Üzletrész adásvétel adózása

SZJA

Nyomtatás
Forrás: Önadózó 2019/06 | Szerző: dr. Kiss Zoltán

Címkék: üzletrész átruházás adózása


Az Szja törvény 67. § 1) bekezdése szerinti különbözet egy része tehát nem feltétlenül árfolyamnyereség. Ilyen lehet például szokásos piaci értéket meghaladó értékpapír értékesítésből származó jövedelem.

Üzletrész adásvétel esetében jellemzően az Szja törvény szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelmet kell megállapítani. Árfolyamnyereségből származó jövedelmet kell megállapítani abban az esetben is, ha az üzletrész-átruházás más társaságba történő apportálás útján valósul meg (kivéve, ha nem lehet a kedvezményezett részesedéscsere később ismertetésre kerülő szabályait alkalmazni).

Az Szja törvény 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része minősül, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Tehát az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapítása gyakorlatilag egy különbözet megállapítását jelenti. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek a különbözetből az a rész, amelyet az Szja törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.

Az Szja törvény 67. § 1) bekezdése szerinti különbözet egy része tehát nem feltétlenül árfolyamnyereség. Ilyen lehet például szokásos piaci értéket meghaladó értékpapír értékesítésből származó jövedelem. Az Szja törvény 28. §-ának (14) bekezdése alapján ugyanis értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

A szokásos piaci értéket meghaladó ellenértéknek betudható különbözet így még csak nem is feltétlenül egyéb jövedelem, mert a felek között – akár közvetetten – fennálló kapcsolatot és a szerzés körülményeit is mérlegelni kell a bevétel adókötelezettsége jogcímének megállapítása során, alkalmasint eljutva a nem önálló tevékenységből származó, vagy akár a bérjövedelem megállapításához is. [Jelezzük, hogy bármennyire is csábítónak tűnik a visszafele olvasat, az egyéb jövedelemből nem lehet visszajutni az árfolyamnyereségbe (kamatjövedelembe), ebben az esetben ugyanis arra a megállapításra kellene jutnunk, hogy az értékpapír átruházása esetén mindenképpen csak árfolyamnyereség (vagy kamatjövedelem) keletkezhet, ennek viszont a 67. § idézett (1) bekezdésének 2. mondata mond ellent (a „kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható” kitételt tehát nem olvashatjuk úgy, hogy, mégis árfolyamnyereség keletkezik)].

Az adott jogügyletben azt is tisztázni szükséges, hogy a magánszemély átruházza, vagy éppen szerzi az üzletrészt. Ez többnyire akkor okoz problémát, ha e két mozzanat egyszerre történik, azaz üzletrész más értékpapírra (esetleg más üzletrészre) történő cseréjéről van szó. Független felek között a csere egyenértékűsége (elő)feltételezhető, azonban ebből semmi esetre sem következik, hogy ne történhetne jövedelemszerzés (gyakorta mindkét fél esetében), hiszen ellenérték fejében átruházás valósul meg, s ha a megszerzett bevétel tárgyának (cserébe kapott értékpapírnak) a szokásos piaci értéke meghaladja az átadott papír megszerzésére fordított értéket (és az esetlegesen felmerülő járulékos költségeket), a jövedelemszerzés megvalósul.

A gyakorlati problémát az okozza, hogy a felek általában csak a cserearányokat és – ha arra szükség van az adott ügyletben – legfeljebb az értékkiegyenlítés összegét határozzák meg, de magát az ügyletben alkalmazott értéket nem. Márpedig egy olyan összefüggés, amelyből csak az látszik, hogy az „A” Kft-ben fennálló 500 ezer Ft névértékű üzletrész a cserében éppen a „B” Kft-ben fennálló 600 ezer Ft névértékű üzletrészt ér, semmit sem mond arról, hogy ez éppen hány forintot is jelent, márpedig ez nem kerülhető meg.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 Cafetéria szabályzat 2025 Pénzmosás elleni szabályzat csomag GDPR Segédlet, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó WebáruhgázbanElőfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra