1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Zárjuk az évet - 2009

Zárjuk az évet - 2009

ART 2009-12-07

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Hamarosan újra a karácsonyfa fénye, és a pezsgõ sziszegése lesz a középpontban. Addig viszont nekünk könyvelõknek még számos feladatunk van. Ezek között találhatjuk a könyvek, a nyilvántartások lezárását, ennek eredményeként pedig a pénzügyi elszámolásokat az állami költségvetéssel, illetve a helyi adóhatóságokkal szemben, nem elfelejtve a feltöltési kötelezettség teljesítését sem. Kicsit arrébb van, de talán már jó elõre gondolni rá, hogy a foglalkoztatottakkal, tagokkal szembeni úgynevezett igazolásadási kötelezettségekre is hamarosan fel kell készülni. Az írást az Önadózó újság decemberi számából ismertetjük.

Zárjuk az évet - 2009

Évzárás a számvitelben

A beszámolókkal kapcsolatos általános követelmény, hogy azoknak összehasonlíthatóaknak kell lenniük, továbbá általánosan alkalmazandó módszerek alapján kell készülniük. A beszámoló elõírt tartalma és formája ugyanakkor meghatározza a könyvvezetés során követendõ elveket és módszereket is. A könyvviteli zárlat lényegében felkészülést jelent a beszámoló elkészítéséhez. Felmérni, rendezni, értékelni kell egy adott idõpontra vonatkozóan.

Könyvviteli zárlat

Az Szvt. 164. §-a rendelkezik a könyvviteli zárlatról. Eszerint a könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítõ, helyesbítõ, egyeztetõ, összesítõ könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartozik. Az Szvt. a kettõs könyvvitelt vezetõ gazdálkodók számára a fentieken túl többletkötelezettséget is elõír, amikor kimondja, hogy az említett vállalkozók a könyvviteli számlákból az általuk választott idõszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban elõírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelõzõen, annak alátámasztására fõkönyvi kivonatot kötelesek készíteni.

A zárlat során a beszámoló fordulónapjára le kell zárni a nyilvántartásokat. A fordulónap és a mérlegkészítés idõpontja nem esik egybe. A fordulónapot követõen - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megállapítása érdekében - a nyilvántartásokba zárt eseményeket a mérleg készítéséig felmerült információkkal korrigálni, "piaci értéken" (összehasonlítható, piaci szereplõk részére szóló értéken) értékelni kell.

Sok könyvelõ sajnos év közben kevesebb idõt fordít a fõkönyvi kivonat ellenõrzésére, a könyvelés helyességére. Tapasztalatom szerint ezek azok a könyvelõk, akikhez a decemberi idõszakban „nem lehet hozzászólni”. Ilyenkor a zárással kell minden ellenõrzést, egyeztetést elvégezni, hiszen a feltöltési kötelezettséggel már közel végleges állapotot kell készíteni. Egy ellenõrzött, egész évben kontroll alatt tartott könyvelésbõl év végén már könnyen megállapítható a várható eredmény.

Ha tehát év közben ez elmaradt, akkor legkésõbb a nyilvántartások lezárása mellett kell megállapítani a folyamatos könyvelés helyességét; összesítéseket, egyeztetéseket, kiegészítéseket kell a könyvelésben végrehajtani.

Zárlati teendõk

Az éves könyvviteli zárlati teendõk a cég sajátosságaitól, az általa folytatott tevékenységtõl is függ. Ezért a következõ felsorolás a teljesség igénye nélkül a gyakori zárlati teendõket mutatja:
- a havi és negyedéves zárlati tételek egyeztetése és ellenõrzése;
- az analitikus nyilvántartások egyeztetése a fõkönyvvel (tárgyi eszköz, vevõ-szállító állomány); az el nem ismert követelések kivezetése, az átértékelések, az értékvesztések és a visszaírások elszámolása
- az éves értékcsökkenés elszámolása, terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolása;
- a befektetett eszközök leltározása alapján a kivezetések, az értékvesztések, a visszaírások, a hiányok, a többletek rendezése;
- a hosszú lejáratra adott kölcsönökbõl a rövid lejáratú rész elkülönítése;
- a félkész és befejezetlen termelés készletre vétele;
- a leltáreltérések elszámolása, az áthárítható hiányok könyvelése;
- a számlázott, de be nem érkezett szállítások egyeztetése a leltárral, a fordulónapot követõ beérkezéssel;
- a beérkezett, nem számlázott szállítások értékelése, a bekerülési érték módosítása, a leltárértékelés pontosítása;
- a behajthatatlan, az elévült követelések minõsítése, a hitelezési veszteség elszámolása;
- az idõbeli elhatárolások könyvelése;
- az átvezetési számlák egyeztetése;
- az adó- és járulék-folyószámlák egyeztetése a könyveléssel, ellenõrzések könyvelése;
- a passzív idõbeli elhatárolások könyvelése (költségek, fizetendõ kamatok stb.);
- a tárgyév után járó jutalmak, prémiumok, járulékaik elszámolása;
- a tárgyévre jutó iparûzési adó, kommunális adó, szakképzési hozzájárulás, kulturális járulék elszámolása;
- az adózás elõtti eredmény meghatározása;
- a társaságiadó-befizetési kötelezettség meghatározása;
- elõzetes információk alapján az osztalék könyvelése, a mérlegelfogadó köz(tag)gyûlés határozata alapján az elfogadott összeg könyvelése;

A záró könyvelési tételek megszerkesztését az évzáró adatok könyvelését követõen, vagy legtöbbször a könyvelési adatok helyességének ellenõrzésével egyidejûleg végezzük el. Az ellenõrzés során meg kell gyõzõdnünk arról, hogy minden, a tárgyévet érintõ gazdasági eseményt, illetve ezekrõl készített bizonylatot rögzítettünk a könyvekben, majd ezt követõen a fõkönyvi számlák záró egyenlegének tételeit kell leltárral alátámasztani. Az egyeztetések eredményeként az eltéréseket újabb könyvelési tételekkel rendezzük. Minden eszköz- és forrásszámla egyenlegét leltárszerûen be kell mutatnunk. Az analitikus nyilvántartások helyettesíthetik a leltárt, ha azokat a vállalkozások folyamatosan, emellett mennyiségben és értékben is vezetik.

Fõkönyvi kivonat

A könyvviteli zárlat után kell a kettõs könyvvitelt vezetõknél elkészíteni a fõkönyvi kivonatot. A fõkönyvi kivonat szolgál a könyvelés számszaki helyességének ellenõrzésére. Számítógépes könyvelési program alkalmazása esetén a programnak kell biztosítania a számszaki adatok megbízható rögzítését.

A fõkönyvi kivonat a gazdálkodó megnevezését, a könyvelési idõszak megjelölését, a fõkönyvi számlák számát, annak megnevezését, halmozott forgalmi adatait és egyenlegét mutatja. A halmozott tartozik és követel forgalomnak meg kell egyeznie, ugyanígy a halmozott tartozik és követel egyenlegeknek is. Ez az azonosság mutatja a könyvelés számszaki egyezõségét.

Leltározás

A könyvek év végi zárásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenõrizhetõ módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévõ eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárkészítés a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához szükséges.

A leltározás a zárlati munkák egyik legfontosabb eleme, mert a leltárak alapján ellenõrizhetõ az elszámolások helyessége, továbbá a leltárból azt is megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartásokban szereplõ eszközök a valóságban is fellelhetõk. A leltározás emellett biztosítja a valódiság számviteli elvének érvényesülését. A gazdálkodó tulajdonában lévõ eszközök, valamint a vagyon védelmét a leltár is biztosítja. A leltározás során a csökkent értékû, az elfekvõ készleteket is számba veszi a vállalkozás, emellett a leltározás a mérlegérték (értékvesztés, visszaírás) helyes megállapításához is szükséges.

Az átalakulásokkal ellentétben, az éves beszámolóval együtt a leltárt a társaságnak nem kell közzétenni, azt „csak” el kell készíteni. Kedves Kollegák! Ettõl ez a feladat még kicsit sem jelentéktelenebb. Sajnos a kapkodó világban sokszor tapasztaljuk (általában egy könyvelõváltás kapcsán) hogy a beszámolóhoz nem készül leltár.
Az évzáró leltár fordulónapja megegyezik a mérleg fordulónapjával. A leltárfelvétel napja ettõl eltérhet, de készletmozgások esetében a fordulónap elõtti, avagy utáni mozgások számbavételével a fordulónapi állományt kell kimutatni.

Könyvviteli zárlat könyvelése

Ezt ma már számos program automatikusan elvégzi, így talán ezeket iskolai tanulmányainkból kell feleleveníteni, nem a gyakorlatból. Az 59-es számlacsoport használatát azonban sok program nem automatizálja, a manuális könyvelésbõl viszont kimarad.

Nézzük hát a zárással kapcsolatos tételeket:
- 5-ös számlaosztály zárása
- Adókötelezettségek könyvelése
- 5-9-es számlaosztály zárása
- Osztalék könyvelése
- 1-4.-es számlaosztály zárása

Elsõ lépésként tehát az 51-58-as számlák egyenlegeit átvezetjük az 59-es számlacsoporton keresztül a 8-as számlaosztályba. (T 591-597 – K 81-83)

Ezzel elérhetjük, hogy a költségszámlák egyenlegei megmaradnak (így könnyen szedhetünk ki adatot a például társasági adóbevalláshoz), de az 5-ös számlaosztály egyenlege megszûnik. Az eredménykimutatás összeállításánál lényegesen egyszerûbb dolgunk van, hiszen a ráfordítások csoportosítását pontosan megtalálhatjuk a 81-88-as számláinkon. Ezzel tehát a bevételek a 9-es számlaosztályban, a ráfordítások a 8-as számlaosztályban találhatók. Kiszámoljuk az iparûzési adót (T 86 – K 469), ami még ráfordításként elszámolható. Kialakul az adózás elõtti eredmény. Ebbõl levezetésre kerül a társasági adó (T 891 – K 461) és a különadó (T 892 – K 462), mindkettõ a törvényben meghatározott adóalap-korrekciós tételek figyelembe vételével.

Most a 8-9-es számlaosztály egyenlege az adózott eredmény. Ezeket, illetve az 5-ös számlaosztályban szereplõ számlákat (melyeknek az egyenlege nulla) átvezetjük a 493-as adózott eredmény számlára a következõképpen:
 T/K 493 – K/T 5
 T 9  – K 493
 T 493  – K 8
A tartozik egyenlegû bevétel számlák és a követel egyenlegû ráfordítások számláknál is elképzelhetõ, hogy fordítva kell könyvelni.

(....)

Ha az adózott eredménybõl osztalék jóváhagyása is történik, akkor azt a 493-as számlán könyveljük. Ekkor csökken az adózott eredmény, és tagokkal szembeni kötelezettség lesz.
 T 493 – K 44

Ha az adózott eredménynél magasabb összegû osztalék kerül jóváhagyásra, akkor azt a szabad eredménytartalékból kell átvezetni. T 413 – K 493. Ekkor viszont a 493-as számlának nem lehet pozitív egyenlege!!! Azaz az eredménytartalékból csak annyi vezethetõ át, amennyi az osztalék jóváhagyásához szükséges. Jelenti ez azt is, hogy korábbi évi eredménybõl tárgyévi eredmény nem képezhetõ.

Ha az adózott eredmény negatív, de van szabad eredménytartalék, ami osztalékként jóváhagyható, akkor az eredménytartalékból annyit kell átvezetni, ami az osztalékhoz szükséges (feltéve, hogy az osztalékfizetés egyéb feltételei teljesülnek).. Ekkor a 493-as adózott eredmény számlának negatív egyenlege van, és az is marad.

Az utolsó lépés az 1-4-es számlaosztály zárása. Ezt a 491-es zárómérleg számlával szemben kell könyvelni. A mérlegegyezõség következményeként a záró tételek lekönyvelése után ennek a számlának sem lesz egyenlege. Ezzel a tárgyévi fõkönyvi számlák mindegyike lezárásra került.

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna
www.adonavigator.hu

/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság 2009/12. számában olvasható/

***

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 9 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  Elõfizetési  díj  2010. év 1-12. hónapra: 16.380,-Ft.  Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

Elõfizetés: info@onadozo.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra