Változó munkaerő-kölcsönzési szabályok decembertől

MUNKAJOG 2011-11-17

Nyomtatás

Forrás: Ömadózó | Szerző: dr. Horváth István

Markáns újdonság: az irányelv alapján a munkaerő-kölcsönzés csak ideiglenesen vehető igénybe, és – általános szabályként – a munkabér tekintetében is a kölcsönzés első napjától alkalmazandó az egyenlő bánásmód a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalói között.

Kérjen ingyenes Önadózó bemutató számot!

Az Önadózó újság egy korábbi számának megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a műhelymunkába, amellyel havonta többezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk segítséget, szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerű teljesítéséhez. Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon. A megadott postacimre megküldjük, jelezze e-mailben: info@onadozo.hu

______________________________________________________________

Változó munkaerő-kölcsönzési szabályok decembertől

Valamennyi EU tagállamnak 2011. december 5-ig kell teljesíteni a munkaerő kölcsönzés egyes szabályairól szóló 2008. november 19-i 2008/104/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) követelményeinek átvételével kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettséget. Markáns újdonság: az irányelv alapján a munkaerő-kölcsönzés csak ideiglenesen vehető igénybe, és – általános szabályként – a munkabér tekintetében is a kölcsönzés első napjától alkalmazandó az egyenlő bánásmód a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalói között.

A következőkben – néha kritikus hangon – áttekintjük a magyar jogharmonizáció által érintett új rendelkezéseket. A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra — függetlenül annak határozott vagy határozatlan idejű, teljes vagy részmunkaidőre létesített voltától — az Mt. szabályait a munkaerő-kölcsönzésről szóló XI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Mt. 193/ B. § (1) bekezdés].

A kölcsönbeadó személye – székhely és cégforma

Az Mt. módosítás előtti 193/D. § (1) bekezdése alapján az az értelmezés látott napvilágot, mely szerint a kölcsönzés hazai szabályai sértik az EU-nak a szolgáltatás és a vállalkozás szabadságával kapcsolatos alapelveit. Mert, hogy az említett törvényhely így kezdődik: „Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű ….” Nyilvánvaló: az Mt. kifejezetten a magyar munkajog hatálya alá tartozó kölcsönzésre tartalmazhat szabályozást. Az EU jogával való kollízió látszatának elkerülése végett célszerű volt, hogy az Mt. a szolgáltatás és vállalkozás szabadságának elve alapján definiálja, ki lehet kölcsönbeadó.
Az Mt. módosított szabálya szerint kölcsönbeadó lehet

az az EGT - államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy
az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet, amelyik megfelel az e törvényben, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette (lásd erről még a 118/2001 (2001. VI. 30.) Korm. rendeletet!).[Mt. 193/D. § (1) bekezdés].

E szabály alkalmazásában EGT - állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, Magyar Köztársaságon kívüli más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

A kölcsönzéssel kapcsolatos meghatározások
Figyelemmel a jogharmonizációs követelmények teljesítésére, az Mt. újra fogalmaz több, a kölcsönzéssel kapcsolatos meghatározást. Az Mt. alkalmazásában

munkaerő-kölcsönzés: az olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (a továbbiakban: kölcsönzés);
kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja (a továbbiakban: kölcsönbeadó);
kölcsönvevő: az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót ideiglenesen foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja;
kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, aki felett a kikölcsönzés időtartama alatt a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és az őt ideiglenesen foglalkoztató kölcsönvevő megosztva gyakorolja, illetve teljesíti;
kikölcsönzés: az az időszak, amely alatt a kölcsönzött munkavállalót ideiglenesen a kölcsönvevő foglalkoztatja és gyakorolja felette a 104. §-ban meghatározott jogokat (utasítási jog);
kikölcsönzés ideiglenessége: a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló által – a kölcsönvevőnél elvégzendő munka jellegére, a munkakörülményekre, a felek korábbi nyilatkozataira, a felek között fennálló munkaviszonyból fakadó jogokra és kötelezettségekre tekintettel – megállapodásában meghatározott, legfeljebb öt évig terjedő időtartam [Mt. 193/ C. §].

Az ideiglenesség – problémás megfogalmazások
A jogharmonizáció eredményeként az ideiglenesség maximum öt évet jelent. Mindennek az Mt-beli megfogalmazása ugyanakkor problémát vethet fel, figyelemmel arra, hogy a kölcsönzés - legfeljebb ötéves – tartamának meghatározását a kölcsönbeadó és a kölcsönzésre szerződtetett munkavállalója megállapodásától teszi függővé az Mt. Mindez viszont nem illeszkedik a munkaerő kölcsönzés többi szabálya közé, amely szerint – a munkaszerződés, a kölcsönvevővel kötött megállapodás és a törvény rendelkezései alapján – munkáltatóként a kölcsönbeadó egyoldalúan határozza meg a munkavállaló kölcsönzésének feltételeit. Ehhez képest a törvénymódosítás szerint valamennyi kikölcsönzésnél meg kell állapodni annak - az Mt. keretei közötti – időtartamáról. Mindez akár tévesen azt is sugallhatja, hogy a felek a munkaszerződést is csak határozott időre köthetik meg.

Biztosítékok a visszaélés ellen

Az irányelvben megfogalmazott, a kölcsönzés ideiglenességére vonatkozó jogközelítési kritérium hazai harmonizációja alapján öt évet dolgozhat a kölcsönzött munkavállaló ugyanazon kölcsönvevőnél. Vita esetén a kölcsönbeadót terheli a bizonyítási teher a munkaerő-kölcsönzés ideiglenessége tekintetében. A kölcsönzési időtartam megállapítása során a kölcsönzött munkavállalónak azonos kölcsönvevőnél az előző foglalkoztatása megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzése időtartamát egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy a kölcsönzés ugyanazon vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg [Mt. 193/C. §]. Így az ötéves korlát nem játszható ki oly módon, hogy más kölcsönbeadó kölcsönzi ki ugyanazon kölcsönvevőhöz ugyanazt a munkavállalót.

A kölcsönzés tiltása – továbbélnek a hatályos tilalomfák
Az irányelv alapján a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételére vonatkozó korlátozások vagy tilalmak kizárólag akkor tekinthetők indokoltnak, ha általános érdeket szolgálnak, különös tekintettel a kölcsönzött munkavállalók védelmére, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem követelményeire és annak szükségességére, hogy a munkaerőpiac megfelelően működjön, a visszaélések pedig megelőzhetők legyenek [4. cikk (1) bekezdés]. A tagállamoknak felül kell vizsgálniuk a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételére vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat annak megállapítása érdekében, hogy azok az előbb említett okok alapján indokoltak-e [4. cikk (2) bekezdés].
A jogalkotó e felülvizsgálati kötelezettség alapján nem látott okot a meglévő tiltások enyhítésére, így változatlanul tilos munkavállaló kölcsönzése:
·        jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre,
·        a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve
·        ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya - a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével - legfeljebb hat hónapja szűnt meg, vagy
·        az ideiglenességre vonatkozó öt éves [Mt. 193/C. § (1) bekezdés] időtartamot meghaladóan [Mt. 193/D. § (2) bekezdés].

Ha a kölcsönvevőnek „megtetszik” a kikölcsönzött

Az irányelv egyik célja, hogy a kölcsönzött munkavállalók végül a kölcsönvevőnél kaphassanak állást. Ennek szellemében az Mt. alapján semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely

a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő; vagy
alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást (közvetítési díjat) kell fizetni a kölcsönzésért, illetve azért, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni [Mt. 193/E. § (1) bekezdés].

Ezen túlmenően semmis az a kölcsönbeadó és a kölcsönvevőközött létrejött megállapodás, ha az a munkaviszony megszűnése, megszüntetése után a kölcsönvevővel történő munkaviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő. Nem minősül e törvény alapján korlátozásnak az olyan megállapodás, amely alapján, ha a kölcsönzés megszűnésétől számított három hónapon belül a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevővel munkaviszonyt létesít, a kölcsönbeadó részére a kölcsönvevő díjazást fizet.

„Hatósági” árszabályozás – idegen a polgári jogban

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása a polgári jog hatálya alá tartozó, ugyanakkor a Ptk-ban nem nevesített szerződés. Kérdés, az államnak jogalkotóként miért szükséges e magánjogi kapcsolatba – figyelemmel a Ptk. diszpozitív karakterű szabályozására - olyan erőteljesen beavatkozni, hogy csak akkor jár a kölcsönbeadónak külön díjazás a munkavállalójának a kölcsönvevőnél történő munkaviszony létesítéséért, ha mindez a kölcsönzése megszűnésétől számított három hónapon belül történt. Mindez azért is különösen aggályos még, mert egyébként jogszabály a kölcsönzés tekintetében egy ennél jóval fontosabb kérdésről, a munkavállalók után fizetett kölcsönzési díjról egyáltalán nem rendelkezik.

Az egyenlő bánásmód követelménye

Az irányelv sarkalatos szabálya az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése. Az 5. cikk (1) bekezdése alapján a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeknek - a kölcsönvevő vállalkozásnál töltött kikölcsönzés időtartamára - legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönvevő vállalkozás vette volna fel őket. Az irányelvben nevesített alapvető feltételek szerint az Mt. általános szabálya előírja: akölcsönzött munkavállalóra a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt

a terhes és szoptató nők, valamint a fiatal munkavállalók védelme,
a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok,
a munkabér összege és védelme, valamint
az egyenlő bánásmód követelménye

vonatkozásában a kölcsönvevőre – jogszabály vagy kollektív szerződés alapján – irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni [Mt. 193/ E. §].
Ugyancsak az egyenlő bánásmód követelményének teljesítését szolgálja az Mt. 193/P. § (5) bekezdésében foglalt szabály, mely szerint a kölcsönzött munkavállalók számára biztosítani kell különösen a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz való hozzáférés kapcsán az egyenlő bánásmód érvényesülését, valamint a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokhoz a kikölcsönzések közötti időtartam alatti hozzáférést.

Kivételek az egyenlő bánásmód alól

A fizetés tekintetében a tagállamok - a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően - mentességet biztosíthatnak az egyenlő bánásmód alapelve alkalmazása alól olyan esetekben, amikor a munkaerő-kölcsönzővel kötött tartós (határozatlan idejű) munkaszerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések közötti időszakokban is kap fizetést [5. cikk (2) bekezdés]. Az irányelv felhatalmazása alapján az Mt. kivételeket állapít meg az egyenlő bánásmód általános követelménye alól a munka díjazása vonatkozásában. E szerint arra a kölcsönzött munkavállalóra, aki

a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában, illetve kölcsönvevőhöz történő kikölcsönzések közötti időszakban is díjazásban részesül,
munkaviszonya alapján a kölcsönbeadónál összességében kedvezőbb díjazásban részesül, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott saját munkavállalója, ideértve a kollektív szerződésben és a felek megállapodása alapján fizetett bérelemeket, valamint a szociális juttatásokat is, vagy
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004 . évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személynek minősül, és munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják,

a 142/A. §-nak az egyenlő, illetve az egyenlő értékűként elismert munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit a 193/H. § (9)-(10) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően, az ott meghatározott bérelemek tekintetében kell alkalmazni [Mt. 193/E. § (4) bekezdés].
Az idézett törvényhely [Mt. 193/ H. § (9)-(10) bekezdés] alapján a kölcsönzés időtartama alatt a 142/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha

a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama a 183 napot meghaladja, vagy
a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevőnél történő munkavégzés megkezdésének időpontját megelőző két évben a kölcsönvevőnél - kölcsönzés alapján - összesen legalább 183 napot dolgozott. Ha a kölcsönvevőnél kölcsönzés alapján munkavégzéssel töltött összeszámított időtartam az újabb kölcsönzés alatt éri el a 183 napot, a fenti szabályt a 184. naptól kell alkalmazni.

A fentiektől eltérően, a 142/A. § (3) bekezdésében szereplő juttatások tekintetében kell a 142/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában, ha

a határozott időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama a két évet, vagy
a határozatlan időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama az egy évet

meghaladja. Az Mt. 142/ A. § (3) bekezdése alapján munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.

Egyenlő bánásmód – egy „kivételes” probléma

Az irányelv a munkaerő-kölcsönzőkkel kötött munka-szerződéssel rendelkező vagy ott munkaviszonyban álló munkavállalókra vonatkozik, akiket a kölcsönvevő vállalkozásoknál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre kölcsönöznek ki. Az irányelv minden olyan, gazdasági tevékenységet folytató köz- és magánvállalkozásra vonatkozik, amely munkaerőt kölcsönöz, illetve kölcsönzött munkaerőt vesz igénybe, függetlenül attól, hogy a vállalkozás nyereségérdekelt-e. A tagállamok - a szociális partnerekkel folytatott konzultációt követően - úgy rendelkezhetnek, hogy ez az irányelv nem vonatkozik a meghatározott állami vagy államilag támogatott szakképzések, beilleszkedési vagy átképzési programok keretében kötött munkaszerződésekre vagy munkaviszonyokra [1. cikk].

Az Mt. 193/ B. § (2) bekezdése az irányelv hatályával kapcsolatos kivétel lehetőségével – egy esetben – meglehetősen problematikusan él. Az új szabály alapján nem kell alkalmazni az Mt-nek az egyenlő bánásmódra vonatkozó új rendelkezését [193/E.§ (3) bekezdés] a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy közhasznú szervezet, valamint a nyilvántartásba vett közhasznú szervezet által végzett munkaerő-kölcsönzés esetén. Az említett egy eset: a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság. Ezt a kölcsönbeadó típust a további irányelvi feltételek teljesítése nélkül nem lehetne kivonni az egyenlő bánásmód követelménye alól, ugyanis a direktíva fentebb idézet szövege szerint az uniós norma – többek között – vonatkozik minden olyan, gazdasági tevékenységet folytató közvállalkozásra is, amely munkaerőt kölcsönöz, függetlenül attól, hogy a vállalkozás nyereségérdekelt-e. E körbe tartozik az önkormányzat többségi vagy akár kizárólagos tulajdonában álló kft. vagy részvénytársaság is.
....

Kikre vonatkoznak a harmonizált szabályok?

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó új szabályok többségét első alkalommal a 2011 december 1-jét követően létesített munkaviszonyokra kell alkalmazni. Kérdés, ez a szabály mennyiben felel meg az irányelvnek, ugyanis így például az ideiglenesség és az egyenlő bánásmód követelménye nem alkalmazandó a 2011. november 30-ig létrejött, kölcsönzésre szóló munkaviszonyokra.

Dr. Horváth István

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2011 októberi számában olvasható./

______________________________________________________________

ÖNADÓZÓ - szakmai segítség az adózásban és könyvvitelben!

Az Önadózó újságból, honlapból, elektronikus és online szolgáltatásokból álló előfizetői csomagja folyamatos szakmai segítséget és támogatást nyújt a komplex vállalati ügyvitel szakszerű viteléhez, a vállalkozás, intézmény adózási, kifizetői, könyvviteli és munkaügyi feladatainak ellátásához. Az egyes lapszámok felhívják a figyelmet aktuális feladatokra, lehetőségekre, értelmezik az adójogszabályokat, bemutatják az egyes adókötelezettségek szakszerű teljesítésének rendjét, felkészítik a szervezetet a jövőbeni adóellenőrzésre is. Előfizetési díj 2012. évre most még 17.640,-Ft (1.470,-Ft/hó.) Kedvezményeink miatt az előfizetéssel pénzügyileg is nyer, nem csak szakmailag.

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra