban * Munkahelyi képzések támogatására lehet pályázni
* VM: 100 millió forint a gazdák de minimis támogatására 2012-ben * Az MFB három új, vállalakozókat segítő hitelprogramot indít

FORDÍTOTT ADÓZÁS A GABONAPIACON

A május közepén elfogadott törvényjavaslat szerint 2012. július 1-től a fordított adózást kell alkalmazni a következő termékek belföldi forgalmazása esetében: kukorica, búza, rozs, zab, triticale, napraforgó mag, repce, szójabab. A törvény növeli az adóhatóság ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát is azzal, hogy új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet azoknak az adóalanyoknak kell teljesíteni, akik a fordított adózás hatálya alá eső terméket értékesítenek vagy szereznek be. Írásunkban példán keresztül is bemutatjuk a törvény gyakorlati alkalmazását, és felhívjuk a figyelmet az átmenet problémás kérdéseire is.

DIÁKOK NYÁRI MUNKÁJA - SZJA

A diákok többféle módon folytathatnak nyári munkát. Van, aki önként vállal munkát, de vannak kötelező szakmai gyakorlatok is. Mindenesetre fontos, hogy a diákok nyári munkájával összefüggésben megismerjük a személyi jövedelemadó kötelezettséggel összefüggő 2012. évi rendelkezéseket.

A DIÁKOK NYÁRI MUNKAVÉGZÉSE ÉS ENNEK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYAI

Vége a tanévnek, megkezdődik a diákmunka igazi szezonja, a nyári szünidősök megjelennek a munkaerőpiacon, mint munkát keresők, de önálló vállalkozásba is kezdhetnek (sok foglalkoztató ezt a formát részesíti előnyben). A pénzkereseti lehetőség tarka forgatagában segít eligazodni ez a cikk, ami azért érdemel figyelmet, mert a tanulók (hallgatók) munkavégzéséért járó díjazás társadalombiztosítási közterhei az általános szabályokhoz képest mutatnak némi eltérést. Foglalkozási, foglalkoztatási formánkként nézzük részletesen.

AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos szabályokról a 2010. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Efo tv.) rendelkezik. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt létesíteni alkalmi munkára, illetve mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára lehet. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakbnban: Szja tv.) rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül.

FOGLALKOZTATÁST ÖSZTÖNZŐ ADÓKEDVEZMÉNYEK III.

Bérkompencáció a gyakorlatban - Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások kedvezménye. Sorozatunk jelen – befejező – részében a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó - „az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló 2012. évi XXI. törvénnyel módosított - adókedvezményt és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt ismertetjük.

A „SZOCHO” KEDVEZMÉNY ALAPJÁBA BELESZÁMÍT-E A BETEGSZABADSÁG DÍJA?

Újra egy téma, amit két könyvvizsgáló háromféleképpen értelmez. ”A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ” (szocho kedvezmény) körül alakult ki mizéria. Az április elején megjelent törvénymódosításnak megfelelően ezentúl a tört hónapra is számolhatunk szocho kedvezményt. A módosítás előtt is voltak értelmezési problémák, de most újak is keletkeztek. Ez minden vállalkozót érint, aki végrehajtotta az elvárt béremelést és most szeretné törvényesen igénybe venni a megérdemelt adókedvezményt, de jogszabály értelmezése körül kialakult vitában nem tud eligazodni.

SZÁMLA-LIBERALIZÁCIÓ

Az Európai Bíróság keveset idézett, csekély nyilvánosságot kapott döntése alaposan átformálja a magyarországi joggyakorlatot a számla kiállításával, valamint a levonható adó tárgyi feltételének megítélésével kapcsolatban. Sajnálatosan az említett C-368/09 ügy olyannyira kevés nyilvánosságot kapott -annak ellenére, hogy a jogvita az APEH és egy magyar cég között jött létre-, hogy az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában még nem jelentkezik az ítéletben megfogalmazott számlával, számlázással kapcsolatos alapelv.

SPORT ÉS ADÓZÁS: SPORTTEVÉKENYSÉGEK ÉS JÖVEDELMEK ADÓZÁSA

Az Olimpia évében aktuális végiggondolni, hogy milyen adókötelezettség merül fel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) rendelkezési alapján azon juttatásokkal kapcsolatban, amelyek valamely sporttevékenységhez kötődnek. Írásunk célja, hogy mind a pénzbeli, mind a tárgyiasult formában, mind a hivatásos, mind az amatőr és az egykori klasszis sportolók részére adott juttatásokat és a hozzájuk kapcsolódó adókötelezettséget bemutassa.

VÁLTOZÁS A LÁTVÁNY-CSAPATSPORT KEDVEZMÉNYEKBEN

Az Önadózó 2011. évi 9. számában adtunk hírt a 2011-től érvényesíthető új, a sport támogatásához kapcsolódó, a társasági adóból érvényesíthető kedvezményekről. Jelen cikk elsősorban, az időközben 2 alkalommal is módosult feltételekről ad számot, csak az érthetőség miatt feltétlenül szükséges mértékben utal a nem változott szabályokra.

AZ OSZTALÉKELŐLEG FIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI

Amikor már a tavalyi beszámolók elfogadásra kerültek, és az osztalékokat is kifizettük, ismét felmerülhet az igény arra, hogy a tulajdonosok üzletrészük fejében jövedelemhez jussanak. Ezt a tárgyévre vonatkozóan osztalékelőleg formájában tehetik meg.

AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJ SZABÁLYAIRÓL

A felügyeleti díjfizetési és bevallási kötelezettség alá tartozik minden olyan élelmiszer- és takarmányipari vállalkozás, illetve élelmiszerlánc-szereplő, amelynek tevékenységére kiterjed az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrző munkája. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat május 31-ig kellett bevallani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) portálján, a díjat két részletben, egyenlő összegben július 31-éig, illetve január 31-éig kell a NÉBIH számlájára megfizetni.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ 2012. I. NEGYEDÉVI BEVALLÁSÁNAK TAPASZTALATAI

Az új törvény életbelépésével az idei évre szóló bejelentési és első bevallási kötelezettséget is teljesíteni kellett az első negyedévre. A kötelezettek és a termékdíjköteles termékek körének változása miatt érdemes feleleveníteni a bevallás kapcsán felmerült problémákat annak érdekében, hogy az esetlegesen elmulasztott kötelezettséget pótolni lehessen.

A MEZŐGAZDASÁGBAN FELHASZNÁLT GÁZOLAJ UTÁNI JÖVEDÉKIADÓ-VISSZATÉRÍTÉS FELTÉTELEIRŐL ÉS SZABÁLYAIRÓL

Az Önadózó hasábjain önálló témaként még nem foglalkoztunk a mezőgazdaságban felhasznált gázolajat terhelő jövedéki adó visszaigénylési lehetőségről. A cikk aktualitását az adja, hogy április közepén jelent meg a vonatkozó kormány rendelet módosítása. A hatályba lépéshez képest szokatlanul (bár indokoltan – hiszen a jövő évben benyújtandó visszatérítési kérelmek feltételeit már az idei gazálkodás során figyelembe kell venni) korán, mintegy háromnegyed évvel.

A HAVI ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉSE

Az önellenőrzés, mint legalapvetőbb adózói jog, valamennyi bevalláshoz kapcsolódóan rendelkezésre áll. A havi adó- és járulékbevallás tekintetében ugyanakkor – komplexitása miatt – több kérdés felmerülhet ezzel összefüggésben, jelen cikkben e problémákat kívánom részletezni.

AZ ÜGYVEZETŐ TAGOK TB. JOGÁLLÁSA - 2012

A vezető tisztség ellátásának formája és a társadalombiztosítási jogállás közötti összefüggések a gazdasági társaságok esetében: írásunkban a Tbj. szerint társas vállalkozásnak minősülő gazdasági társaságokkal, illetve azok közül is elsődlegesen a közkereseti társasággal, a betéti társasággal és a korlátolt felelősségű társasággal, valamint az ezek ügyvezetését ellátó tagok Tbj. szerinti megítélésével foglalkozunk.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VAGY EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS?

A jogalkalmazók gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni annak eldöntése során, hogy a természetes személy részére jutatott jövedelemmel összefüggésben szociális hozzájárulási adót, vagy százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK KÖZGYÓGYELLÁTÁSA

A Magyar Közlöny 2012. évi 44. számában – 2012. április 13-án – jelent meg „a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról” szóló 2012. évi XXXIV. törvény. Az új törvénnyel a jogalkotó 2012. április 14-től kezdődő hatállyal módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek (a továbbiakban: Szoctv.) a közgyógyellátásra jogosultakra vonatkozó szabályait.

NYUGDÍJIGÉNYLÉS 2012 MÁJUSTÓL

Igényérvényesítési szabályok, bejelentő lapok, mellékletek. Rövid anyagunkban megkíséreljük dióhéjban bemutatni a társadalombiztosítási nyugellátások, valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások (ezért került anyagunk címe idézőjelbe) igénylésére vonatkozó legfontosabb általános tudnivalókat, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy az ellátások érvényesítéséhez szükséges igénylőlapok hol érhetőek el.

BEFEKTETÉSEK ELEMZÉSE: HOGYAN KEZELJÜK A KOCKÁZATOT?

Előző pár részünkben a vállalkozások (vagy akár magánszemélyek) életének egy fontos döntését elemztük: hogyan értékeljük a befektetéseket? Egy befektetési döntés előtt sok szempont megfontolandó: ilyenek például a technológiai fejlődés üteme, várható versenykörnyezet, rendelkezésre álló erőforrások, és természetesen a vezetőség szándéka és stratégiája. Most a kockázat jön.

1+1 %-OS ÜGYEK A BÍRÓSÁG ELŐTT: KI LEHET KEDVEZMÉNYEZETT?

Az itt közölt jogesetben a bíróságnak arról kellett döntenie arról, hogy az alapítvány kedvezményezettként jogosult-e a számára felajánlott 1 %-os összegekre, avagy nem. A vonatkozó törvény szigorú feltételeket határoz meg, melyeknek az alapítvány meg kell felelnie.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/