1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Változások a szakképzési hozzájárulásban

Változások a szakképzési hozzájárulásban

ART 2007-07-11

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

2007. július 20-ig minden vállalkozásnak, aki az év elsõ felében „bért” fizetett ki, szakképzési hozzájárulásra elõleget kell fizetnie. Az év során két alkalommal is változtak az elszámolás szabályai, így jelen írásunk célja az, hogy mindenki tisztában lehessen ennek az adófizetési kötelezettségnek a szabályaival.

A szakképzési hozzájárulásról a 2003. évi LXXXVI. Törvény rendelkezik. Eszerint szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyû
- Gazdasági társaság
- Szövetkezet, (kivéve a lakásszövetkezet és az iskolai szövetkezet)
- Állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdõbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat
- Ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, és a szabadalmi ügyvivõi iroda
- Egyéni vállalkozó (az átalányadózó egyéni vállalkozó kivételével)

Nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak pl. a társadalmi szervezet, párt, egyesület, így ha ezen szervezetek foglalkoztatnak munkavállalókat, akkor nem kötelezettek szakképzési hozzájárulás fizetésére. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön kivételként említ két szervezetet, akik bár adóalanyok lehetnének mûködési formájuk alapján, mégsem kötelezettek ezen adónem megfizetésére: egyrészt a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, másrészt az egészségbiztosítási szervvel szerzõdést kötött nem költségvetési szervként mûködõ egészségügyi szolgáltató a közfeladat ellátása során kifizetett bérköltsége tekintetében.

A szakképzési hozzájárulás alapja a számviteli törvény szerint elszámolt bérköltség. A számviteli törvény bérköltségként az alábbiakat határozza meg: „Bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, alkalmazottakat, a tagokat megilletõ, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolt járandóság, ide értve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közremûködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évben számfejtett, elszámolt összeg, amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni, vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

A KSH által kiadott „Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” c. kiadvány határozza meg a statisztikai elszámolások szerinti keresetet.
Keresetnek minõsül:
- Alapbér illetve törzsbér
- Bérpótlékok
- Kiegészítõ fizetés
- Prémium
- Jutalom
- 13. és további havi fizetés
Szociális költségnek (és nem keresetnek) minõsül, és így nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját:
- Végkielégítés
- Betegszabadság díjazása
- Táppénz-kiegészítés

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény külön nevesíti, hogy az egyéni vállalkozók esetén a szakképzési hozzájárulás alapját a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek számára kifizetett bérköltség jelenti. Az egyéni vállalkozónak tehát a vállalkozói kivétként elszámolt összeg után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie, míg a társas vállalkozónak a személyes közremûködése díjazása után igen (mivel azt nem nevesíti a törvény kivételként, és keresetnek minõsül).

Az EVA-alany vállalkozó a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének az EVA-törvényben foglaltaknak megfelelõen tesz eleget. Eszerint az EVA-alany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után köteles a szakképzési hozzájárulás fizetésére, de nem kell fizetnie a tevékenységében személyesen közremûködõ tag után. Esetében a szakképzési hozzájárulás alapja magánszemélyenként és havonta a tárgyhónap elsõ napján érvényes minimálbér kétszerese. Ezzel tehát igen jelentõs ellentmondásba keveredtek a törvényalkotók saját magukkal. Az EVA-alany az alkalmazottai után a minimum járulékalap figyelembevételével állapítja meg a társadalombiztosítási járulékokat, de élhet az Art. 17/A § szerinti bejelentés jogával. Ebben az esetben a ténylegesen munkabérként kifizetett összeg lesz a tb járulékok alapja, míg a szakképzési hozzájárulás alapját az EVA törvény „önkényesen” határozza meg.

A szakképzési hozzájárulás mértéke a fentiekben meghatározott bérköltség 1,5 %-a, amely többféle módon, akár együttes igénybevételükkel is teljesíthetõ, a meghatározott limiteket figyelembe véve.

1. gyakorlati képzés megszervezésével
2. saját munkavállalói számára megszervezett képzéssel
3. szakképzõ iskola, ill. felsõoktatási intézmény részére nyújtott fejlesztési támogatással
4. állami adóhatósághoz történõ befizetéssel

1. Gyakorlati képzés megszervezése

Teljesíthetõ egyrészt szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló részére tanulószerzõdés vagy együttmûködési megállapodás alapján, másrészt felsõoktatási intézménnyel kötött együttmûködési megállapodás alapján nyújtott gyakorlati képzéssel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség.

Gyakorlati képzés megszervezése esetén a szakképzési hozzájárulás kötelezettség összege az alábbi költségekkel csökkenthetõ:
- a tanulónak, illetve felsõfokú szakképzésben részt vevõ hallgatónak nyújtott pénzbeli juttatás, illetve a szakmai gyakorlat idõtartamára fizetett díjazás, legfeljebb a minimálbér ötven százalékáig (32.750 Ft)
- a pénzbeli juttatást terhelõ - a kifizetõ által fizetendõ - járulékok,
- tanulónak, illetve a hallgatónak kötelezõen járó munkaruha, egyéni védõeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgáztatás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség szállítási naponként 1000 Ft/fõ, abban az esetben, ha az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el, valamint a szállásköltség-térítés naponként 1000 Ft/fõ összeghatárig,
- szintvizsga szervezésével kapcsolatos költség;
- a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelezõ felelõsségbiztosítás, valamint az orvosi vizsgálat költsége;
- a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó, valamint a tanuló gyakorlati képzésével megbízott egyéb szakember díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.
Az elõbb felsorolt költségek helyett a gyakorlati képzést szervezõ saját választása alapján a következõ költségeket számolhatja el:
- a tanulónak, illetve a hallgatónak nyújtott pénzbeli juttatást, továbbá annak a járulékait
- további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a minimálbér százötven százalékának megfelelõ összeget. (98.250 Ft)

A fenti költségeken felül az alábbi kiadásokat is elszámolhatja a gyakorlati képzést szervezõ a szakképzési hozzájárulás terhére:
- a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására pótlására, bõvítésére, valamint ezen eszközök mûködését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeg (a Munkaerõpiaci Alap képzési alaprészébõl nyújtott támogatással csökkentve)
- a képzés céljait is szolgáló tanmûhely bérleti, munkavédelmi, tûzbiztonsági és közüzemi díjainak arányos költségével
- tanuló által felhasznált anyagköltséggel, tanulónként és évenként a minimálbér 20%-ának (13.100 Ft) megfelelõ összegig

Amennyiben a gyakorlati képzés költségeivel nem merítette ki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, akkor annak terhére a többi felhasználási lehetõséget is igénybe veheti. Gyakorlati képzés szervezése esetén bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatóságával szemben. Amennyiben a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét 100%-os mértékben csökkentette a gyakorlati képzés költségeivel, így azt más módon (saját dolgozó képzése, fejlesztési támogatás nyújtása, befizetés az állami adóhatóságnak) nem kell teljesítenie, akkor az APEH felé nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, de az APEH helyszíni ellenõrzés során a szakképzési hozzájárulás teljesítését ellenõrizheti.

Ha a szakképzési hozzájárulásra kötelezett ezen kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben elszámolható költségei meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó összeget a szakképzési alaprészbõl visszaigényelheti.

2. Saját munkavállalói számára szervezett képzés

Saját munkavállalók képzésére fordított kiadások legfeljebb a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 33 %-a, mikro- és kisvállalkozás esetén 60%-a számolható el. A munkavállaló részére a 13/2006. (XII.27.) SzMM rendeletben foglaltaknak megfelelõ képzés nyújtható. A képzéssel szemben az alábbi kritériumokat állították fel:
- a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirõl, valamint a térségi integrált szakképzõ központ tanácsadó testületérõl szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet szerint történik;
- a képzés az OKJ-ben szereplõ szakképesítést ad, vagy megfelel a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1 §-ának (1) bekezdés c)-h) pontjaiban foglaltaknak (munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére; a felsõoktatási intézményben szervezett felsõfokú szakképesítés megszerzésére; a szakmai tevékenység magasabb szintû gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására; a hátrányos helyzetben lévõ társadalmi csoportok számára szervezett képzésre; a megváltozott munkaképességûeket érintõ rehabilitációs képzésre; továbbá az elhelyezkedést, a vállalkozást segítõ képzésre irányul) vagy nyelvi képzés;
- a képzés minimális idõtartama 20 óra, a teljes képzési óraszám szakmai képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, nyelvi képzés, illetõleg a képzéshez kapcsolódó felnõttképzési szolgáltatás, vagy a munkavállaló munkakörének ellátásához szükséges önálló nyelvi képzés, vagy legfeljebb 30 százaléka általános képzés, illetõleg a képzéshez kapcsolódó felnõttképzési szolgáltatás;
- a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor
- a hozzájárulásra kötelezett az elõírt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette

Saját dolgozó képzése esetén az alábbi dokumentumokkal kell rendelkeznie a munkáltatónak a kötelezettség csökkentéséhez:
- felnõttképzési szerzõdés a munkavállaló és a képzést szervezõ között
- tanulmányi szerzõdés a munkáltató és a munkavállaló között
- gyakorlati képzés megszervezésére kötött együttmûködési megállapodás (képzõ intézmény és a munkáltató között)
- A képzõ intézmény köteles átadni a munkáltató részére az alábbi dokumentumokat: intézmény-akkreditációs tanúsítvány, OKJ-ben nem szereplõ, valamint nem akkreditált program alapján folytatott képzés esetén a képzési program, akkreditált képzés esetén a program-akkreditációs tanúsítvány cégszerûen hitelesített másolata.
- Külsõ képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett és a képzõ intézmény közötti szolgáltatási szerzõdés és az annak alapján kiállított számla képezi az elszámolás alapját.
- A belsõ képzés esetén a belsõ kapacitások igénybevételének elszámolása képzésenként, belsõ elkülönített számlán és bizonylaton, tényleges önköltségen történik.
- Vegyes képzés esetén a külsõ és belsõ képzésre vonatkozó elõírásokat kell megfelelõen alkalmazni.
- Több évre áthúzódó képzés esetén a képzés költségeit teljesítésarányosan a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi elõírásoknak megfelelõen lehet elszámolni.

Adatszolgáltatás: amennyiben a munkáltató saját dolgozói képzésére fordított összeget kíván elszámolni a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére, akkor a képzés megkezdésének évét követõ év február 15-ig elszámolást kell benyújtania a székhelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Az elszámolás adatlapjait a 13/2006 (XII.27) SzMM rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Az adatszolgáltatás teljesítését, valamint a benyújtott dokumentumokban szereplõ adatok tartalmát a munkaügyi központ ellenõrzi, szabálytalanságokról az adóhatóságot értesíti.

Képzések esetén az alábbi igazolt költségek számolhatóak el a szakképzési hozzájárulás terhére:
Külsõ képzés esetén:
 Képzõ intézmény képzési díja
 Képzéshez kapcsolódó felnõttképzési szolgáltatás díja
 Vizsga- és vizsgáztatási díj
 A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei

Belsõ képzés esetén:
 Oktatók részére adott juttatás, és annak kifizetõt terhelõ járulékai
 Vizsga- és vizsgáztatási díj
 A képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei
 Gyakorlati képzéshez szükséges tárgyi eszközök képzési idõvel arányos bérleti díjának igazolt költsége
 Gyakorlati képzés során felhasznált anyagok igazolt költségei
 A képzéshez kötelezõen biztosított munkaruha, védõruha képzési idõvel arányosan felmerült és igazolt költségei
 Tananyagfejlesztés igazolt képzési létszám és óraszám arányos költségei
 Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos igazolt tényleges önköltségek, költségek (terembérlet, posta, adminisztrációs költségek)

Vegyes képzés esetén:
 A belsõ képzés esetén meghatározott kiadások
 Külsõ képzõ intézmény által lebonyolított képzés díja

Mindhárom fajta képzés esetén:
 A képzéssel összefüggõ igazolt utazási és szállásköltségek, amennyiben a képzés lebonyolítására nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt telephelyen történik.

3. Fejlesztési támogatás nyújtása

Szakképzõ iskola és felsõoktatási intézmény számára nyújtható fejlesztési támogatás. A fejlesztési támogatás maximum a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 75%-a lehet szakképzõ iskola esetén, vagy maximum 37,5 %-a lehet felsõoktatási intézmény esetén. 2007. április 1-tõl a megváltozott jogszabály értelmében fejlesztési támogatásnál a bruttó kötelezettség 70%-a, felsõoktatási intézmény számára nyújtott támogatásnál a kötelezettség 30%-a lehet maximum. Fejlesztési támogatásként pénz vagy eszközátadás is lehetséges, melyrõl a fejlesztési támogatásról szóló megállapodásban kell rendelkezni. A fejlesztési támogatásként történõ eszközátadás jogszabályon alapuló eszközátadásnak minõsül, így nem kell a Társasági adó alapjánál növelõ tételként figyelembe venni. (Tao tv. 8.§ (1) nd) pontja alapján). A fejlesztési támogatás akkor vehetõ figyelembe kötelezettség-csökkentõ tételként, ha a támogatás nyújtása legkésõbb a tárgyév december 31-ig megvalósul. Késedelmes támogatás nyújtása már csak a következõ évi szakképzési hozzájárulás terhére vehetõ figyelembe, de ekkor új megállapodás megkötése is szükségessé válik. Az elõlegfizetésnél a kötelezettség-csökkentõ tételként az idõarányosan kifizetett támogatás összege vehetõ figyelembe.

4. Befizetés az állami adóhatóság felé

Az adóalany a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét 2007. március 31-ig legfeljebb annak 80%-áig, 2007. április 1-tõl legfeljebb 70%-áig csökkentheti a fent felsorolt tételekkel akkor, ha gyakorlati képzésben nem vesz részt. A kötelezettség legalább 20%-át, április 1-tõl pedig legalább 30%-át az állami adóhatóság felé kell megfizetnie, így érdemes már elõre megterveznie, és az egyes tételeket úgy kialakítania, hogy a költségei a szükséges mértéket ne haladják meg. Az az adóalany, aki gyakorlati képzést folytat, akár a teljes kötelezettsége terhére elszámolhatja a képzés költségeit, így szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nem is keletkezik.

Az állami adóhatóság felé két részletben kell megfizetni és bevallani a szakképzési hozzájárulást. Az elõleget a tárgyév július 20-ig, illetve az adókötelezettséget az elõleg figyelembevételével a tárgyévet követõ év február 15-ig kell teljesíteni. Az elõleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, melybõl a csökkentõ tételek idõarányosan kifizetett része levonható. Az elõleget a 0701 bevalláson kell bevallani. Az elõlegbevallás az elõzõ évektõl eltérõen nem csak a nettó kötelezettség összegét tartalmazza, hanem a kötelezettségcsökkentõ tételek összegét is fel kell tüntetni.

Az egyes kötelezettség-felhasználási módok mértékének változása:

Befizetés az állami adóhatóság felé
Mértéke 2007. 03.31-ig min. 20%
Mértéke 2007.04.01-tõl min. 30%

Saját dolgozó képzése
Max. 33%, mikro és kisvállalkozás esetében max. 60%

Fejlesztési támogatás nyújtása
Mértéke 2007. 03.31-ig max 75%, felsõoktatási intézmény esetén max 37,5%
Mértéke 2007.04.01-tõl max. 70%-a, felsõoktatási intézmény esetén max. 35%-a

Gyakorlati képzés szervezése
Akár a kötelezettség teljes összegét is csökkentheti

Schlág Judit

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra