Utólagos vámellenőrzések
A vám utólagos ellenőrzés a piaci szereplőknél a könyvelésük, nyilvántartásaik, rendszereik és a részükre végzett vámeljárások vizsgálatán keresztül megvalósuló vizsgálati módszer. Ezen ellenőrzés keretében az arra feljogosított szervek megvizsgálhatják a vámellenőrzés alá eső áruk tekintetében végzett behozatali, kiviteli vagy tranzitműveletekre vonatkozó kereskedelmi okmányokat, bizonylatokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, elektronikus nyilvántartásokat.
Az áru kiadása után végzett ellenőrzések egyik formája a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (Vámtörvény) 1. § (3) bekezdés 7. pontja alapján lefolytatott vám utólagos ellenőrzés, amely a piaci szereplők vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet (Közösségi Vámkódex) 78. cikke alapján lefolytatott, a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló ellenőrzéseknél – átfogóbb vizsgálatát teszi lehetővé.
A vám utólagos ellenőrzés a piaci szereplőknél a könyvelésük, nyilvántartásaik, rendszereik és a részükre végzett vámeljárások vizsgálatán keresztül megvalósuló vizsgálati módszer. Ezen ellenőrzés keretében az arra feljogosított szervek megvizsgálhatják a vámellenőrzés alá eső áruk tekintetében végzett behozatali, kiviteli vagy tranzitműveletekre vonatkozó kereskedelmi okmányokat, bizonylatokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, elektronikus nyilvántartásokat annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak az áruk vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtéről, illetve a vámáru-nyilatkozatokban foglaltak pontosságáról. Emellett lehetőség van az említett árukat érintő kereskedelmi műveletek vizsgálatára is.
A vám utólagos ellenőrzés típusa, annak irányultsága alapján lehet a Vámtörvény 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott átfogó vizsgálat, mely az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységének teljes körű felülvizsgálata, illetve a b) pontban meghatározott célvizsgálat, mely az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi tevékenységének meghatározott részére irányuló felülvizsgálat.
A vám utólagos ellenőrzés célja – többek között – iránymutatást nyújtani, a piaci szereplők részére, a vámügyi jogszabálysértések jövőbeni előfordulásának csökkentése érdekében, segíteni a piaci szereplőket az ellenőrzés során feltárt esetleges rendszerhibák, illetve a vámszabályozások megértésében tanúsított esetleges hiányosságaik leküzdésében, hosszabb távon fenntartani és fejleszteni a vámügyi kötelezettségek teljesítését.
Az említett célok elérése keretében az alábbiakban bemutatásra kerülnek – a 2012-es ellenőrzési év vonatkozásában –, a megfelelőnek tekintett ellenőrzöttségi szint elérése érdekében végzett vám utólagos ellenőrzések megállapításainak átfogó/összegző ismeretei, valamint a jellemzőnek tekinthető jogszabálysértések, illetve ügyfél oldali hiányosságok.
A feltárt jogsértések figyelembevételével megállapított, leggyakrabban előforduló megállapítással érintett témakörök:
Az Európai Unión kívül és belül felmerült, vámérték és ÁFA-alap növelő, szállítási (fuvar, logisztikai, árukezelési és mozgatási), spedíciós és biztosítási költségek nem a valóságnak megfelelően kerültek megosztásra, kimunkálásra, a nem közösségi áruk vámértéke, illetve áfa-alapja tekintetében a vámeljárások kezdeményezése során.
A légi szállítás költsége nem a Vámkódex végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 25. melléklete szerint került bevallásra/megosztásra.
Ügyleti érték helytelen bevallása, a tényleges ügyleti érték és a bevallott vámérték eltérése (tervezési és mérnöki munka költsége, ügynöki jutalék, szerszámköltség, klisé költség, csomagolási és adminisztrációs költségek nem kerültek beépítésre a nem közösségi áruk vámértékébe).
A felmerült vámérték növelő tényezők közül kiemelkedik a jogdíjak bevallásának hiánya.
Áruosztályozás nem megfelelő (elektronikai termékek és élelmiszeripari (édesipari) készítmények, autós mobiltelefon tartó, GPS antenna, kameramodul mobiltelefonhoz, varrat nélküli acélcső, alkatrész, vámzár kötél).
MEURSUNG-kód helytelen alkalmazása.
Kiviteli vámeljárás esetén nem megfelelő statisztikai érték.
A behozatalivám-köteles áru vámfelügyelet alóli jogellenes elvonása (kis értékű küldemények).
Vámérték
A megállapítással lezárult vizsgálatok jelentős részénél fordult elő a ténylegesen kifizetettnél alacsonyabb összegű ügyleti érték bejelentésével kezdeményezett vámeljárás, azonban a korábbi évek megállapításaihoz viszonyítva az ellenőrzött gazdálkodók nem folyamatosan vallanak be kisebb ügyleti értéket, vagy a ténylegesnél alacsonyabb fuvarozási, szállítási költséget, hanem csak egy-egy a megszokottól eltérő esetben pl.
a kereskedelmi számla nem egyértelmű jelölése miatt kisebb értéken kerül az érintett termék vám elé állításra;
a gazdálkodók – a tényleges ügyleti értékeknek megfelelően – a szabad forgalomba bocsátást követően kiállított/beérkezett, a megváltozott darabszámra, egységárra, árfolyam-különbözetre vonatkozó módosító számláknak megfelelően a korábban kimunkált vámérték módosítását nem indítványozzák;
a vámérték, ügyleti érték kimunkálása során jellegzetesnek tekinthető hiba, hogy a szállítmányhoz csatolt proforma számla alapján történik a szabad forgalomba bocsátás. Ezek a számlák csak előzetesen kiállított, nem a konkrét pénzügyi tranzakcióhoz kiállított számlák, és ezt követően utólag olyan értékesítési számlák születtek a felek között, amelyek már más értéken kerültek kiállításra.
Az ügyfelek a vámeljárás elfogadását követően részükre érkező végleges, vagy külön számlázott tételek számla adatait nem hasonlították össze a bevallott adatokkal, a visszacsatolás nem történt meg, így a bevallott adatok korrekcióját nem kezdeményezték. Ennek oka, hogy a pénzügy és a vámrészleg közötti visszacsatolások nem működnek megfelelően.
A felmerült szállítási költségek, biztosítási díjak, állásdíj tekintetében ugyanez tapasztalható. A feltárt jogsértések jellemzően azon kategóriába tartoznak, ahol előkalkulált fuvarozási költség alapján kerül a vámeljárás lefolytatásra, majd a későbbiekben megérkező fuvarszámla/korrekciós számla már nem került a könyvelésről a vámeljárásokat intézőkhöz, így nem kezdeményezték a határozatok korrekcióját. Jellemző továbbá, hogy a fuvarozók – megállapodás szerint – elektronikus úton előre megküldik a fuvardíjat, a Budapestig terjedő szakaszra eső díjat devizában, a gazdálkodó székhelyéig terjedő szakaszra eső díjat pedig forintban. A vámeljárás során az elektronikus levélben szereplő összegeket vallják be a bevallás napján érvényes árfolyammal számolva. Az áfa törvény értelmében a költségek kiszámlázása a teljesítés után történik. A fuvarozók által használt árfolyam mind a bankok tekintetében, mind a számlázás napjának tekintetében eltér. A teljesítés és a vámeljárás lefolytatása között általában eltelik 1-2 nap. Ennek megfelelően a fuvarozó cégek által alkalmazott árfolyam, illetve a vámeljárás során alkalmazott árfolyam nem egyezik meg. Ebből egy Távol-Keletről érkező, nagy mennyiségű áru esetében komoly eltérés adódhat. Ugyanakkor elmondható, hogy a fuvarozási, szállítási költségekkel kapcsolatos megállapítások száma is alatta marad a korábbi években feltárt hasonló jellegű jogsértések számának.
A szabad forgalomba bocsátott termékekhez kapcsolódóan felmerült jogdíj, licenszdíj vonatkozásában elmondható, hogy a gazdálkodók többsége azért nem kezdeményezte a tételek későbbi korrekcióját, mert egyáltalán nem ért egyet a vámhatóság azon megállapításával, mely szerint a jogtulajdonos részére kifizetett összegek vámérték növelő tényezőnek minősülnek. Előfordult továbbá olyan eset is, hogy egy korábbi vám utólagos ellenőrzés alkalmával már – a gazdálkodó által is elfogadottan – megállapításra került royalty díj a későbbiekben nem került bevallásra. Az érintett gazdálkodó az ellenőrzést követően még kérte árunyilatkozatainak módosítását (a keletkezett díjat a gazdálkodó csak negyedévente visszamenőlegesen fizette, ezért az érintett árunyilatkozatok is csak ebben az ütemezésben tudta módosítani) a royalty díj fizetés miatt, azonban az azt követő személyi változások miatt a vámérték kiigazítására már nem került sor.
Az előző évekhez képest ugyanakkor kevesebb megállapítás kapcsolódik a vámérték téves kimunkálásához.
Áruosztályozás
Az áruosztályozási területet érintően a legtöbb megállapítás az alkatrészek, tartozékok tarifális besorolásával volt kapcsolatos.
Több olyan esetet fordult elő, amelyek során a beérkezett áruk alkatrészként kerültek besorolásra azzal az indokkal, hogy kialakításuk miatt csak abba az eszközbe kerülhetnek beépítésre, amelyhez importálták azokat, holott az alkatrészek osztályozása során több szempontot is figyelembe kellett volna venni, pl.
a tarifában máshol nem kerül-e nevesítésre az adott termék, vagy
kialakítása folytán valóban csak az adott termékhez használható fel, de a gép, vagy eszköz a beérkezett áru nélkül működne, azonban annak működését, teljesítményét illetve a fő feladatával kapcsolatos különleges művelet elvégzését nem befolyásolja - ezért a beérkezett termék nem tekinthető kizárólagos vagy elsősorban használatos alkatrészének. (pl. 8466. – 8504.; 8529. – 3926.; 8473 – 3919)
A következő leggyakoribb áruosztályozással összefüggő jogsértés a beérkezett műszaki termék alapanyag szerinti – téves – besorolása, pl.
a beérkezett szilikon alapanyagú (39. Ács) termékek többnyire azon területeken kerülnek alkalmazásra, ahol korábban e termékek helyett lágygumiból készült áruk kerültek felhasználásra. A szilikon termékek sokszor tulajdonságukat, külső megjelenésüket tekintve rendkívül hasonlóak a lágygumiból készült hasonló termékekhez, azonban tartósságuk, ellenállóságuk, időtállóságuk miatt egyre több műszaki termékben kerülnek alkalmazásra. Az áruosztályozás elvégzését nagymértékben segítik a különböző műszaki rajzok, anyagleírások. (pl. 4016. – 39. Ács.)
Az áruosztályozás területén jellemzően előforduló jogsértés továbbá a 8536.69-30, a 8536.69-90, illetve a 8536.90-10 vámtarifaszámok közötti besorolással függ össze. Az áruosztályozást nagyban megkönnyítik a Kombinált Nómenklatúra Magyarázat ide vonatkozó rendelkezései.
Több vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a gazdálkodó a mintavételt követően a további alapeljárások során nem alkalmazta a VP Vegyvizsgáló Intézete/NAV Szakértői Intézete által megállapított TARIC kódokat, Meursing kódokat.
A műszaki cikkeket előállító multinacionális cégeknél tapasztalható probléma, hogy az iparágra jellemző gyors változásból adódóan havonta nagy mennyiségű új cikkszám, új termék jelenik meg, és ezek némelyikének tarifális besorolása nem – még a rendelkezésre álló ismeretek birtokában sem – mindig egyértelmű. A kisebb gazdálkodóknál is előfordulnak tarifális problémák ott azonban az áruosztályozáshoz szükséges szakismeretek hiánya miatt jelentkeznek. (pl. A vámtarifaszámhoz tartozó KN Magyarázatban foglaltak nem kerültek figyelembe vételre.)
Vámmentes vámeljárások
A vámmentes vámeljárások köréből megállapítások elsősorban a 4000C07-es, illetve a 4000C30-as eljáráskóddal szabad forgalomba bocsátott tételek esetében születtek.
Vámfelügyelet alóli jogellenes elvonás
Jellemzően kisebb értékű áru esetében (többnyire postacsomagok) fordult elő, hogy a harmadik országból beérkezett nem közösségi áruknak a szabad forgalomba bocsátása nem történt meg.
Jellemző hiányosság továbbá, hogy az exportőr valamely áruféleséget „hozzátesz” a szállítmányhoz, ami csak később kerül kiszámlázásra. Ennek okán a többlettermék szabad forgalomba bocsátása sem történik meg, így a behozatalivám-köteles áru vámfelügyelet alóli jogellenes elvonása valósul meg.
Jellemző ügyfél oldali hiányosságok:
a megállapítások megvalósulásának egyik oka egyrészről a gazdálkodó hiányos jogszabályi ismerete, illetve a vámügyintéző figyelmetlensége, valamint az, hogy nincs olyan szakértő, aki az ügyet jogszabályi értelemben „érti”, képes felmérni és a vonatkozó rendelkezéseket tudja a konkrét ügyre alkalmazni;
a vámügyintézést, a könyvelést külsős személyek végezték, így a szabad forgalomba bocsátások indítványozása után már egyik fél sem kíséri figyelemmel az „ügyek” sorsát, így egy későbbi időpontban kiállított számla kapcsán a vámeljárások módosítását nem indítványozzák;
a gazdálkodók összetett szervezeti felépítéséből adódóan nem megfelelő információáramlás az ellenőrzés alá vont gazdálkodók szervezeti egységei között pl. a pénzügyi részleg nem jelzi a vámügyintéző, illetve vámügyekért felelős alkalmazott felé az utólag bekövetkezett változásokat;
a gazdálkodók szervezetirányítási rendszeréből eredő hiányosságok,
önellenőrzés hiánya miatt elmaradnak a vámeljárások korrekciói.
A vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a valós gazdasági tevékenységet végző ellenőrzött ügyfelek törekednek a jogszabályok betartására. Ennek érdekében a nagyobb gazdálkodók vámcsoportot tartanak fenn, míg a kisebbek képzett vámügynökségek/vámügyintézők szolgáltatásait veszik igénybe. Azonban a vizsgálatok tapasztalatai alapján a vámügynökségeket igénybe vevő társaságok az import termékek tekintetében nem adnak kellő információt a vámügynökségeknek (és a vámügynökségek sem kérik ennek pótlását, nem hívják fel a hozzájuk forduló gazdálkodók figyelmét), így a hiányos információ birtokában előfordul a téves adatokon alapuló vámeljárás elvégzése.
A vám utólagos ellenőrzések során az ellenőrzött ügyfelek a vizsgálat kezdetétől annak végéig közreműködők, a törvényi kötelezettségeknek eleget téve, rendelkezésre bocsátják a kért információkat, az adatszolgáltatásokat határidőben teljesítik. Megállapítható továbbá, hogy az ügyfelek többsége az ellenőrzést végzők javaslatait az ellenőrzést követő vámeljárások során figyelembe veszi, melyből kifolyólag ezen cégek esetében jelentősen csökkent az ellenőrzést követően a jogsértések száma.
Megjelent a Vám-Zoll 2013/03. számában Utólagos ellenőrzések címmel
FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
Vissza az előző oldalra
