1. Főoldal
  2. Hírek
  3. TAO
  4. Térítés nélküli átadás társasági adóban

Térítés nélküli átadás társasági adóban

TAO 2024-11-02

Nyomtatás
Forrás: Önadózó 2024/10 | Szerző: dr. Németh Nóra

Címkék: térítés nélküli eszközátadás

A térítés nélküli átadás, bizonyos szempontból gyűjtőkategóriának is tekinthető, ha ugyanis az adózó által más társasági adóalanynak nyújtott ingyenes juttatás nem sorolható be más támogatási kategóriába, akkor a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának szabályai alkalmazandók. 

    A Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontja értelmében az adóévben nem adomány céljából

    • visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz összege,
    • a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke,
    • a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
    • az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összege, valamint
    • e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó

    a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő megfelelő tartalmú nyilatkozataival. Ha a juttató nem rendelkezik a nyilatkozatokkal, akkor a juttatás értékét adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni az adóalap megállapítása során.

    A térítés nélküli átadás, bizonyos szempontból gyűjtőkategóriának is tekinthető, ha ugyanis az adózó által más társasági adóalanynak nyújtott ingyenes juttatás nem sorolható be más támogatási kategóriába, akkor a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának szabályai alkalmazandók. 

    A juttatásban részesülőnek – főszabály szerint – arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatás adóévében

    • a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és
    • az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá
    • az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet
    • a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

    Az eredmény, amelyben a juttatás bevételként elszámolásra került, a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét jelenti. A juttatásban részesülőnek két nyilatkozatot kell adnia: az elsőt a juttatáskor a várható adatokról, a másodikat pedig – a tényadatok birtokában – a társasági adóbevallás ismeretében. Amennyiben a bevallás elkészítését követően megküldött nyilatkozat nem igazolja az első nyilatkozatban foglaltakat, úgy a juttatónak meg kell növelnie adózás előtti eredményét.

    A nyilatkozatoknak tehát tartalmilag ki kell terjedniük arra is, hogy a juttatásban részesülő a kapott támogatást bevételként elszámolta, az e bevétel nélkül számított adózás előtti eredménye, adóalapja nem negatív, továbbá az ingyenes juttatás következtében elszámolt bevételre jutó társasági adót megfizeti. A nyilatkozatban ezen helyzet fennállására kell utalni, konkrét összegeket természetesen nem kell megjelölni. Ha a juttatásban részesülő nem fizeti meg az e bevételre jutó társasági adót, akkor a juttatónak nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kell figyelembe venni a juttatás költségét és alkalmaznia kell a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti növelő tételt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a juttatásban részesülő fizetendő adója kevesebb, mint a térítés nélküli átadás „adótartalma” (a juttatás értéke és az adókulcs szorzata), akkor nyilatkozati akadály áll fenn és a juttatásban részesülő nem adhat ki nyilatkozatot. 

    Amennyiben a térítés nélküli átadás jogosultja a közhasznú besorolással nem rendelkező civil szervezet, akkor más előírás hiányában, szintén a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontjában foglaltak irányadók. A juttatásban részesülő nyilatkozataira ez esetben speciális szabályok vonatkoznak, hiszen a civil szervezetek nem feltétlenül végeznek vállalkozási tevékenységet, vagy ha végeznek is, akkor sem feltétlenül fizetnek társasági adót (az adómentességi szabályok következményeként). A fentiek okán a szabályozás úgy rendelkezik, hogy a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy

    • a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett,
    • vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta,
    • vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

    Amennyiben például egy vállalkozási tevékenységet is végző, közhasznú besorolással nem rendelkező egyesület kap egy társasági adóalanytól ingyenes juttatást a cél szerinti tevékenységéhez, akkor a juttatás vonatkozásában a nyilatkozatot az arra vonatkozó utalással kiállíthatja, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta; a juttató részéről az adóalap-növelési kötelezettség nem merül fel. Amennyiben az említett egyesület végez ugyan vállalkozási tevékenységet és a juttatást is ezen tevékenységéhez kapja, de adófizetési kötelezettsége az érintett adóévben nem keletkezik, akkor szintén kiállíthatja a juttatással összefüggésben a nyilatkozatot, amelyben arra hivatkozik, hogy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége az adóévben nem keletkezett.   

    A térítés nélküli átadások vonatkozásában a Tao. tv. egy olyan esetet említ, amikor a juttatónak mindenképpen adóalap-növelési kötelezettséggel kell számolnia. Ez akkor áll fenn, ha a juttatásban részesülő külföldi személy, vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy. Ilyenkor teljesen felesleges az átadónak nyilatkozatot kérni, hiszen attól függetlenül úgyis növelnie kell az adózás előtti eredményét az ingyenes juttatás értékével. Ha tehát egy belföldi adózó a külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásának ad működési támogatást, akkor minden esetben alkalmazni kell az adóalap-növelő tételt. 

    A térítésmentes eszközátadáskor minden esetben – nyilatkozat nélkül is – a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségnek minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [a továbbiakban: Áfa tv.] szerinti áruminta juttatása. Az Áfa tv. 259. § 3. pontja szerint árumintának minősül a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas.

    Erre lehet példa a gyógyszerekkel foglalkozó társaság ismertetési tevékenysége keretében az orvosoknak átadott, legkisebb kereskedelmi kiszereléssel megegyező mértékű gyógyszer (figyelemmel a vonatkozó egészségügyi szabályokra).

    FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

    Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

    Vissza az előző oldalra

    Webáruház

    Szabályzatok

    Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

    E-Könyvek

    E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

    Szakkönyvek

    Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

    E-Start

    Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

    Vissza az előző oldalra