Számlázás 2008 évben

ART 2008-02-20

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A következõkben összefoglalom, bemutatom, és néhány gyakorlati példán keresztül ismertetem az új Áfa törvény szabályait a számla kiállításának szemszögébõl.

ÖNADÓZÓ - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Elõfizetési díj 2008-ra még 11.756,-Ft. Elõfizethetõ: info@onadozo.hu Önadózó, a nélkülözhetetlen munkatárs!
***

A számlán feltüntetendõ teljesítési idõpont

A számla egyik legfontosabb tartalmi eleme (ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani) a teljesítési idõpont. A teljesítési idõpontnak azért van jelentõsége, mert többnyire az dönti el, hogy az adott számla adótartalmát melyik adó-elszámolási idõszakban vesszük figyelembe. Mint láthatjuk a késõbbiekben, léteznek olyan gazdasági események, amelyeknél az adófizetési kötelezettség nem a teljesítés idõpontjában keletkezik.

Alapvetõen teljesítési idõpontként a következõ három idõpont jöhet számításba:
-a gazdasági esemény beteljesedése, tényállásszerû bekövetkezése,
-a termék vagy szolgáltatás ellenértékének esedékessége,
-a termék vagy szolgáltatás ellenértékébe beszámító elõleg átvétele

Némi zavart az okoz, hogy a fentieken kívül az adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontjaként bizonyos esetekben, a teljesítést követõ hó 15. napja, vagy a számla kézhezvétele is számításba jöhet, de hangsúlyozandó, hogy az nem teljesítési idõpont, így az nem szerepeltethetõ a számlán.

1) A gazdasági esemény tényállásszerû bekövetkezése

Fõ szabályként a törvény elõírja, hogy a teljesítési idõpont a gazdasági esemény tényállásszerû bekövetkezése. Mint látható, nem túl „sarkos”, sokkal inkább keretjellegû szabályról van szó. A szerzõdõ felek belátására, szerzõdési akaratára bízza a teljesítési idõpont meghatározását. Jelentõséggel bír ezért, hogy a nagy összegû szerzõdések esetén pontosan körül kell írni a gazdasági események teljesülésének tényállásszerû paramétereit, elkerülendõ a hatósági jogalkalmazókkal a jogvitákat. Természetesen „pulton keresztüli” forgalomnál, amikor a teljesítés és viszontteljesítés egyidejûleg történik, értelmezési nehézség nem adódik.
Minden olyan szerzõdéses kapcsolatnál, amelyre a következõ pontok nem tartalmaznak elõírást, e generális szabályt kell alkalmazni.

Így többek között az adott termékek részletvételére, zártvégû lízingjére irányuló szerzõdések esetén is. E szerzõdéses kapcsolatok esetén, bár a törvény már nem mondja ki tételesen, teljesítési idõpontként a termék birtokba vételét kell tekinteni.
Tulajdonjog fenntartással kötött ügyleteknél szintén a birtokba adás napja lesz a teljesítési idõpont.
....

A részteljesítések és az elõleg fogalmi elhatárolására fokozott figyelmet kell fordítani. A szabály eddig is létezett állásfoglalás szinten, és rengeteg jogvitát gerjesztett a részteljesítések ellenértékének és az elõleg fogalmának az értelmezése.

Tekintettel arra, hogy a törvény nem köti ki azt, hogy mikor kell a részteljesítésekrõl megállapodni, így az bármikor alkalmazható folyamatban lévõ szerzõdéses kapcsolatok esetén is. Vagyis a teherautós példánál maradva, ha a szerzõdésben az ellenérték egyösszegû megfizetése szerepel, attól még a késõbbiekben dönthetnek a felek úgy, hogy például 30 darab gépjármû leszállításakor elszámolnak az addigi teljesítésrõl, ezt kívánatos írásban rögzíteni a jogviták elkerülése miatt.

Oszthatatlan termék vagy szolgáltatás esetén a részteljesítés fogalmilag kizárt, például egy adott lakás, vagy szolgalmi jog átengedése esetén.

2) A termék vagy szolgáltatás ellenértékének az esedékessége

A törvény az ellenérték esedékességét, a fizetési határidõt tekinti teljesítési idõpontnak részletfizetési megállapodásnál és határozott idõszakonként történõ elszámolásnál.
Egy adott termék részletvételénél a törvény kizárja a szabály alkalmazhatóságát, ez esetben a már tárgyalt birtokba adás, illetve a tulajdonjog átadás idõpontja a teljesítési idõpont.

Több termék adásvételére irányuló szerzõdésnél a szabály alkalmazhatósága fennáll akkor, ha határozott idõszakonként számolnak el a leszállított termékekrõl. Például a már említett 100 db gépjármû esetén, ha a szerzõdésben azt kötik ki, hogy havonta elszámolnak a leszállított mennyiségrõl, akkor a fizetési határidõ lesz a teljesítés idõpontja. Ugyanilyen módon kell az üzletekbe, a gyártó vagy a nagykereskedõ által kiszállított termékek esetében meghatározni a teljesítési idõpontot, ha idõszakonként számolnak el.

Jellemzõen e teljesítési idõpontot kell alkalmazni az olyan szolgáltatások esetén, amelyeknél az ellenérték megfizetése nem egy aktussal történik, illetve az eddig folyamatosnak tekintett szolgáltatásoknál, és az átalánydíjas szerzõdéseknél. Pl.: bérbeadás, könyvelés, közüzemi szolgáltatások, átalánydíjas szerzõdések, munkaerõ kölcsönzés, takarítás, különbözõ jogok átengedésénél, stb.
Bár az építõiparra nem jellemzõ, de alkalmazható a szabály olyan építõipari szolgáltatásoknál is, ahol nem részteljesítésben állapodnak meg, hanem az elvégzett munka értékét idõszakonként állapítják meg. Pl.: nem abban állapodnak meg, hogy az alap elkészítése után annak ellenértékét megfizetik, hanem abban, hogy a havi teljesítményt, az anyag és a rezsi óradíj alapján kifizeti a megrendelõ a vállalkozónak.

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a határozott idõszaki elszámolás idõtartama az egy évet - 365 napot - meghaladja, úgy a 365 napról külön el kell számolni. A 12. hónap utolsó napja lesz a teljesítési idõpont.

3) Az ellenérték átvétele

Elõleg esetében a teljesítési idõpont az elõleg átvételének, illetve az elõleg jóváírásának az idõpontja az eladó bankszámláján.
Az elõleggel kapcsolatos teljesítési szabályok megegyeznek az elõzõ évek szabályaival.

Ha az eladó az adófizetésre kötelezett, akkor a számlán feltüntetett (elõzõekben taglalt) teljesítési idõpontokban adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha az ügylet tárgya adóköteles. Fordított adózás esetén, amikor a vevõ állapítja meg az adót, az adófizetési kötelezettség nem a számlán feltüntetett teljesítési idõpontban keletkezik!

Adófizetési kötelezettség fordított adózás esetén

Az adófizetési kötelezettség fordított adózás esetén nem a számlán feltüntetett teljesítési idõpontban keletkezik, de az eladónak a teljesítési idõpontot szerepeltetnie kell a számlán.
A fordított adózás témakörét (igaz dióhéjban) az elõzõ számunk taglalta, így az adótárgyi és személyi feltételeit nem ismételem meg.

Az adófizetési kötelezettség: - a számla kézhezvételekor
- az ellenérték megtérítésekor
- a teljesítést követõ hó 15-én keletkezik, illetve az említett események közül a legkorábbi bekövetkezésekor.

Ha a fordított adózást két magyar adóalany közötti ügylet esetén alkalmazzák, akkor döntõ többségben a számla kézhezvételekor keletkezik az adófizetési kötelezettség a vevõnél, tekintettel arra, hogy az eladónak a teljesítési idõponttól, vagy az elszámolt idõszak végétõl (gyûjtõ számla esetén) 15 napon belül kell kiállítani a számlát. Továbbá a számla kézhezvétele rendszerint korábbi idõpontra esik, mint a megfizetés dátuma. A teljesítést követõ hó 15-e csak akkor lehet az adófizetési kötelezettség idõpontja, ha az eladó nem a törvénynek megfelelõ idõben állítja ki a számlát, vagy az átvétel postai út miatt késedelmes.

A számla kiállításának elmulasztásáért járó szankciók jelentõsen megnövekedtek, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az eladó nem tett eleget ez irányú kötelezettségének, akár 1 millió forint bírságot is kiszabhat.

Külföldi relációban alkalmazott fordított adózás esetén (közösségi termékbeszerzés, vagy külfölditõl igénybevett Magyarországon teljesített szolgáltatás), a teljesítést követõ hó 15-e, mint teljesítési idõpont, a tapasztalatok szerint gyakran elõfordul, mert az eladó számlája nem érkezik meg idõben. Felhívom a figyelmüket, hogy „importszolgáltatás” igénybevételekor a számla kézhezvételéig történõ adófizetési kötelezettség halasztásának a lehetõsége megszûnt. Halasztani csak a teljesítést követõ hó 15-ig lehet.

Fontos megemlíteni fordított adózás esetén az elõleggel kapcsolatos adókötelezettséget. A törvény nem tér ki egyértelmûen a fordított adózás alá tartozó értékesítések ellenértékébe beszámító elõleg adózási szabályairól. Belátható azonban, hogy az újonnan bevezetett fordított adózás alá esõ értékesítési konstrukciók esetében, ha az elõlegre nem a fordított adózást alkalmazzuk, akkor a bevezetésük céljával ellentétes hatást érünk el, illetve az elõnyeirõl lemond a kormányzat. Így az elõleg esetén szintén a vevõnek kell megállapítani az adót. Mivel a törvényben nem szerepel a fordított adózás esetén az általánostól eltérõ adóalap és adó megállapítási technika (nem találtam), így az általános szabályt kell alkalmaznunk, miszerint az elõleg tartalmazza az adó összegét is.

A számla kiállításának idõpontja

A számla kiállításának az idõpontja azért bír fokozott jelentõséggel, mivel csak a kiállított számla birtokában tudja az eladó és/vagy a vevõ az adófizetési kötelezettségét, vagy levonási jogát a törvénynek megfelelõen gyakorolni.

Fõ szabály szerint a teljesítéskor kell a számlát kiállítani, amely mint már láthattuk a gazdasági esemény tényállásszerû bekövetkezése, az ellenérték megfizetésének határideje, vagy az elõleg átvétele lehet.

Az elmúlt években ezen idõpontokban kellett kiállítani a számlát, de ez sokszor ügyvitel-technológiai okokból nem volt lehetséges, ezért a törvény 15 nap türelmi idõt biztosít a számla kiállítására. (Megjegyzem a sok kapott telefon alapján, hogy az adóalanyok egy része még így sem lesz képes kiállítani a számlát törvényes idõben.)

A törvény bevezette a gyûjtõ számla fogalmát, amely már az eddig felmerült információk alapján látható, hogy jogértelmezési problémákat fog felvetni.
A probléma a határozott idõszaki elszámolás és a gyûjtõ számla szabályainak együttes alkalmazása esetén merül fel.
Kérdés az, hogy aki határozott idõszakonként számol el a vevõjével, annak gyûjtõ számlát kell-e kiállítania, vagy sem?

Ha határozott idõszakonként kerülnek elszámolásra a nyújtott szolgáltatások és értékesített termékek egy adott vevõ felé, és azokról az eladó adó-elszámolási idõszakával megegyezõ, vagy annál rövidebb idõszakra számolnak el, akkor gyûjtõ számlát lehet kiállítani. A gyûjtõ számlát az eladó adó-elszámolási idõszakának utolsó napjáig, illetve az azt követõ 15 napon belül kell kiállítani. A számlán az ügyleteket tételesen fel kell tüntetni, vagyis az egynemû értékesítéseket számlasoronként összevontan, de egymástól elkülönülten kell szerepeltetni. A gyûjtõ számla kiállításáról elõzetesen meg kell állapodni.
A gyûjtõ számla teljesítési idõpontja a fizetési határidõ lesz, hiszen végül is határozott idõtartamú elszámolásról van szó.

Kérdésként merül fel, hogy milyen számlát kell kiállítani, ha hosszabb idõszakról számolnak el, mint az eladó adó-elszámolási idõszaka? A törvényalkotó, amikor a határozott idõszaki elszámolásra irányuló teljesítési szabályokat megalkotta, vélhetõleg az átalánydíjas szerzõdésekre, bérbeadásra, a folyamatos teljesítésekre gondolt. Amikor a gyûjtõ számlával kapcsolatos szabályokat fogalmazta meg, akkor elsõsorban a gyártók és a nagykereskedõk kiszállításait tartotta szem elõtt.
Talán még az is kiolvasható mögöttes szándékként, hogy a határozott idejû elszámolásnál egynemû szolgáltatásra, termékre gondoltak, a gyûjtõ számlánál, pedig akár különbözõ termékekre és szolgáltatásokra. Ezzel az értelmezéssel az a gond, hogy akkor a gyûjtõ számla teljesítési idõpontjával adós marad a törvény.
A gazdálkodó, ha el akarja kerülni a jogértelmezési vitát a hatósággal, akkor arra törekszik (amely egyébként jól felfogott gazdasági érdeke is), hogy az elszámolások maximális idõtartama az adó-elszámolási idõszakon belüli legyen, vagy még szerencsésebb, ha havonta, vagy annál rövidebb idõközönként számolnak el egymással.
A folyamatos szolgáltatásnál, bérbeadásnál, jogátengedésnél a hosszabb elszámolási idõszak sem okozhat problémát.

A számla módosítása

A számla módosításának szabályai megváltoztak.
Számlát akkor lehet módosítani, ha az adó vagy az adóalap összege megváltozik, illetve ha az ügylet meghiúsul. A módosítás bizonylatolására bármilyen irat megfelel, ami a 170. §-ban foglalt tartalmi elõírásokat teljesíti.

Az ügylet meghiúsulása esetén stornó, érvénytelenítõ bizonylatot kell kiállítani.
Ha a módosítás, érvénytelenítés következtében az adó csökken, akkor a különbözetet az eladó a módosító, érvénytelenítõ számla átadásának napján veszi figyelembe. A vevõ abban az idõszakban veszi a különbözetet - fizetendõ adót növelõ tételként - figyelembe, amikor a módosítás oka bekövetkezik.

Ha a módosítás következtében az adó összege nõ, akkor az eladó önrevíziót nyújt be az eredeti teljesítési idõszakra. A vevõ akkor veszi figyelembe a különbözetet, amikor megkapja a módosító számlát.

Számlával kapcsolatos egyéb elõírások

1) Elõlegrõl az adóalany felé kötelezõ a számla kibocsátása, végfelhasználó felé nem kötelezõ, csak ha igényt tart rá.
2) Ha a számla nem tartalmaz adóösszeget, akkor annak okát fel kell tüntetni.
3) Számla kibocsátását meghatalmazás alapján más, még a vevõ is átvállalhatja, de a meghatalmazott egyetemlegesen felelõs a számla adótartalmának megfizetéséért, és az esetleges más jogkövetkezményekért.
4) Fordított adózás esetén a vevõ adószámát is szerepeltetni kell a számlán.
5) Nyugta helyett számla is kibocsátható, ekkor az eladó mentesül a gépi nyugta kibocsátási kötelezettség alól.
6) Ha az ellenérték és az adó összege külföldi fizetõeszközben van meghatározva a számlán, az adó összegét forintban is fel kell tüntetni (szerencsés az adóalapot is ilyen módon rögzíteni).
7) Ha az adóhatóság kéri, akkor az idegen nyelven kitöltött számlát le kell fordíttatni.
8) Ha az adott szolgáltatás vagy termék SZJ, vagy VTSZ számmal szerepel a törvényben, akkor a statisztikai besorolási számot is fel kell tüntetni.
9) Az idegenforgalomra és a viszonteladóra vonatkozó szabályok alkalmazása során, a számlán a különös adózási mód alkalmazását fel kell tüntetni.
    10) Egyszerûsített számlát a következõ esetekben lehet kiállítani:
                - elõlegnél, ha az ellenérték forintban kifejezett,
                - ha az ellenértéket a teljesítés idõpontjában azonnal megfizetik,
                - ha az ügylet teljesítési helye külföld.

A pénzügyminiszternek a 24/1995. számú PM rendeletet módosítania kell még 2007. év során, a számlázással kapcsolatos szabályok Áfa törvénybeli változása folytán.

Vira Sándor

/Az írás teljes terjedelemben az Önadózó 2008/1. számában olvasható/

***

KÖNYVELÕK KÉZIKÖNYVE
Ára: 9.900,- Ft + postaköltség. Szerzõk: az Önadózó újság szerzõi. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 576 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. www.kezikonyvek.hu M E G R E N D E L É S: info@onadozo.hu

***
JÁRULÉKFIZETÉSI ABC 2008 - Ára: 4900,-Ft. Szerzõk: Matlné Kisari Erika, Pintérné dr.Molnár Ilona, Széll Zoltánné. Jurányi Bedenekné. Terjedelem: 253 oldal. Kiadó: ADÓNET.HU Zrt. A megrendeléshez kérjük megadni a számlázási és szállítási címet. Megrendelés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra