Új törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulásról

ART 2011-11-05

Nyomtatás

Forrás: MTI

Benyújtották az Országgyûlésnek szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amely szerint a szakképzési hozzájárulás (bruttó) összege továbbra is az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékalap 1,5 százaléka lesz.

____________________________________

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a mûhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerû teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

__________________________________________

Új törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulásról

Az új törvény 2012. január elsején lépne hatályba.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslatból kiderül, hogy nem változik jelentõsen a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre, így - egyes kivételekkel - belföldi székhelyû gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, trösztök, tröszti vállalatok, közös vállalatok, erdõbirtokossági és vízgazdálkodási társulatok, ügyvédi, végrehajtó, és szabadalmi ügyvivõ irodák, közjegyzõi irodák, a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozók, valamint egyéni cégek kötelesek hozzájárulást fizetni.

Szakképzési hozzájárulást kell fizetniük a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyû jogi személyeknek, társas cégeknek, valamint egyéb szervezeteknek is.

Az indoklás szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével igyekeztek meghatározni, hogy a kvalifikált munkaerõ foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége legyen hozzájárulásra kötelezett.

A javaslat lehetõséget teremt arra, hogy aki adófizetési kötelezettségének átalányadózással tesz eleget, az a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti.

A szakképzési hozzájárulás alapját az egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékalap képezné, ezzel jelentõsen egyszerûsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást. A javaslat ezenkívül rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy szakképzési hozzájárulást az egyéni
vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni.

A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulás a szakképzési törvény, illetve a felsõoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetéssel teljesíthetõ.

A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a gyakorlati képzés szervezését tanulószerzõdés vagy együttmûködési megállapodás keretében lehet szervezni a szakképzésrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen, továbbá a hallgatók esetében a felsõoktatási intézménnyel kötött együttmûködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzés végrehajtását.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek közül azok, akik gyakorlati képzést szerveznek, különbözõ mértékben csökkenhetik befizetési kötelezettségüket: a javaslat szerint 2012-ben évente fejenként 440.000 forintban meghatározott alapnormatíva alapján, ezt követõen a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az errõl szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel.

A bevallások feldolgozásával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat a tervezet egységesen a NAV–hoz delegálnák.

A javaslat szerint a hozzájárulásra kötelezettek maguk állapítják meg és elektronikus úton vallják be a szakképzési hozzájárulás alapját, éves bruttó fizetési kötelezettségüket, a csökkentõ tételek összegét. A szakképzési hozzájárulást a tárgyévet követõ év február 25-ig kell befizetniük az adóhatóságnak.

A hozzájárulásra kötelezett az év elsõ tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási elõleget fizetne a javaslat szerint.

A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztése támogatásának részleteit is tartalmazza a javaslat, beleértve az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének összetételét.

A javaslat szerint a kormány döntése alapján, kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 munkavállalónak munkahelyet teremtõ, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkezõ befektetõ jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság számára.

Kérelemre támogatás nyújtható nagyvállalatoknak tanmûhely létesítéséhez is, a tanmûhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékû jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez - olvasható a javaslatban.

A törvényjavaslat meghatározza az alaprész pénzeszközeibõl nyújtható támogatások eddig nem szabályozott lehetõségeit is.

2013-tól a decentralizált keret egyik 50 százaléka a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházási célok, míg a másik fele az iskolai tanmûhelyben folyó gyakorlati képzés mûködtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerûsítéséhez szükséges tananyag– és taneszköz–fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének támogatására használható fel.

2011. november 10.

A kormány elfogadta a szakképzési törvény tervezetét

A kormány szerdai ülésén elfogadta a szakképzés rendszerének megújítását célzó törvény tervezetét - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivõ csütörtöki sajtótájékoztájékoztatóján, ahol hangsúlyozta: a foglalkoztatás szintjének emelése kizárólag a szakképzés rendszerének teljes átalakításával valósítható meg.

A kormányszóvivõ elmondta: a jelenlegi szabályozás nem adott megfelelõ választ a munkaerõ-piac valós igényeire, ezért a jövõben nagy hangsúlyt kell helyezni a gyakorlati ismeretek elsajátítására, ezért az egyetemeknek és az ipari központoknak jobban együtt kell mûködniük a szakképzés területén.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára a részletekrõl elmondta: a szakiskolai képzés jelenleg túl hosszú, a 4-5 év alatt túl sok a közismereti tárgy, az elsõ két évben nem találkozik a hallgató a szakmájával, nagy a lemorzsolódás.

Jelenleg az is probléma, hogy a gyakorlati képzésben kevés cég vesz részt, a képzés végén kapott OKJ-s bizonyítvány pedig csak elméletben teszi alkalmassá a tanulókat a szakmára.

Fontos változás, hogy általánossá teszik a 3 éves szakiskolai képzést, ahol mindhárom évfolyam szakképzõ évfolyam lesz, a 9. évfolyamon elsõsorban szakmai alapismereteket és közismereti tárgyakat tanítanak, a 10-11. évfolyamon pedig fõként szakmai elméletet és szakmai gyakorlatot, mondta Czomba Sándor. Hozzáfûzte ugyanakkor, hogy nem minden szakmánál három éves a képzés, azoknál a szakképesítéseknél, ahol a szakma elsajátítása ennél hosszabb idõt kíván, a törvény erre is lehetõséget kínál.

A szakközépiskolákban 4 éves lesz a képzés, utána egy, illetve két éves képzéssel lehet megszerezni a kvázi technikusi képesítést. Kiemelte, hogy a negyedik év végén nem szakmunkás bizonyítványt, hanem a TEÁOR szerinti besorolású szakképesítésre jogosító papírt kap a tanuló. Hozzáfûzte, hogy ezzel munkát vállalhat, vagy egyes szakmákban továbbtanulhat a szakma elsajátításáig.

Beszélt arról is, hogy jelenleg több mint 400 képesítés szerepel az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), itt is lesznek változások, 100 körülire szeretnék csökkenteni a képesítések számát, és átláthatóbbá tenni az OKJ rendszert.

Czomba Sándor elmondta: jelenleg körülbelül 40.000 tanulószerzõdés van Magyarországon, ez a képzésben részt vevõk számához képest nagyon alacsony, a következõ években akár kétszeresére is nõhet számuk. Ehhez az szükséges, hogy azok a cégek, vállalkozások is partnerek legyenek a gyakorlati oktatásban, amelyek most nem foglalkoztatnak tanulót - ebben számítanak a Magyra Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) segítségére. Tanulószerzõdés a szakképzõ iskolákban 10. osztálytól köthetõ, illetve jelentõs korlátozásokkal tanuló elõszerzõdést lehet kötni 9. évfolyamon is - jelezte az államtitkár.

Hangsúlyozta: az elsõ szakképesítés mindenkinek számára ingyenes, ez a szakközépiskolásoknál az 5. vagy 6. év végén szerzett szakmai bizonyítványt jelenti majd.

A tervezet erõsíti a duális rendszeren alapuló gyakorlati képzést, komplex szakmai és törvényességi ellenõrzési rendszert vezetne be, jelentõsen kiterjesztenék a kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben, és átalakulna a szakmai vizsgáztatás rendszere is - mondta az államtitkár.

Kiemelt szerepet kap a szakképzésben a pályaorientáció és a pályakövetés is - hangsúlyozta Czomba Sándor.

***

ÖNADÓZÓ újság - szakmai segítség az adózásban és könyvvitelben!

Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Elõfizetési díj 2011. december 31-ig 1.470,-Ft/hó. Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra