1. Főoldal
  2. Hírek
  3. ART
  4. Zárt végû pénzügyi lízing

Zárt végû pénzügyi lízing

ART 2007-10-03

Nyomtatás
Forrás: Önadózó

Részlet a LÍZING KÉZIKÖNYVBÕL: Zárt végû pénzügyi lízing esetén az áfa fizetési kötelezettség a termék tulajdonba-, vagy – ha az elõbb történik – birtokbaadásakor keletkezik, kivéve a vagyoni értékû jogokra vonatkozó zárt végû pénzügyi lízing esetét.

LÍZING KÉZIKÖNYV
Szerzõ: Junkertné Szûcs Zsuzsanna. A könyv hagyományos nyomdai elõállítású, terjedelme 144. oldal. Megjelenik 2007. október 5-én. Kiadó: ADÓNET.HU Kft. Ára: 4.990,- Ft + postaköltség.  A könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül. Megrendelhetõ: info@onadozo.hu -  www.kezikonyvek.hu

***

Az Áfa törvény 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint termékértékesítésnek minõsül a termék átadása olyan okirat alapján, amely a termék határozott idõre szóló bérletérõl vagy részletvételérõl azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlõ vagy a vevõ a tulajdonjogot legkésõbb az utoljára esedékes bérleti díj, vagy részlet kiegyenlítésével, illetve a szerzõdés lejártával megszerzi. Áfa szempontjából az iménti megfogalmazás meríti ki zárt végû pénzügyi lízing fogalmát.
A törvényi meghatározásból következõen az áfa szempontjából csak azok a szerzõdéses konstrukciók tekinthetõk lízingnek (termékértékesítésnek), amelyekben a szerzõdéses akarat már a szerzõdés megkötésekor a tulajdonjog átruházására irányul. A tulajdonjog átszállás nem függhet feltételtõl, illetve a felek késõbbi megállapodásától (például egy késõbbi adásvételi szerzõdéstõl), sem az egyik fél jognyilatkozatától (a bérlõ a szerzõdéses futamidõ végén vételi, vagy vevõkijelölési jogot szerez). Ha a tulajdonjog átszállása nem feltétlen, akkor a szerzõdés nem tekinthetõ az áfa törvény szerint lízingnek, vagyis termékértékesítésnek. A nyílt végû pénzügyi lízingszerzõdéssel (amikor is a bérlõnek a futamidõ vételi-, illetve vevõkijelölési joga van) a törvény 8. § (1) bekezdés értelmében szolgáltatásnyújtás valósul meg. A két eltérõ szerzõdéses konstrukcióhoz eltérõ áfa szabályok (adókötelezettség, adólevonás) tartoznak.
Zárt végû pénzügyi lízing esetén az áfa fizetési kötelezettség a termék tulajdonba-, vagy – ha az elõbb történik – birtokbaadásakor keletkezik (kivéve a vagyoni értékû jogokra vonatkozó zárt végû pénzügyi lízing esetét). A lízingbe adó ugyanis egyetlen áfás számlát állít ki a futamidõ elején, mely a lízingszerzõdés tõkerészét, és az áfát tartalmazza. A késõbbiek folyamán a lízingbevevõ a szerzõdés, illetve pénzügyi értesítõ levél alapján teljesíti az egyes törlesztõ-részleteket és fizeti meg az esedékes kamat összegét.
A fizetendõ áfa alapját a lízingbevevõ által fizetendõ teljes tõketartozás képezi, az adófizetési kötelezettség a futamidõ alatt egyszer keletkezik a tulajdonba- illetve a birtokbaadáskor. A tõkerészt terhelõ adómérték a lízingszerzõdés tárgyától függetlenül az általános adókulcs, míg a kamat és a tõkerészen kívül más jogcímen beszedett összegek (például szerzõdéskötési díj) nem képeznek áfa-alapot, ugyanis azok a tárgyi adómentesség körébe tartoznak (áfa törvény 2. számú melléklet 6. pont). Amennyiben a tõkerész nem éri el a lízing tárgyának beszerzési értékét, saját elõállítású lízingtárgy esetén annak elõállítási költségét, úgy az áfa fizetési kötelezettség megállapításának adóalapját  beszerzési érték, illetve az önköltség adja és nem a tõkerészek összege.
A lízingbeadó a zárt végû pénzügyi lízing céljára beszerzett eszköz elõzetesen felszámított általános forgalmi adó tartalmát teljes egészében – arányosítás alkalmazása nélkül – levonhatja, függetlenül attól, hogy a pénzügyi lízing kamata tárgyi adómentes. Az adólevonással azonban nem lehet élni lakóingatlan pénzügyi lízing céljára történõ beszerzése esetén, amennyiben a a lízingbeadó a lakóingatlan lízingjére nem választott adókötelezettséget (Áfa törvény 33. § (7) bekezdés).
A pénzügyi lízing - alapeset szerint – három szereplõs: a lízingbe adó a lízingbevevõ megbízásából szerzi meg a lízingtárgy tulajdonjogát. A számlázásnak is a valós tulajdonmozgást kell követnie: a szállítónak afelé kell kibocsátania a számlát, aki tõle tulajdont szerez, a számlakibocsátás nem tetszõleges. Ha a lízingbeadó szerez tõle tulajdont, mivel a hitelintézeti törvény szerinti pénzügyi lízingrõl van szó, akkor a szállítónak a lízingbeadó felé k3ll számláznia, nem számlázhat közvetlenül a lízingbevevõnek: nem köztük történt a tulajdon-átruházás. Mind az adózásban, mind a számvitelben törvényi szinten deklarált alapelv, hogy a gazdasági eseményeket a valós tartalmuk szerint kell minõsíteni, bizonylatolni, illetve könyvelni.
A számviteli szabályozás olyan lehetõséget is enged –mint ahogy az a számvitelrõl szóló fejezetben olvasható is -, hogy a szállító pénzügyi lízingnél közvetlenül a lízingbevevõ felé számlázzon. Általános forgalmi adót tartalmazó bizonylatot azonban zárt végû pénzügyi lízingnél csak akkor állíthat ki a szállító közvetlenül a lízingbevevõ felé, ha a szállítótól a lízingbevevõ megvásárolja a lízingtárgyat, amelyet elad a lízingbeadónak, majd visszalízingeli tõle. Az általános forgalmi adót tartalmazó számlázásnak a polgári jogi tulajdonmozgást kell követni, ha pedig a lízingbeadó nem lesz tulajdonosa a lízingtárgynak, akkor a szerzõdés nem felel meg a hitelintézeti törvény definíciójának, azaz nem pénzügyi lízing. Két eset lehetséges ebbõl a szempontból: ...

Junkertné Szûcs Zsuzsanna

***

info@onadozo.hu - www.kezikonyvek.hu

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra